2004/05/22

Török házastárs - 2004.

Ez a post a 2004. évi hozzászólásokat tartalmazza, ha olvasni akarod azokat, klikkelj a "182 comments" linkre itt lent jobb oldalon . A 2005. január 4. utáni hozzászólások a "Török házastárs - 2005." poston vannak, ITT!

110 Comments:

Anonymous Névtelen said...

Először szeretném gratulálni a szerkesztő Efendi-t. Magyarországon élő török állampolgár büszke vagyok, hogy van egy ilyen forum, de egyben irigyellem és szégyellem is magamat, hogy nem én vagyok a szerkesztője, az az nem én kezdeményeztem mint törökállampolgár.

14 éve itt élek, Magyarországon. Szívesen válaszolok minden közérdekű kérdésre, amennyiben tudok.

2004. május 24. 12:48:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Köszönöm az előző jelentkezést. Javaslom, hogy adjál meg valamilyen nicket, hogy a többiek tudják, kinek címezzék üzeneteiket ide a blogba. Efendi

2004. május 24. 12:58:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Elnézést kérek, kimaradt a lényeg

Oszi

2004. május 24. 13:20:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Az en parom is torok, most fogunk osszehazasodni ezert keresem olyanok elerhetoseget akik hasonlo cipoben jarnak (e.g. torok parral elnek Magyarorszagon). Hasznos lenne ha tudnatok tanacsokat adni a beilleszkedessel, kezdeti nehezsegekkel kapcsolatban. Az emailcimem mandula@mynet.com vagy mandula@planetclub.info de szerintem ez a blog is jo hely lehet arra hogy egymasnak otleteket adjunk/segitsunk.
Mandula

2004. május 24. 15:31:00 CEST  
Blogger Teemeah said...

Egyre több olyan lányt ismerek akinek török barátja/férje van, és bevallom kicsit irigylem őket, mert itt a környéken (nyíregyháza) nem nagyon botlik az ember törökökbe, nincs török kávézó/étterem ahol ismerkedni lehetne - akár csak barátság céljából is. Bezzeg a pestiek... na mindegy :) Így, törökök híján az ember a nyelvet sem tudja rendesen gyakorolni, hiába tanulom meg a nyelvtant és bővítem a szókincsemet, nincs kivel élőben beszélgetni, nem hallom magát a nyelvet csak leírva látom. Szóval ha bárki hallja adja át: tessék végre az ország keleti felébe is települni! :)

Én egyébként szeretnék Törökországban dolgozni, már kerestem pályázati lehetőséget, lenne is állás, csak előbb rendesen meg kell tanulnom a nyelvet. Én egyáltalán nem lennék ellene egy ilyen vegyesházasságnak, de persze nem mindenáron akaork "törököt fogni" :P , de azért nem lenne rossz, a török férfiak nagyon sármosak! ;-) :))

2004. június 2. 13:09:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Zsuzsa vagyok (30). Végre rátaláltam erre a lapra is.... Nekem is török férjem (31)van idén házasodtunk össze és Budapesten élünk együtt. Sok nehézség és idegeskedés árán kijártuk az utat a legális papírok megszerzéséhez, mely nem volt egyszerű....
Jelenleg a legnagyobb problémát férjem munkába állása (keresés) jelenti, mely már nem is a papírokon múlik, mivel május 01-ét követően a Munkaügyi Miniszter megkönnyítette dolgunkat a 8/1999 SzCsM rendelet 7§. (1) bek. p.)pontjának módosításával, mely munkavállalási engedély mentessé tette férjem munkavállalást. Nehézséget és napi stresszet maga a munka találása jelent számunkra, mely lassanként páromat az őrületbe kergeti, hiszen diplomásként angol középfokú és török anyanyelvi szinttel, valamint tele energiával otthon ülni úgy, hogy a felesége dolgozik, ő meg tehetetlen... hát mit mondjak már számomra is szörnyű, mert látom, hogy szenved. Természetesen mind Mo-i fejvadászokkal, mind gyakrabban pedig török emberekkel (a követségen keresztül és magánúton) tudunk találkozni, mely találkozások legalább átmenetileg enyhítik kilátástalanságunkat és reménnyel töltenek el, de egyenlőre előrelépés nem történik.
Természetesen bárkinek segítségére vagyok információ adásában, ha a legális beszerzendő papírok útvesztéjőben vagy a jogszabályok között nem talál kiutat... én már "profi" vagyok bennük. Amit hiányolok én is, hogy nagyon nehezen tudunk rábukkani török "csoportosulásokra", akik segítsége nélkül jóval nehezebb az újonnan érkezettek élete.

Várom hozzászólásotokat!
Zsuzsa

2004. június 15. 15:43:00 CEST  
Blogger Teemeah said...

Mi volt a probléma Zsuzsa? Ha meg lehet kérdezni. Mármint a papírokkal.

2004. június 17. 10:16:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Persze, hogy meg lehet. Az iszonyat mennyiségű papír beszerzése ahhoz, hogy egyáltalán beadhassuk férjem vízumkérelmét: Befogadói nyilatkozat közjegyző előtt 25e forint (amiben az égadta egy világon mindenért felelősséget vállalok), APEH jöv.ig., lakásomról tul.lap 5e, munkáltatói jöv.ig.,lakcímbejelntés 2e forint, házassági anyk.kivonat másolat 2e forint, 18e forint vízumilleték... Ja és az ügyvédünket még nem fizettük ki... És még így is joguk van azt mondani a családegyesítési vízumkérelmünkre, hogy nem adják oda, ha én nem felelek meg nekik mint "biztosíték". Még esetleg a bankszámlakivonatomat is elkérhetik, amihez kvázi semmi közük nem lenne. Felmerült bennem annó, ha én nem felelek meg lakással, autóval, jó állással nekik, akkor a többi külföldi (nem szeretnék mutogatni) ugyan hogyan talált ilyen személyt. A másik, hogy az EU többi tagállamában (pl. Németországban amit konkrétan nagyon jól tudok) ezen a herehurcán nem kell átmennie egy házastársnak, mert a házasság megkötésétől automatice jár neki minden... még akár munkanélküli segély is. Nálunk ez lehetetlen, mert az állam bebiztosítja magát pl. velem a házastárssal. Na mindegy, végülis ez sem érdekel, csak legyen már a kezünkben a papír! És ugye legyen a férjemnek állása. Időnként elgondolkodok persze azon, hogy talán még így is szerencsések vagyunk....

Zsuzsa

2004. június 18. 10:54:00 CEST  
Blogger Teemeah said...

Hűha, sosem hittem volna hogy ennyi minden kellhet hozzá! :o Lehet egyszerűbb lett volna, ha Törökországba költözök nem? (tegeződhetünk?) Nem gondoltatok rá?

2004. június 21. 14:52:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Zsuzsa!
Annyira orulok hogy egy sorstarsa akadtam! En 29 vagyok, 5 het mulva lesz az eskuvonk, a parom holnap erkezik, egyenlore 3 honapos vizummel, amit az eskuvo utan szeretnenk mi is csaladegyesitore cserelni, aztan nekunk is kezdodik a munkavadaszat... hat elegge elkeserito amiket olvastam toled... En is Pesten elek, es egyenlore itt telepszunk le. Nagyon jo lenne ha tudnal segiteni, informacioval, meg a torok emberekkel valo kapcsolatba kerulessel mert en is attol felek hogy foleg az elso idoben, amikor meg minden uj a kedvesemnek, es itthon kell ulnie, elegge elkeseredik majd. Szeretnem ha hamar ismerosoket talalna, es persze torokokkel is jo lenne ha talalkozna. En jelenleg nem ismerek egy torok part sem Budapesten...:((
Mandula
mandula@planetclub.info

2004. június 22. 20:20:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Mandula neked írtam a mailcímedre!

Guardian Angel-nek válasz: Nem vetettem el a lehetőséget, hogy egyszer talán kint éljünk, de ez most nem az az időszak még. Egyébként meg kint Törökországban nem olyan a gazdasági helyzet, hogy oda menjünk az itteni helyzet miatt, mert ez most pont fordítva van, itt még mindig jobb, mint ott sok szempontból és ezt sok török is így gondolja, nem véletlen, hogy sokan élnek, vagy próbálnak itt élni Európában. Még nehezebb kint normális biztos állást találni, minden bizonytalan, stb.
Bár mondtam férjemnek, ha gyerekeink lesznek akkor inkább ott ülnék otthon a tenger mellett mint itt budapesten. A másik dolog, hogy ahhoz, hogy a férjem meg tudja kapni majd a későbbiekben a letelepedési (netalántán állampolgárságot), megszakítás nélkül 2 évig itt kell élnie életvitelszerűen Magyarországon és évente max. összesen 90 napig lehet távol. Mivel ez egy elég fontos cél esetünkben, csak ezen idő leteltét követően fogunk elgondolkodni azon, hogy hogy is legyen tovább.
De most ugye ennél égetőbb problémáink vannak: álláskeresés.....
Mindent összefoglalva imádom Törökországot (gyönyörű és nekem még szerencsémre megadatott, hogy sokszor láttam gyerekfejjel is 10 éves korom körül amikor még csak 3 évenként lehetett kijutni és bejártam a családommal -sátorral- az egészet) és a kultúrájukat, nem véletlenül lett török férjem, sokmindent tanulhatnánk tőlük mi európaiak, például, hogy a család, a házasság az "szent" (nem vallási értelemben gondolom) dolog, az az első és azért meghalni, ölni tudnak ha veszélybe kerül és írtó komolyan gondolják, hogy ennél fontosabb nincsen, mármint a család és a családi összetartás!

No ennyit erről... még regényeket tudnék írni! :-)

2004. június 25. 14:37:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok Mindenki!

Én új vagyok itt, nemrég kezdtem el keresni ilyen témájú fórumot. én 21 éves, magyar főiskoloás lány vagyok, és a párom, aki török 28 éves, és jelenleg Magyarországon dolgozik, de hamarosan visszatér Törökországba...az utóbbi időben a kapcsolatunk eléggé komollyá vált, olyannyira, hogy úgy döntöttünk szeretnénk együtt maradni. A helyzet azonban nem egyszerű, hiszen nekem még két évem van a diplomáig. Ő azt szeretné, hogy menjek vele Törökországba és kezdjek ott új életet Vele...én azonban bármennyire is szeretem, most teljesen össze vagyok zavarodva..soha nem jártam Törökországban, csak annyit tudok, a kultúrájukról. és életvitelükről, amit a könyvekben elolvastam, de semmmilyen gyakorlati benyomásom nincs... Nagyon szeretem őt, és úgy érzem, hogy ő az a férfi, akivel szeretném leélni az életem, de mégis félek belevágni egy ilyen kalandba, mivel semmit nem tudok a törökországi helyzetről, különösen, arról, hogy egy magyar lánynak milyen lehetőségei vannak odakint. Főleg diploma nélkül....teljesen össze vagyok zavarodva, ezért kérem mindazok segítségét, akik valamilyen információval rendelkezenek ezekről a dolgokról, kérem, hogy írjanak nekem, mert nem szeretném ezt a kapcsolatot feladni, de szükségem lenne arra, hogy tisztán lássak...
Az email címem: bright@freemail.hu

kérem segítsetek!

Köszönettel: Léna

2004. július 6. 12:58:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Kedves Léna!Ha arról szeretnél hallani, milyen egy török férfivel élni, vagy Törökországban élni, látogass el a gyalogló chat Törökország szobájába, ott találsz olyanokat, akikkel erről beszélgethetsz!Este kilenc körül szoktunk ott összejönni.Nilüfer

2004. július 9. 14:47:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Halihó, kedves Mindenki!

Sosem gondoltam volna, hogy egy egyszer ilyen oldalon találom magam azt meg végképp nem hittem, hogy problémámmal nem vagyok egyedül. Nos, megismertem egy török fiút, akivel eléggé egymásba gabalyodtunk!:)
Nem ismerem túl régóta, de úgy érzem nem szeretném elveszíteni! Ő Tekirdagban él, én pedig egyetemen tanulok itthon,22 éves vagyok. Próbáljuk tartani a kapcsolatot (e-mail, telefon, levél stb.).Itthon ismertem meg és csak annyi biztos, hogy egy év múlva fogom újra látni Törökországban. Persze ezt nehezen tudjuk kivárni, szóval ha összejönnének a dolgaim, akkor szeretnék előbb kimenni hozzá. A gondom csupán annyi, hogy erről itthon mindenki le akar beszélni. Az ő kultúrájukat, szokásaikat annyira nem ismerem, mert még nem jártam kint,de itthon mindenki félt. Azzal riogatnak, hogy ha kimennék, akkor ott tartanának, eladnának, semmibe néznének, mint nőt...
Tudom, hogy léteznek ezek a dolgok a világon, de ezt róla aligha tudnám elképzelni. Persze lehet csak a rózsaszín köd miatt. Szertném, ha valaki mesélne egy kicsit róluk, és tanácsot adna a kiutazást illetően.
Előre is köszi a segítséget! Jude

2004. július 20. 14:26:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Helló Jude!

Én is hasonló cipőben járok mint Te, ha van kedved beszélgetni (levelezni) erről a témáról, írj a következő email címre: bright@freemail.hu

Üdv:Léna

2004. július 20. 18:45:00 CEST  
Blogger Efendi said...

Mandula, gratula az esküvőhöz, ha jól számolom, a jövő héten lesz. Sok boldogságot! Efendi

2004. július 23. 21:21:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Kedves Mandula !Olyan végtelen boldogságt kivánok, mint a karikagyűrű:))Szivből gratulálok:Nilüfer

2004. július 24. 18:44:00 CEST  
Blogger Stoller Erika said...

Nem találtam meg a gyaloglo chat-en a Törökország szobát. Van más hely, ahol erről a témáról lehetne beszélgetni?

2004. július 24. 18:59:00 CEST  
Blogger Stoller Erika said...

Szervusztok, elnézést, az előbb nem is köszöntem.
Szóval szeretnék kicsivel többet megtudni arról, milyenek is a törökök. Igaz, ez ugyanolyan értelmetlennek tűnő mint az, hogy milyenek a magyarok, vannak ilyenek is, olyanok is. Mégis érdekelne, hiszen más a kultúra, a mentalitás, - amennyire én tapasztaltam, az általam ismert egy darab török férfi csupa elevenség, szenvedély, életerő és életöröm. Szóval, meséljetek!

2004. július 25. 22:13:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sajnos, a Törökország szoba kicsit"leült", eenk oka, hogy sokan nyaralnak..de bízom benne, hogy hamarosan teljes gőzzel üzemelni fog:))addig is keressétek esténként:)))Nilüfer

2004. július 25. 22:30:00 CEST  
Blogger Efendi said...

Az egyik szolgáltatónál kértem egy állandó szobát a blognak, talán megkapjuk. Efendi

2004. július 25. 23:05:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

mióta nme néztem be igen megélénkült itt az élet ! :)
mi két éve vagyunk házasok, de nyolc !!! éve élünk együtt itt Budapesten

Zsuzsa ! én ismerem a helyzetet papírokkal kapcsolatban :) többször tartózkodásit, majd végül bevándorlásit intéztünk. az fél év az életünkből és nagyon nagyon sok pénz. nem egyszerű :( minden együttérzésem annak, aki előtte áll

nem írtad milyen diplomája van a párodnak. mármint szakirány. melyik területen ilyen nehéz állást találni ?

azoknak a lányoknak, akik arról érdeklődnek milyen a török kultúra azt javaslom: nézzék meg saját szemükkel. ismerni kell a családot, a környezetet. minden eset más és más. a család elfogad egy magyar lányt ? ez fontos

2004. július 28. 15:09:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Lena, Jude
en ket eve vagyok a parommal es rengetegszer voltam kint, sok idot toltottem a csaladjanal, mind a hat testverenel, megismertek, elfogadtak. Szivesen meselek ha erdekel titeket. Mindenkepp nagyon fontos hogy mielott vegleges dontest hozol ismert meg a kulturat es az orszagot. En is keresztulmentem az "el fognak adni, kendoben kell jarnod, megoriultel??" fazisokon. Termeszetes hogy a csaladunk aggodik. Torok embereket sem lehet altalanositani, vannak nagyon modern , tradicionalisabb es fanatikusabb csaladok is.
Be kell vallanom oszinten, hogy amikor eloszor lattam a paromat csaladi kornyezetben, nagyon meglepodtem mert teljesen mas volt mint amilyennek azelott lattam. Most itt nem akarok belemenni a reszletekbe de ha van kedvetek talalkozni vagy levelezni akkor szivesen meselek. En anno nagyon sokat tanultam az englisgirlfriendsofturkishman nevu msngroup oldalrol, ott rengeteg olyan europai lany van (nem csak angol) akinek torok a baratja. Vannak nyelvleckek, topicok a vallasrol, szokasokrol, stb. Persze azert mas a nyugat-europai velemeny, ezert szivesen felajanlom hhogy en megosztom veletek a tapasztalataimat. Irjatok a mandula@planetclub.info cimre es megbeszelunk valamit.

A tobbieknek -
Koszonom a jokivansagaitokat, tenyleg megvolt az eskuvo, most szombaton , minden gyonyoru volt, Pecsett az 500 eves torok dzsamiban volt, ami most magyar templom is. O torokul eskudott a Koranra en pedig magyarul a Bibliara.
Mindketten nagyon boldogok vagyunk, o fantasztikus ember es orulok hogy megtettuk a nagy lepest!
Mandula

2004. augusztus 5. 12:05:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Itt a honlap cime amit emlitettem:

http://groups.msn.com/englishgirlfriendsofturkishmen

2004. augusztus 5. 12:07:00 CEST  
Blogger Stoller Erika said...

Mi már nem vagyunk fiatalok. Most úgy érzem, hogy minusz 20 évesen nekivágnék a nagy útnak, hiszen a realitással sehol sem egyszerű szembesülni.
A barátomnak megvan kint a kialakult élete, nekem itt, és a gyerekeim, - akik bár már nagyok, - ide kötnek.
Lehet, hogy nálunk marad a távkapcsolat a havi, kéthavi találkozásokkal.
Néha, merészebb álmaimban elképzelem, hogy bárhol a világon képes lennék megállni, vagy megtalálni a helyem. A nyelvet szótárból és az interneten elérhető helyeken tanulgatom, a párom pedig nagyon jól beszél magyarul.
Ő is játszik a gondolattal, hogy Magyarországon éljen, de valahogy "érett"(?) fejjel ez kicsit nehezebb. És most, hogy olvaslak benneteket, ez még elgondolkodtatóbb.
Én is láttam őt a honfitársai között és láttam, hogy más, de örültem ennek az élménynek. Örülök, hogy más, és örülök, hogy sok mindenben hasonló. Valójában örülök annak a csodának, hogy a világ két távoli pontján élő ember egyszer csak egymásra talált.

2004. augusztus 16. 22:41:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia "Mióta nem néztem be...."!

Bocsi, de Te most az Imziri vagy? Csak azért kérdezem, mert nem írtál semmi nevet, így logikailag ez jött ki nekem...
Én is régen jártam itt, főleg, hogy egy hete jöttünk vissza Izmir-ből a 3hetes nyaralasból, mely igencsak rám fért már (tekintettel az azt megelőző káoszra a papírokkal és hogy mellette dolgoznom is kellett ugye). Most megújult erővel tudunk nekilátni az álláskeresésnek. Férjem az University of Akdeniz egyetemet végezte el Antalyában ami egy sportegyetem és úszó-, karateedző diplomát szerzett, emelett profi búvároktató és E kategóriáig az összes jogosítványa megvan. Mivel nem tud még magyarul azt hiszem ez a legnagyobb akadályunk, illetve az, hogy az állami hivatalokat leszámítva még mindig írtó kevesen tudják, hogy az EU csatlakozás után a Mukaügyi Miniszter jóvoltából ha a férjem és legálisan tartózkodik Mo-on, akkor nem kell semmiféle plusz munkavállalási papír, meg mizéria, simán be lehet jelenteni őt, akár engem mint magyart bárhova.
Ja azt elfelejtettem mondani, hogy most már megvan a drágámnak a vízuma is egy évre (ezzel már ugye munkát vállhatna), de azért elindítjuk lassanként a tartókodási engedélyét, amihez ismét kifizettünk egy röpke 20ezer forintos ÁNTSZ vizsgálatot, de ezt ugye úgyis tudod.... lassanként már nem sok mindenen lepődöm meg énsem :-) A fontos azonban most is a munka. Sok multi telepítette ide (és remélem fogja is) a keleti ún. Customer Service-ét, ahol láttam már angol-török nyelvű állásokat és magyar nyelv nem volt feltétel, de ugye akkor még nem volt vízumunk így ugrottak. Most ezeket várom nagyon, bár férjemre úgy ragad a magyar, hogy az valami hihetetlen.... Mostanába már abba is belemennék, hogy a sofőrködjön hiszen E kat. jogosítványa is van és talán úgy gondolom sok külföldi fejesnek van már sofőrje itthon is, aki még örülne is, hogy angolul tud a szállítója... Nem tudom, próbálkozunk hidd el minden percben, ott van az önéletrajza minden talán fontos helyen, a követségen is tudnak rólunk, látod fórumokon is ott vagyok, de persze történés még nem volt. Csak abban bizok, hogy a sok próbálkozásnak és szenvedésnek (ahogy a mesékben is) meglesz az eredménye egyszer, csak ugye te tudod a legjobban, hogy milyen nehéz egy török férjnek ezt kivárnia, ahol a családban a férfi tényleg a férfi és jelenleg ez a férifi összetett kézzel otthon ül és nézi, hogy nem történik semmi effektíve...
Na jó, nem panaszkodom, azért jó dolgok is vannak, és mondom remélem egyszer ez is mególdódik nálunk, mert biztos vagyok abban, hogy ez sokat dobna a néha jelenelg igencsak feszült családi életünkön.

Más: A férjed honnan származik, melyik városból? Gondolom ha te vagy izmiri, akkor onnan, de ha tévedtem kérlek írd meg.

A többieknek akik kacsingatnak egy törökkel kezdendő élet után: Igen-igen-igen...."a puding próbája az evés!" Nagyon fontos a családját megismerni és őt is a kinti környezetében, mindenki aki teheti először menjen ki és nézze meg, élje át, mert nem lehet általánosságokat írni róluk és kultúrájukról ezügyben.

Puszi: Zsusza

2004. augusztus 21. 20:33:00 CEST  
Blogger Efendi said...

Zsuzsa, előbb-utóbb bejön valami jó állás a férjednek. Szerintem is az van, amit a végén írtál: nem szabad fejest ugrani az ismeretlenbe, mert minden egyes házasság és minden egyes ember, legyen magyar vagy török, más és más, nagy hiba volna nem tudni, mire vállalkozunk egy-egy döntéskor.

2004. augusztus 21. 21:34:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Lehet, hogy naivság, amit irok, de elgondolkodtam:mi lenne, ha több itt élő töröki férj/férfi,de akár nő is/ egy török bazárt valósitanának me valahol?_nem feltétlenül Budapesten, hanem valamelyik vidéki településen, ahol az önkormányzat is lát benne fantáziát??A tömegek szeretik az efféle helyeket, olcsó és jó minőségü ruhanemü biztos, hogy kell, de a török kézmüipar is fantasztikus dolgokat alkot, füszerek, egypár kifőzde..szóval én ebben látnék fantáziát...csak egy ötlet!De azt hiszem, kezdetnek nem lenne rossz, és gondoljátok el, a görög falu is csak megvalósult...Én boldogan keresném fel azt a bazárt, ahol alkudni lehet, és teával kinálnak....Nilüfer

2004. augusztus 24. 9:39:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!Meg tudná nekem mondani valaki, hogy a török barátaimnak milyen meghivólevelet kell küldenem, hogy eljöhessenek magánuton/ nem utazási irodával/ látogatóba? És kell-e mellé valami iagzolás valamiről??
Szeretném jövő nyáron vendégül látni őket, de a szemérmességük tiltja, hogy meghivólevelet kérjenek..aranyosak:) Köszönöm.Nilüfer

2004. szeptember 10. 21:35:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Nilüfer!

Nem akarlak kiábrándítani, de nem egy leányálom a meghívólevél ügy intézése, ugyanis a bejelentett Mo-i lakhelyed szerinti BM BÁH (bevándorlási hivatal) kell bemenni SZEMÉLYESEN ügyféfogadási időben, ami iszonyat (legalábbis Bp-en).... Ki kell tölteni egy több oldalas meghívólevél kérvényt, amit le tudsz tölteni vagy átnézni a www.bmbah.hu oldalon. Kell csatolnod az ingatlanodról (ha a tied) egy tulajdoni lapmásolatot, vagy ha béreled a bérleti szerződést eredetiben. Kell az APEH-től adóigazolás, a cégtől ahol dolgozol vagy be vagy jelentve jövedelemigazolás visszamenőleg 6 hónapra (bruttó és netto tételezve), egy nyilatkozatot kell írnod két tanúval aláírva, hogy vállalod minden költségüket, biztosítod a lakhatásukat, és minden egyéb felmerült költségüket állod, kell kb. 2000,- Ft illetékbélyegben és sok türelem, amikor végre eljutsz odáig, hogy kiállítják neked, mert megfeleltél az "elvárásoknak" (még ki is mehetnek környezettanulmányraq a lakásodba, hogy nem hazudtál-e..., volt olyan ismerősöm akinél megtették), no és ezt követően kapsz majd egy olyan egyoldalos papírt ami esküszöm úgy néz ki, mint régen az kisdobos vagy üttőrő okleveleink... egy előre nyomott papír kézzel kitöltve. Ja és max. 90 napos időtartamra hívhatod meg őket... Ha bármi kérdésed van még kérdezz nyugodtan, ugyanis én már ezt végigcsináltam.

Zsuzsa

2004. szeptember 13. 15:10:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Nilüfer!
Én is végigcsináltam már párszor a meghívólevél kérvényezést, tényleg minden így van, ahogy Zsuzsa is írta. Én csak annyit tennék hozzá, hogy legutóbb tőlem egy olyan nyilatokozatot is kértek, hogy miért hívom meg az illetőt, mi a kapcsolatunk és miért annyi időre, stb. Persze a befogadó nyilatkozat is kellett mellé. Nem egy leányálom a procedúra, főleg a sorbanállás miatt.
Hozzám még annak idején jött ki kétszer is a rendőrség környezet tanulmányra, amikor még ott kellett intézni a levelet, nem a Bevándorlási hivatalnál.
Kati

2004. szeptember 15. 13:45:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Köszönöm a tájékoztataást, de az ég szerelmére, egy -két hétre jönnének, nem örökbe akarom őket fogadni!!El vagyok teljesen hülve!!!!Nem is csodálom, ha az én kedves barátaim nem kívánták tőlem ezt a procedúrát.Persze, azért én elkezdem:)))Nagyon szeretném, ha eljönnének.És minden egyes alkalommal kell ez a cirkusz??HIhetetlen!!Nem gondolhatják, hogy egy terrorostát óhajtok meghívni..azok nem várnak meghívóra..nem tudok napirendre térni..bocs:))
Nilüfer

2004. szeptember 15. 14:53:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Köszi a tanácsot, de ha utazási irodával jönnek, szabad-e egyéni programot szervezniük??Vagy csak túrista vízum kell, és azzal szabadon tölthetik az idejüket Magyarországon?Ha igen, akkor ez lesz a jó megoldás.Köszi:Nilüfer

2004. szeptember 16. 18:45:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok,
tenyleg beindult az elet miota ezen az oldalon jartam utoljara (kb 1 honap), aminek nagyon orulok. Az en ferjem is torok, ankarai es az eskuvonk utan kijottunk Torokorszagba egy kicsit, most megyunk Magyarorszagra haza, terveink szerint vegleg. Annal is inkabb igy terveztuk, mert ugy tudtuk hogy a csaladegyesitesi vizum, ami a legalsobb fokozat es munkat vallalni sem lehet vele (ezert olvastam megdobbenve es orommel Zsuzsitol, hogy lehet hogy megis) innen az ankarai konzulatusrol lesz a legegyszerubb. De lass csodat, a konzulatuson a csaladegyesiteshez olyan dolgokat kernek ami egy remalom: pl. a ferjem magyarorszagi bankszamlait, ingatlanjat igazolo papirokat sot munkahelyi papirjait... De hogyan, ha M.o-n sem vagyunk, sot meg hivatalosan csaladegyesitve sincs???gondoltuk, hogy jojjon ki akkor turistakent egy 10 napos vizummal, az otthoni idegenrendeszeti hivatalbol javasoltak, es akkor majd otthonrol a Zsuzsi altal leirtak alapjan lehetne eljarni.ehhez azonban a konzulatuson ird es mond 13 db!!! hivatalos papirt kellene benyujtani (es ha nincs torokorszagi munkahelye, ingatlana, adoigazolasa stb akkor remenytelen - na mi pont ezeket szamoltuk fel hiszan Magyarorszagon szeretne letelepedni...) Most mi is a meghivoleveles procedurat szenvedjuk ismet, mar ki tudja hanyadszorra az evek soran, raadasul mivel en most Torokorszagban vagyok, a csaladomra harul otthon ez a nemes feladat.Tiszta ordogi kor, mert kozben anyukam nyilatkozatara a meghivolevelhez be kellett irni hogy csaladegyesiteshez jovunk, otthon meg az ugyintezo le akarta allitani a procedurat, hogy dehat miert nem Ankaraban csinaltatjuk, ott egyszerubb... ja es meg az a szep mondat is elhangzott hivatalos helyrol, amikor megkerdeztuk, hogy ne haragudjanak, miert ilyen bonyolult dolog az, hogy hazassag utan mi egyutt akarunk lenni minden nap (ergo ha T.o.-ba jovunk akkor itt, ha M.o.-ra megyunk akkor ott, es nem honapokat kulon elve meghivoleveleket gyartva es vizumokra varva) es miert kell allandoan iszonyatos osszegeket fizetni hivataloknak kulonbozo jogcimen, a 400 eur/fo repjegyekrol mar nem is beszelve, hogy 'ja, kedvesem, attol, hogy maganak torok a ferje es van hazassagpapiruk, meg nem jelenti azt hogy egyutt tudnak elni Magyarorszagon.' Koszi...Es minden alkalommal mint egy anyagyilkosra neznek furkeszon... alig megalazo.
Szoval a kalvaria folytatodik, mert miutan megjon ide gyorspostan a meghivolevel (ujabb 10e Ft postakoltseg), megszerezzuk a vizumot, akkor otthonrol csaladegyesitunk ha isten es a hivatali burokracia is ugy akarja, majd keresunk egy munkahelyet es annak a munkavallalasra valo meghivojaval ujra kijovunk a konzulatusra es ujra sorban allunk a munkavallalsi engedelyert. Bar ha szerintetek nem kell munkavallalasi, orulnek ha errol informalnatok egy kicsit bovebben (email: meske21@hotmail.com).
Azert elmondom nektek, hogy mindez hogy nez ki Torokorszagban - szamunkra. A hazassagi anyakonyvit lefordittatod torokra, abbol kaptok egy par het mulva egy 'Alie Cüzdan?'-t ami egy fenykepes tobb nyelvu hazassagi konyv. Ezzel+a parod onkormanyzati nyilvantartobol kert igazolasaval, hogy hazas, bebattyogsz a rendorseg kulfoldi hazassagi ugyeit intezo reszlegebe, kifizeted a 3 honapos, 6 honapos vagy 1 eves tartozkodasi vizum arat, kitoltesz egy kerdoivet nehany adattal es szemelyes kerdessel, kijonnek egyszer egy megadott idointervallumban megnezni hogy valoban ott tartozkodsz-e a megadott lakcimen (de nem is kell oda bejelentkezned hivatalosan), es megadjak a kis ikamet teskeresi nevu tart. eng. konyvecsket. 3 ev utan pedig kervenyezed hogy legyel allampolgar es annyi. 2 eve meg hazassagkotes utan fel evre automatikusan allampolgarsagot kaptal, csak nagy balhek voltak a tobbszazezer, millio ukran/orosz oromlanyok nevhazassagaibol, azert ez a varakozasi ido.
De remelem kitunik hogy a paromtol egy darab hivatalos papirt nem kertek (munkahely, ingatlan, adopapirok, bankszamlak). Valahogy elhittek hogy nem bunozni jovok, talan csak szerelembol osszehazasodtunk...
Minden jot a hasonlo cipoben jaroknak
MSE

2004. szeptember 19. 11:40:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok,

en is reg jartam itt...idokozben megvolt a torok eskuvonk is, augusztus vegen, ami nagyon nagy elmeny volt!!! tobbszaz ember, na meg a tradiciok, szoval igazan erdekes volt. Most vegre itthon vagunk ujra. Sajnos a paromnak meg nincs allasa, de most nagyon nekiallunk mert kepzeljetek MEGKAPTUK A CSALADEGYESITO VIZUMOT!! Pecsett inteztuk es ott egy lehelettel konnyebb volt mint Pesten, igy viszonylag hamar (alig 1 honap alatt)megvolt.

MSE, tenyleg nem kell munkavallalasi, ezzel a vizummal mar siman vallalhat munkat mint barmely mas magyar ember, szoval csak ezt kell megszereznetek es az eleg. Ez egy evre szol, utana meg kell majd egy egy eves letelepedesi engedely, es azutan kaphat majd magyar szemelyit, stb.Szoval elvileg ket evig kell kibirni ideiglenes okmanyokkal.

Eljott a szeptember es a munkaban elegge el vagyok havazva, sajnos sokat is utazom ami miatt a parom tobbet van egyedul mint en szeretnem... remelem hamarosan talalunk neki valami munkat. Kozben megtalalunk Pesten a torok hentest is meg a torok imahelyet ugyhogy kezdenek "normalizalodni" a dolgok es kezdi magat "otthon" erezni itt.

Zsuzsa, reg nem talalkoztunk, valamikor megint osszefuthatnank...
Mandula

2004. szeptember 19. 17:33:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok Lányok, Asszonyok :-)!

Nilüfer: A meghívólevél még a legenyhébb gusztustalan dolog a Bevándorlási Hivatalnál. Tényleg nem akarlak elkeseríteni, de ki fog készíteni a dolog. Mindig találnak még valamit, ami épp nincs nálad mint baromi szükséges dokumentum, és akkor a körülményekről és a sorbanállásról, a fejetlenségről még nem is beszéltem.

Izmiri: Na végre, már nagyon vártalak. Igen, az én férjem is izmiri, illetve Narlidere-i és mi is pihentünk 3hetet annó kint, de hol van az már... :-) Jaj a kumru az nagyon bejött ott Cesme környékén, de legjobban arrafele Dalyan fogott meg, pár napra kibéreltünk ott egy apartmant szó szerint a tenger mellett... gondolom nem kell részleteznem :-)
Meg a Teleferik is nagyon ötletes volt a számomra Izmirben. Na de ezeket te úgyis mind tudod.
Igen, hát a munka nem egyszerű eset. De küzdünk...

MSE: Családegyesítési (és Gyógykezelési) vízumot Mo-on belül is lehet kérni a BÁH-nál, aki mást mond az hazudik, ugyanis törvény írja ezt elő. Az sem igaz, hogy a férjednek bizonyítania kellene a munkahelyét, bankszámláját meg ilyesmit, mert pl. az enyémnek egyik sem volt, mondjuk az is igaz, hogy viszont nekem mindent be kellett csatolnom a bugyimon kívül.
Az is igaz, és ha kell a jogszabályokat is átküldöm neked, hogy 2004.május 01-től a családegyesítési vízmmal minden egyéb más engedély és vízum nélkül munkát lehet vállalni.Ezt már nálunk a hivatalok is tudják (TB, APEH, OEP, stb.) csak még a vállalkozók és cégek között nem elterjedt, de azért meg lehet győzni őket is.
Hát igen a procedúra az kikészítő és nevetséges, de ezt már leírtam az előzöekben. Nem európai, nem rugalmas, nem következetes, nem állampolgári és emberi jogokat figyelembe vevő...de a sok kínai itt van, tele van velük a BÁH, nekünk meg mint magyar állampolgároknak a férjünkért és a jövőnkért itthon ezt a nevetséges procedúrát kell végigcsinálnunk, úgy hogy sose lehet tudni, hogy mikor lesz vége. Ez van, és erre is igaz a mondás: Megszoksz vagy megszöksz! :-(

Mandula: Dehogynem, talizzunk. Asszem a férjeink pároszor E-maileznek egymással, mert időnként hallok információfoszlányokat rólatok. E-mailemet megkaptad annó az esküvői képeitekre reagálva? Vannak kinti képek is már?

Puszi Mindenkinek: Zsuzsa

2004. szeptember 20. 21:48:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Hali Zsuzsa

most nem ferek hozza a szemelyes emailjeimhez es ott vana te cimed is... remelem ezt is olvasod... jovo heten (okt 1. hete) otthon leszek vegig, valamelyik nap osszefuthatnank - hetfo v. kedd jo nektek?

mindenki - rendezhetnenk egy ossz-talalkozot is. mit gondoltok? osszejonnenk paran a ferjeinkkel/baratainkkal (mar akinek itt van...)egy torok teara? szemelyes talalkozo utan konnyebb lenne kapcsolatot tartani, nem?

ja, mult heten talalkoztam Lenaval is!
mandula

2004. október 1. 8:43:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Üdv ismét a fedélzeten :-)

Először is jó hírrel kezdem. Van a férjemnek munkája!!!! Egy kicsit minden felpörgött és hirtelen 1 hét leforgása alatt 3 ajánlatot is kapott... Lestünk rendesen, hogy fél évig semmi sem történt, aztán egy hét alatt az összes "gyümölcs" úgyszolván beérett és az ölünkbe pottyant.... Azóta elintéztük neki az összes adó-,TAJ-, stb. számát és most megpihentünk. Örömünkben ki is mentünk ezen a hétvégén Münchenbe az Oktoberfestre sörözni egyet, és most kb. 1 órája estünk haza...

Izmiri: Hát fürödni Cesme környékére jártunk, meg egyszer voltam Izmirben egy strandfürdőn, ezen kívül meg lementünk egy hétre családostul Marmarisba "nyaralni". Nekem a tenger olyan szükséglet ami kell ahhoz egy évben egyszer, hogy kibírjak mindent (az életet) és hálisten a férjem családjának egyik lakása Narlidere-ben pont az öbölre néz...imádom....
A Tereferik pedig iszonyat jó ötlet, nem a libegő persze, hanem ami fent van a hegy tetején a piknik hely...egyszer valahogy vedd rá a párodat, hogy felmenjetek, max. bekötöd a szemét! :-)
Nem akarok persze tolakodni, de egyszer majd ha van kedvetek összefuthatnánk valahol...véleményed? Illetve sajna vagy elfelejtettem vagy megkérdezni felejtettem el, hogy Budapesten laktok?

Mandula: Felhívlak a mobilodon majd....

Na pussz: Zsuzsa

2004. október 3. 19:15:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Abszolut egyetertek! Szerintem teljesen megerett a helyzet egy ossznepi talalkozora a kedveseinnkel/ferjeinkkel (mar akie itthon van)! Mit gondoltok?
Kellene mar egy email lista is, ha elkulditek nekem a cimeteket akkor ma megallapodunk valami idopontban e s helyben akkor mindenkinek kuldok rola azert a biztonsag kedveert email emlekeztetot is.
Lenaet es Zsuzsaet tudom.
Mandula

2004. október 4. 10:48:00 CEST  
Blogger Efendi said...

Két megjegyzés a Raskó-ügyhöz:


1. A reklám helye


Raskó Emese ügyvédje Dilek Midik török ügyvédnő volt. Úgy tudom, jól látta el a dolgát. A török mellett németül beszél. Ha bárkinek problémája van, megkeresheti (törökül és németül) a (90 312) 438 94 90) telefonszámon vagy a (90 312) 438 94 91 fax-számon. E-mail: adahukukburosu@yahoo.de vagy dilekmidik@mynet.com. Ne legyen rá szükségetek, meg pénzbe is kerül.


2. WANTED!


Fatih Özbas a Raskó család egyik tagjának önkényesen magánál tartott autójával kószál, lehet, hogy éppen Magyarországon. Ezért lehetőleg NE vásárolj olcsó pénzen sötétkék Audi 6-ot, ha a rendszáma IPP-133, alvázszáma WAUZZZ4AZTN108280, motorszáma AHU001153.

2004. október 7. 21:03:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Zsuzsa,
bar nem nekem szantad a multkori potazast (sem) de orommel olvasom mindig a sztorijaidat, pl. a sorfesztivalrol :))
Innen aztan mindig ujabb kerdesek tornek ram, ne haragudj, ugyhogy gyorsan meg is kerdezek egyet: a parod hogyan ment ki Munchenbe veled? Van neki zold utlevelecskeje vagy Schengen visaja, avagy vizumert a Bp-i nemet nagykovetsegen kell folyamodni talan Torokorszagban , netan esetleg nem is kell...?
Elore is koszi
MSE

2004. október 9. 18:06:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Válasz MSE-nek: Hát sajna kell nekik mindehnova továbbra is vízum, mivel még nem vagyunk Schengeniek (majd talán 2007-ben), és ugye az EU "csak" egy gazdasági közösség.De persze könnyebben kapják meg, mint honfitársaik bárhova így is... Némi előnynek számít május 01. óta, hogy EU-s állampolgárok házastársai... juhéééé :-) Ha valakinek tartózkodási vízuma vagy engedélye van Mo-ra, az kérhet csak vízumot a célzott EU-i országtól, bár ez mindegyik Schengeni országba jó lesz. Tehát egy Német Nagykövetség által kiadott vízummal az összes Schengeni tagországba be lehet lépni. Mi is Bp-en kértük meg. Ami fontos, hogy a németek elég rugalmasak 2-3 nap alatt megvan a vízum, a tetejében van egy törvényük, hogy EU állapolgár 3. világbeli házastársának nem kerül semmibe a vízum. Persze ide is kell egy halom papír (szállás foglalás igazolása, utasbiztosítás, stb.), de ezt már kezdem megszokni... ja meg egy csöppet túlreagálják a bejutást a követségre (táska kiborítás,el.bottal letapogatás, Stb.), a tetejében bent az ügyintézők mindegyike egy golyóálló üveg mögött ül, és telefonon mint a börtönökben lehet velük kommunikálni... szóval elég "humoros" az egész!

Szólj nyugodtan ha kell még info (vagy bővebben akarsz a témáról hallani :-), mert abból annyim van, hogy öröm átadni belőle más részére is.

Puszi: Zsuzsa

2004. október 11. 16:37:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Hali Zsuzsa

surgosen kellene nekem az a rendelet, at tudnad kuldeni emailen? Harun volt egy interjun es lehet hogy felvennek csak akarjak latni a rendeletet!!! nagyon izgulunk!

Koszi elore is

mandula

2004. október 12. 18:47:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Éva vagyok

Lefordítanátok nekem? Bár a lényegét értem, de a neten fellelhető források nem segítettek sokat.
Merhaba askim!Seni seviyorum.Iyi özledim.Evakendine iyi bak.
Elszédített egy török pasi, de egyenlőre nehézkes a kommunikáció. Majd meglátjuk.
:)))

2004. október 14. 0:36:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Ildi, Evi

mivel tudtok angolul javaslom a fentebb is emlitett
http://groups.msn.com/englishgirlfriendsofturkishmen
linket ahol a baloldali soron kivalaszthatjatok a Turkish Lessons reszt, ahol lepesrol lepesre tanulhattok torokul :))

Ha barmiben tudok segiteni, irjatok
Mandula
mandula@planetclub.info

2004. október 15. 8:50:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!Engem Ginának hívnak és még teljesen új vagyok itt.Véletlenül találtam rá erre a lapra.
Még nincs török házastársam,de ki tudja:)
Nyáron egy németországi táborba ismertem meg egy török fiut,akivel sikerült egymásbagabalyodnunk.Persze 3 hét után nagyon nehéz volt az elválás.Mikor 1 hete voltam otthon annál nagyobb volt a meglepetés,hogy meghívott magához Isztambulba.Mondanom se kell apukám nagyon féltett(eladnak prostituáltnak,drogot csempésznek a táskádba stb.)és még én se ültem soha repülön, szóval nagyon izgultam.Na meg mi van,ha az illető még se olyan amiennek megismertem?Hát én 2 hetet töltöttem vele napi 24 órában és szerencsére elmondhatom,hogy nem csalódtam benne és életem legszebb 2 hetét töltöttem el.Most persze nagy a szívfájdalom,de még tartjuk a kapcsolatot.Nekem az ország és az emberek is nagyon tetszettek és igazán a szívembe zártam őket.Így mindenkinek csak ajánlani tudom,hogy ha van rá lehetősége utazzon el Törökországba,ja és hogy ne legyenek előítéleteink.
Az oldal fantasztikus!Soha nem gondoltam volna,hogy ilyen is van a neten és örülök,hogy rátaláltam.Sok klassz tippet olvastam és örülök,hogy nem vagyok egyedűl.
Egy török étteremnek nagyon örülnék,mert az ételek nagyon ízlettek:)De én sajnos pécsi vagyok,úgyhogy talán itt is nyithatnátok egyet.
Gina

2004. október 15. 16:37:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

szisztok!

Azt szeretném megkérdezni,hogy ha valaki tud esetleg valamit a Ramadanról,az írjon,mert tudom,hogy épp Ramadan van Törökországba és szeretnék többet megtudni erről.Előre is köszi.
Fordítani sajna nem tudok segíteni,mert még én is csak most kezdtem tanulni.

Gina

2004. október 17. 12:10:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Eva,

hivd fel a baratod meg ma!!! :)
Ha jol latom tegnap irtal a blogra es a kovetkezot jelenti az sms: Szia Szerelmem! A hotel bezart. Nagyon hianyzol. Veled mi a helyzet? Holnap felhivnal (az ma van, nem?). Szeretlek.
Asszem mindent leforditottam, mert kozben ugye a te leveled nem latom... :)
Na minden jot
MSE

2004. október 17. 13:45:00 CEST  
Blogger Efendi said...

Bodrumban van reptér, így Budapestről a török légitársasággal oda lehet repülni. Járatokra kereshetsz a http://www.turkishairlines.com.tr/en/index.php címen. A THY a belföldi járatokra igen olcsón adja a jegyet, ha külföldről repülsz Isztambulba, ahol átszállsz a bodrumi járatra. (Nem sokkal kerül többe a Bpest-Bodrum jegy, mint a Bpest-Isztambul.) A csomagokat ráadásul Ferihegyen felveszik Bodrumig, nem kell Isztambulban kivenni és újra feladni. Budapestről olyan napon kell indulni, amikor rövid idő múlva Isztambulban van bodrumi csatlakozás (a THY egyes napokon reggel, más napokon délután repül Budapestről Isztambulba). Szóval, kérdezd meg a THY budapesti irodáját, ha nem boldogulnál esetleg az on-line foglalással. A vízumot is felveheted a bodrumi reptéren 20 dollárért pár perc alatt, drágább és iőigényesebb, ha a budapesti török nagykövetségen szerzed be. Egyetlen hátránya a reptéri vízumnak, hogy semmiképpen nem hosszabbíthatod meg, ha 30 napnál többet akarnál maradni Törökországban.

2004. november 3. 1:12:00 CET  
Blogger Teemeah said...

Sziasztok! Herkese Selamlar! Én is rég jártam errefelé, de most hogy otthon is lesz net, gyakrabban jövök majd :) Jó hír a szabolcsiaknak, hgy nyíregyházán nyílt egy török étterem, Gülbaba névvel. Jók a kaják, csak sajna magyarok dolgoznak benne... A szakács is magyar, egy héten egyszer pestről jön le egy török szakács tanítani a srácot. Mindegy, delegalább VAN török étterem végre!!!

barátnőm is összegabalyodott egy török (jobban mondva kurd) sráccal, teljesen el van olvadva tőle (igaz ami igaz nagyon aranyos srác). Úgy tűnik talán jövő szeptemberben ki tudok menni Isztambulba egy hétre, nemzetközi Tarkan Fanclub találkozó lesz. :D Ha érdekel még valakit a dolog, írjon (nem feltétlenül kell tarkan-rajongónak lenni, a Törökország-rajongó státusz is jó lesz) :) huntarkanfanclub@yahoo.com

Még mindig nincs egy normlis török nyelvkönyv (észtet, dánt sőt még romnt meg hébert is találtam már, az albánról nem is beszélve, de török az bezzeg egys incs). Mindegy, végülis már majdnem befejeztem a Teach Yourself Turkish könyvet és most rendeltem angliából (egy ott élő ismeős segítségével) középfokú könyvet. Reméljük hamarosan valamelyik kiadó csak észbe kap és kiadnak egy nyavalyás nyelvköyvet...

Sevgilerle,
Timi

2004. november 9. 11:52:00 CET  
Blogger Efendi said...

A török nagykövetségen felvett turistavízumot meg lehet hosszabbítani a tartózkodási hely szerinti Emniyet Müdürlügü illetékes részlegén. Érdemes idöben, még a vízumban engedélyezett tartózkodás lejárta elött beadni a kérelmet. Elbírálása akár egy hónapig is eltarthat, de addig van egy papírod arról, hogy beadtad a kérelmet. Ahogy máshol is írtam: a határon felvett "bélyeges" vízum nem hosszabbítható, egy nappal sem ajánlatos túllépni a 30 napot, mert súlyos a pénzbüntetés.

2004. november 9. 12:09:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

(Mandula)
Sziasztok en is beneztem ma - nalunk is nagy hir van, mi is talaltunk a ferjemnek munkat, igazabol konnyebben ment mint vartam, negy es fel honap alatt megvolt az egesz folyamat, csaladi vizumostol, TB kartyastol. Hetfon kezdett dolgozni!! Most nagy a valtas mert vegre nem ul otthon hanem dolgozik - persze most meg szokatlan neki de akkor is hurraaaaaaaaaaaa!!

Mandula

2004. november 9. 17:21:00 CET  
Blogger Efendi said...

Megértem Őt, Mandula, én jó ideje dolgozom, de még mindig szokatlan. Gecmis olsun!

2004. november 10. 1:05:00 CET  
Blogger Efendi said...

Nem tudom, mit értenek hosszabbítás alatt. Én azt, hogy a követségi vízummal Törökországban kérhetsz tartózkodási engedélyt x napra az Emniyetben a vízumban engedélyezett y napos tartózkodás lejárta után, míg az olcsóbb, határon felvehetö "bélyeges" vízum birtokában nem. Tehát nem magát a vízumot hosszabbítják, hanem tartózkodási engedélyt adnak. Ezt a barátodnak is megerösíthetik az Emniyetben, egyben meg tudják mondani a feltételeket is.

2004. november 10. 16:41:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Osman (Oszi) vagyok, talán az első bejelenkező.

Azt szerettem volna közölni a bloggal, hogy
a magyar állampolgárság iránti kérelmemet elutasítottak, természetesen nincs indok, mivel Köztársági Elnök határozatáról van szó.

Nagyon pipa vagyok, 14 éve élek itt, van 2 vállalkozásom, lakásom, jövedelmem,(lakás és megélhetőség) adót és járulékot fizetek, foglalkozató is vagyok, felsőfokú magyar (mint idegen nyelv) vizsgám is van (beilleszkedés) sőt 12 éves magyar állampolgár gyermekem is van (család egyesítése), érkölcsileg tiszta vagyok mind a két országban, állampolgársági ismeretekből vizsgát is tettem, röviden ami állámpolgársági törvény előír mindennek megfelelek (legalább is szerintem) de még sem értem, hogy mi az oka, hogy elutasítottak.

Most írtam egy kérelmet és iratbetekintést kértem, így legalább megtudom, hogy mi az oka elutasításnak és van-e értelme újbóli kérelemnek.

(Titokbban azon remélgetek, hogy hibazzon a BM mert akkor határozata miatt pert inditanék.)

Azért írtam a fentieket ha valaki állampolgárságra adná a fejét, hogy számoljon negatív oldalával is.


Üdvözlettel

2004. november 12. 14:21:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

2004. november 12. 14:28:00 CET  
Blogger Efendi said...

Gecmis olsun, Osman!

2004. november 12. 21:51:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Oszi..ha teheted, a kereseti kérelmedet a BM határozat ellen mindenképp add be, ha lekéstél, akkor igazolási kérelmet is egyuttal a határidő miatt.Nem veszithetsz, ha minden úgy van, ahogy írtad

2004. november 13. 20:48:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Herkese cooooooooook iyi bayramlar! Én is ünnepelek itthon elég magányosan, nagyon nyomasztó,hogy a köreimben mindenki már a Karácsonyra készül,én meg egyedül "csápolok" :-( Közben csak az vidít fel,hogy tudom,a drágám otthon Istanbulban helyettem is ünnepel.Pont egy hete jöttem vissza Törökországból,fantasztikus élmény volt kint a Ramazan 10 teljes napig,bár maradhattam volna még egy kicsit. Keresem olyan lányok társaságát,akik még nem házasodtak össze török kedvesükkel melikem20@yahoo.com
PS: mi lesz a közös találkával?
Hilal

2004. november 14. 18:51:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Kedves ismeretlen

"Oszi..ha teheted, a kereseti kérelmedet..."
Köszönöm a tanácsodat, ez nem jutott eszembe, hogy
jogvesztő a dolog.

Ünnepi Kivánság mindenkinek,
sms-ben kaptam és nagyon tetszett, továbbitom:

"Resulün yüzü ve nuru yüreginize dokunsun,
melekler hep basucunuzda bulunsun,
günes öyle bir günde dogsunki
dualariniz kabul, bayraminiz mübarek olsun"


Oszi

2004. november 15. 10:50:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

kedves Oszi!
Én nem tudok törökül de kiváncsi lennék az
ünnepi jókivánság magyar fordítására.Ha nem nagy kérés légyszives írd meg magyarul is.Elöre is köszi!
Keke

2004. november 15. 18:14:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Kedves bárki,aki tud válaszolni!

Szerintetek nem bukhat le a kedvesem,ha állandóan turistavízummal jön ide Bp-re,közben nálam lakik úgyhogy csak látszatból foglal helyet a szállodákban?Ezt a kinti követségen vízumkiadásnál esetleg nem ellenőrzik,hogy tényleg lakott-e az említett hotelekben?
Hilal

2004. november 15. 19:40:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok,én is nagyon megörültem amikor rátaláltam erre az oldalra.20 éves vagyok, Budapesten élek, és főiskolára járok.Röviden a történetem a következő:decemberben lesz egy éve, hogy megismerkedtem isztambulbanélő kedvesemmel.Atóta kb.két havonta próbálunk találkozni.Ő is jött már és nagyon tetszett neki Magyarország persze negatívumokat még nem volt ideje kitapasztalni.
itthon egyetlen vigaszom:barátnőm, aki szintén hasonló cipőben jár.
és mindketten örülnénk, ha olyanokkal tudnánk beszélgetni, akik hozzánk hasonóan török fiúba, férfiba szerelmesek.Mert sokszor elég nehéz ilyen témáról beszélni olyan ismerősökkel, barátokkal akik ezt elétélik vagy finoman kifejezve nem értenek egyet vele.
ha van kedvetek levelezni megadom az emil-címem:eszterandeszter@yahoo.com
yildiz

2004. november 16. 13:10:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Szia Keke

Az sms-t valahogy így tudnám magyarra fordítani
nem műfordítás!

"Az Isten arca és fénye szíveteket érintsen,
az angyalok allandóan veletek legyen
A nap akkor keljen fel,
amikor imátok elfogadott,
ünnepeketek kellemes legyen"

Hilalnak!

Aki ellopja a minaretet az megtalálja módját, hogy hogyan is réjtse el azt. Török közmondás.

Úgy tudom a szálloda foglalás csak a vizúmra kell
és nem járnak utána, az én időmben elköltött forintokról
kellett számot adni, hogy hol váltottam fel a valutát és erről az igazolást kellet a határon megmutatni.

Oszi

2004. november 17. 15:45:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Köszönöm szépen a választ Oszi, ez az egész procedúra a követséggel meg a fent leírtak is egy nagy adag borzalom,s amit te is most írtál...Nem tudom,miért keserítik meg a tisztességes és boldogságra vágyó emberek életét ilyen nonsense dolgokkal,azért insallah nem lesz ez így örökre.A te ügyeddel van valami előrehaladás? Minden olyan török származású emberkének üzenem,akiknek a letelepedéssel van gondjuk,hogy mi mindannyian mellettetek vagyunk és drukkolunk,hogy minél előbb sikerüljön lezárni ezt a tortúrát! Hilal

2004. november 17. 18:06:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Kedves Oszi!

Köszönöm a fordítást,nagyon örültem neki!
Nekem nagyon tetszett,gondolom törökül is olyan
szépen hangzik mint magyarul!
Nekem is török barátom van 3éve de mivel csak
pár szót tudok törökül ő meg magyarul mi németül
társalgunk.Sok sikert kívánok az állampolgárságod- hoz,remélem sikerülni fog hamarossan!
Keke

2004. november 18. 1:21:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Merhaba!

nem akarom nagyon sztárolni ezt az oldalt, de egyszerűen fantasztikus, szuperklassz, zseniális....stb
nekem is Türkiye a gyengém és persze engem is próbálnak lebeszélni minden dologról, ami vagy aki török. de persze, hogy nem hagyom magam..... és jó hogy itt vagytok.... :) jó, hogy van valaki/valakik, akik megértenek..... tanulom a nyelvet.... és kint akarok élni... de szerintetek egy 20 éves csaj el tud helyezkedni???? A debreceni bazár nagy ötlet! Nyíregyen tényleg nem lehet sokmindent csinálni....(tapasztalat).
Pesten (vagy bárhol) lehet török cd-ket venni? Tarkan... Mustafa Sandal.... Sezen Aksu....Kenan Dogolu... figyu! ha van kedvetek írjatok.... sahane@freemail.hu az cimem...... Jók legyetek!

2004. november 19. 15:01:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Merhaba!

nem akarom nagyon sztárolni ezt az oldalt, de egyszerűen fantasztikus, szuperklassz, zseniális....stb
nekem is Türkiye a gyengém és persze engem is próbálnak lebeszélni minden dologról, ami vagy aki török. de persze, hogy nem hagyom magam..... és jó hogy itt vagytok.... :) jó, hogy van valaki/valakik, akik megértenek..... tanulom a nyelvet.... és kint akarok élni... de szerintetek egy 20 éves csaj el tud helyezkedni???? A debreceni bazár nagy ötlet! Nyíregyen tényleg nem lehet sokmindent csinálni....(tapasztalat).
Pesten (vagy bárhol) lehet török cd-ket venni? Tarkan... Mustafa Sandal.... Sezen Aksu....Kenan Dogolu... figyu! ha van kedvetek írjatok.... sahane@freemail.hu az cimem...... Jók legyetek!

2004. november 19. 15:01:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Bocsi a duplázásért..... szimpla kétségbeesés vitt rá... :) Ja! Egy kedves istanbuli barátom azt mondta, hogy ha valamit igazán kezdeni akarok magammal pl. Istanbulban, akkor jó, ha tudok majdnem perfectül angolul, oroszul és nem árt ha magát a török nyelvet is el tudom makogni.... Úgy érzem akkor ngyon bele kell húznom... annyit tok oroszul, hogy "da", "nyet", és "jesztye pardutyi?"... de az utóbbi jelentésével nem vagyok teljesen tisztában....
Nem tudom, hogy mi lesz....Jó lenne tökéletesen megtanulni törökül, de hol? AZ ELTE-n a török szakra nem lehet könnyen bejutni, mert vagy nem indul, vagy ha indul is, csak költségtérítésesre, vagy másod diplomval mehetsz.... Nyelvkönyvet is alig találtam.... szótárról meg ne is beszéljünk...ezzel a "maradj a realitás talaján" szöveggel sokan jönnek, de általában olyanok mondják, akiknek az életük a csőd szélén áll vagy már be is csősöltek.... butaság rájuk hallgatni.....
SAHANE VOLTAM! Aztán KITARTÁS!!!!

2004. november 19. 15:26:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Sahane!Igaz, hogy nyelvkönyv nincs, illetve, ha szerncséd van, akkor a Kenessey Mária török nyelv és társalgás c. kis nyelvtanát könyvtárakból megszerezheted, de tanulni lehet.Én a Kapd elő -ből kezdtem a Csányi Éva szótárából tanulom a szavakat, és a túrista szótárból, sokat olvasgatok a neten, vannak török ujságok, és "beszélős"oldalak is, igy egy alapszintet magamtól megtanultam..ezután gyakorlás kérdése.És nekem nincs is olyan erős indokom, mert nem szerelemből teszem, csak mondhatni hobbiból..szóval, ha akarod, meg lehet tanulni:)Sok sikert:Nilüfer

2004. november 20. 22:10:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Én török dalokon keresztül, elsősorban Tarkan dalaiból tanultam meg kiejteni a szavakat,és folyékonyan olvasni törökül.Ugyanis imádok énekelni és Tarkant is szeretem,lenéztem a netről a dalszövegeit és addig tanultam, amíg vele együtt nem tudtam énekelni.Mindenkinek ajánlom ezt mert később segít,hogy a nyelvetek ne törjön bele egy-egy hosszabb szóba, vagy a sok "yumusak ge"-t tartalmazó szavakba:-) Hilal

2004. november 21. 20:22:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

sziasztok,

en erdeklodnek hogy torokorszagban hogy mukodik a katonasag.ha valaki tud rola valamit, legyszi irjatok le.egy baratom megy katonanak, e svalami 6 honaprol beszel, es uatna dol el marad-e.szoval aki tud errol valamit, irjon.
tesekkürler

2004. november 22. 10:11:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Merhaba!
Egy kis segítséget szeretnék kérni tőletek.Törökorszagban mikor és hogy ünneplik az új évet? Van e valamijen szokásuk? Itt például arra gondolok hogy nálunk szokás boldog új évet kívánni éjfélkor kocintani stb.Milyen nagyobb ünnepeik vannak a Ramadán utolsó 3napján kívül,mint nálunk a husvét vagy a karácsony?Mi a helyes Ramadán vagy Ramazán mert én már mintkettőt hallottam.Köszönöm a segítséget

2004. november 22. 19:44:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

A katonaságról: minden egészséges 20. életévet letöltött ferfi, 18 hónapos katonai szolgálat teljesítésére kötelezett. (30 nap engedélyezett eltavázásra -szabi)Amennyiben felsőfokú oktatásban részt vesz akkor van lehetősége elhalasztani vagy tanulmányai befejeztével választhatja, tiszt helyettesként 6 hónapig vagy simahonvédként 18 hónapig lesz katona.

Az Ünnepekről:

A Törökországban kettő nagy vallási ünnep van az egyik
Ramazan (Európaban Ramadan), 30 napos napfelketétől, naplementeig tartó böjt utáni ünnep általában 3 - 4 nap. A másik Kurban Bayrami "Aldozati Ünnep", tehetős emberek Allah kegyeért haszonállatokat aldoznak, és a húsát a szegényebb emberek között osztanak.

A húsvét, a Karácsony, az Újév mivel tudjuk keresztény ünnep hát így nem ünnepelünk. De azt is kell tudni, hogy Törökország lakosságának (70.000.000) 1%-a nem müszlim (zsidók, örmények, keresztények) Azok természetesen ünnepelnek, példaúl a húsvét a török nyelven azt jelenti, hogy paskalya (paszkalja). Idegen kultúrák együtt léte akarva akaratlanul hatással van egymásnak, no meg a gyors információs korszaknak köszönhetően, Törökországban vannak olyan müszlim családok is, akik karácsonyfát állítanak fel.

Oszi

2004. november 23. 10:05:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Merhaba!
Köszi Oszi a választ!Én nem ugy gondoltam, hogy ti ünneplitek e a karácsonyt,husvétot,és a mi uj évünket,mivel tudom hogy az keresztény ünnep.Valahol
olvastam/legalábbis ha jol emlékszem/hogy nállatok
nem 365nappol áll 1 év hanem kevesebből és mintha ez a ramadánhoz lenne köze.Lehet hogy hülyeségeket irok
és keverek valamit,nem tudom.Ünnepi jo kivánságot csak ramadán végén küldtök egymásnak vagy máskor is?
Mikor és eggyáltalán van e olyan alkalom amikor megajándékozzátok egymást és a szeretteiteket?tudsz e
olyan oldalt ahol a szokásaitokról,és általában a török
emberekről többet meg lehet tudni?sSzeretnék egy kicsit tájékozoottabb lenni,egy kicsit megismerni a
kulturátokat és török mentalitást.
Örülök hogy rátaláltam erre a bloogra nagyon tetszik a barátságos hangvétele,segitő késsége az embereknek. Mindent köszönök!Szép napot mindenkinek!Baba

2004. november 23. 11:02:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Szia Baba

A régi naptárban a hónapok 28 napból ált mivel a hold, a földkörüli járását vettek figyelembe, 1923-útán egyes reformok között mai naptárt is átvették. A régi naptarban az egyik hónapot úgy nevezik, hogy Ramazan.

Természetesen nálunk (törökben) is szokás az ajándékozás, ezt lehet megtenni, ünneppel kapcsolatban vagy csak úgy. Pl. ha egy ismerős családot akarok látogatni akkor "nem üres" kézzel megyek. Ezzel tiszteletemet jelzem és előre megköszönöm a vendéglátását. Ez lehet pár kiló gyümölcs, csoki- cukor stb.

Oszi

2004. november 23. 11:49:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Ugye ildi, milyen jó dalból tanulni? Nekem teljesen bevált ez a módszer, és mindig őrületben kergetem a páromat, mikor kérdez valamit az esetek 90%-ában dallal válaszolok neki:-) Az én abszolút kedvencem Candan Ercetin,és Sebnem Ferah,de szeretem Nazan Öncelt,Nilüfert-őt nagyon-Gülben Ergent,Yalint,Teomant(ő is szuper)és természetesen Kiracot.Sertab Erenert is kedvelem,de nemrég hallgattam meg angol nyelvű albumát és nagyot csalódtam.Csak a török nyelvű dalait szeretem.
Akit nem nagyon birok az Gökhan Özen (a párom volt évfolyamtársa) és Haluk Levent.Neked milyen török számaid vannak?esetleg másolás erejéig cserélhetnénk,mit szólsz? Hilal

2004. november 23. 20:54:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Szia Bebek

Igazad van most néztem meg a Török Honvédelmi Minisztérium honlapját és 15 hónap a kötelező katonaság, és a kabinet, fegyveres erők szükséglete szerint 12 hónapra csökkentheti. Bocsánat...

A levelezgetéssel kapcsolatban van egy tippem, ami annak idején nekem be jött. A Végleges szolgálat helyszinére bejelentkezés elött, betértem az ékszerboltba és megvettem egy jegygyűrűt.
Parancsnokomnak elmondtam, hogy jegyes vagyok, ráadásul egy magyar leánnyal és csak úgy tudom fentartani a kedvesemmel kapcsolatot ha megengedi a levelezgetés.

1988-89-as években nem volt mobil, a Magyarországon kevés lakásban volt telefon, csak nyilvános fülkékből lehetet telefonálni. Meg kaptam az engedélyt, utána pedig szakasz tizedese, és egyben írnoka lettem, így minden kimenő- és bejövő levél rajtam bekeresztül ment tovább, Közben a többi parancsnokokkal is volt szerencsém találkozni a levél osztogatás miatt.
A hadseregben "macar"nak becéztek, már mindenki tudott róla hogy a leendő "sógornőjük" magyar. A végen tényleg úgy lett, "csak" nem az, akivel 15 hónapon keresztül levelezgettem.


Oszi.

2004. november 27. 11:47:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

szaisztok!
az én barátom egyetemet végzett, és én eddig úgy tudtam, hogy őt 6 vagy 12 hónapra vihetik be katonának, attól függően, hogy mennyi mérnökre van szükség azon a helyen ahova mennie kell a katonaságban(mert ő mérnökként végzett).
Tehát ha sok mérnököt soroztak be arra a helyre, ahova őt viszik akkor csak 6 hónap.
Ő és barátai így mondták.
Akkor ha egyetemet végzett nem vihetik be többre mint egy év?csak azért kérdezem, mert itt a blogon már sokminden szóba került katonaság terén.
Bebek a te barátod végzett egyetemet?

a zenék terén nekem tetszik Tarkan, Yalin, Mustafa Sandal, Rafet el Roman(kicsit melankólikusabb de szép)Gülben Ergen(de én még nem vagyok annyira profi zene terén csak egy kettőt ismerek
Mustafától Iste című számáról csak annyit, hogy kb 2 mondatot ismételget 3 percen keresztül, de mikor megkértem barátom lakótársait, hogy írják le a szövegét fél órán kersztül hallgatták, és nagy nehézségek árán értették meg a saját anyanyelvükön éneklő Mustafát.Ebből arra következtettem, hogy talán Mustafa nem a legkönnyebben érthető, de én nagyon szeretem, a dalait és pár hónapnyi szünet után újra tudom hallgatni a cdjét(kis gond volt a cd-lejátszóval:/)

2004. november 27. 14:10:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok.

Én is örömmel nyugtázom hogy más török-zene-megszállottak is lelhetők kis hazánkban rajtam kívül Ildi és Hilal:)
Nekem is van egy "kisebb" törökzene gyüjteményem,legtöbb az internetről származik,egy része a kedvesemtől,nagyja egyéb helyekről letöltve.
Cirka 4-5000 dalt ölel fel,rengeteg előadótól és műfajban,valamint nagyon sok török klipp is.
Ha gondoljátok én is nagyon szívesen megosztom veletek.
Ezen kívül figyelmetekbe ajánlok egy oldalt www.videoklip.net
Regisztrálás után török klippek és dalok nagy választékából töltögethettek.

Katica

2004. november 28. 20:54:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok.

Nekem megvan mindkét dal amit keresel Hilal (Burcu Günes egész albuma is amin ez a dal található)
A számok a gépen vannak fenn,de cd-re fel tudom írni ,és szívesen fel is írom bárkinek audio formátumban is(mint a rendes cd),vagy mp3-ban,wma-ban,ahogy szeretnétek:)
Sajnos nyomtatóm nincs így cd borítóval nem szolgálhatok:(
A videoklip.net-ről én eddig csak klippeket szedtem le,így azt őszíntén szólva nem tudom hogy hány dal található az oldalon(bár ma este döbbenten tapasztaltam hogy az oldal nem működik,remélem ez csak átmeneti).
Valóban csomagolt file-ként tölti le és kódot kér,a kód is megtalálható az oldalon ,ez 90%-ban "www.ne-nerede.com" a maradék 10%-ban www.videoklip.net.
Utána ha lejátszod a media playerben,onnan elmentheted (most játszot.....mentése) és akkor többé nem kell a kód.
Az én címem mkatica@hotmail.com,de azért válaszolok személyesen a megadott címeitekre is,köszi:)

2004. november 29. 20:53:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Nagyon szívesen:),oké

Katica

2004. november 30. 20:27:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Szia Bebek

"Bedelli askerlik" és "dövizli askerlik" azonos fogalom. Akik Törökországban élnek, Ők Török Lírában fizetik, az Európában élő Török állampolgárok pedig ugyan azt az összeget devizában leteszik, és egy hónapos alapkiképzés után letudják a kötelezettségüket.
Magyarul, ellenértek fejében megvásárolják ( 11 hónapos)szabadságukat.

Oszi

2004. december 1. 10:38:00 CET  
Blogger Hatice said...

Sziasztok

Oké Éva,én kényszerből össe vagyok nőve a számítógéppel sajna,így akkor is bőségesen elérhető leszek insallah:)
Sok sikert a nyelvvizsgához.És kellemes pihenést.

2004. december 1. 22:05:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Merhaba Bebek

Most olvastam meg a Török Honvédelmi minisztérium honlapjában: Jelenleg csak "dövizli askerlik" van érvényben. Azok, akik legalább 3 éve külföldön élnek, van tartózkodási vagy munkavállalási engedélyük, és befizetik 5112 eurót (1.278 E Ft) egy hónapos alapkiképzés után szabadok.
Nincs kikötve, hogy milyen iskolai végzettsége van a jelöltnek.

Ezt azért találtak ki, mert un. harmadik generációs, külföldön élő török állampolgárok ne veszítsenek ott megszerzett jogokat, pl.:ha valaki munkavállalóként dolgozik, 20 munkanapos szabadsága alatt leteszi a köztelezettséget.(Ott megszerzett jövedelem, előbb útóbb
valamilyen formában becsapódik a török gazdaságban)szágba)

Oszi

2004. december 3. 9:29:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Herkese Merhabalar

Hogy ha jól tudom pl: a Németországban átlagos havibér 1500 -3500 Euro között van, és nem 228 Euro (53.000 Ft).
Természetesen ha valaki szolgálat közben megbetegszik vagy fegyelmi büntetés gyanán "börtön" büntetést kap, ezt az időt nem kell pótolni vagy is beleszámít a szolgálati időbe. Aki sorozáson részt vett, és még sem jelentkezik számára kijelölt alakulatra akkor katonai szökevényként keresik. Hogy ha illető külföldön tartozkodik és haza látogat, akkor határátlépésekor kiderül, milyen hatósági problémai voltak (adó, vám, rendörség, hadsereg stb.). Én úgy gondolom ha jogom van az adott országban élni, akkor kötelezettségeim is vannak amiket -akár tetszik akár nem- teljesítenem kell.

Oszi

2004. december 7. 8:49:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok,
Olvasva a hozzaszolásokat vegig mosolyogtam.Kesztetest ereztem leirni eddigi tapasztalatom es egyuttal majd kerek egy kis segitseget is.
Angliaban elve a magyar baratokkal ICQ chat-n tartottam a kapcsolatot.Rendszeresen probaltak török fiuk is beszelgetni velem.Sot,osszefutottam egy fiuval aki magyarul is beszelt,es oda volt attol ,hogy debreceni vagyok en is!Hiszen O tobbszor jart itt a nyari egyetemen.Persze kint Angliaban is voltak török ismerosok es osztalytarsak.
Aztan ,lassan 2 eve,egy valentin napi esten/Ö emlekszik ra:-)/ ,ujbol csetteltem egy sraccal.Aki aztan kitarto volt.Rendszeresen emailezni kezdtunk.
Kozben en hazajottem,de netkapcsolatunk-baratsagunk vegig megmaradt.
Sőt!Azt hiszem junius óta mar sms-ben is tarjuk a kapcsolatot.Ami a napi min.5 uzenet miatt a telefon szamlankat jelentosen megterhelte:-)
Nagyon kedves ,aranyos ,edes,megerto,gondoskodo!Meg ilyen tavolbol is.Persze idokozben melyult a kapcsolatunk,amit foleg En ,nem akartam.De csak azert,mert nem birom a tavkapcsolatokat.Ha valakit szeretek az legyen a kozelemben,ne tobb ezer kilometer tavolsagban.Es ha meg jobban erosodne ez a dolog ,sajnos O nem akarja elhagyni Toroko.-t.Meg dolgozni sem(pedig a szakmaja nagyon keresett),nem hogy elni!
Mindez ugy tortent ,hogy csak fenykepeken "talalkoztunk".De mar nem sokaig!Eleinte azt terveztuk o jon ide.Viszont nem regen kezdet az uj munkahelyen,es elmondasa szerint ,ok nem kapnak egy evig szabit!Egyebkent Isztambulban lakik es a Turkish Airlinesnal dolgozik.Viszont Kutahyabol szarmazik!!!!!
(A MI Kossuth Lajosunk elt ott.A haza most muzeumnak van berendezve.Volt ott valaki??)
Szoval ugy dontottem a szilvesztert nem akarom itthon tolteni!!!29-en repulok Isztambulba!Majdnem egy hetet maradok.Bevallom őszinten ,alig varom.Nagyon szeretnek elmenni Kutahyaba is ,de szerintem nem nagyon lesz idonk.Tudjatok elso talalkozas!:-)
Oromet akartam neki szerezni,igy en is irtam neki egy -ket szot törökul,amire egy egesz török eposzt kaptam-annyira oda volt attol ,hogy megprobalom az o nyelvet megtanulni!Most tanulgatok en is autoddakta modon a netrol ,illetve az angolba neha vegyitunk törököt is,igy tanitgat.Iszonyu nehez!De elvezem!:-)
Nagyon szeretnem ha O is el tudna jonni ide.De amint latom ,nem valami leanyalom nekik vizumot szerezni!
Lenne egy -ket kerdesem.
Az elso inkabb kivancsisag:Mi az oka annak ,hogy annyira oda vannak a török emberek a magyarokert???Nem tudom ugy bekapcsolva tartani az ICQ-t hogy 3-4 torok fiu ne akarjon beszelgetni!Na es persze mind magyar lanyt keres baratnonek!:-))
A masik kerdes inkabb hasznos tanacskeres:Amerikai dollart vigyek inkabb magammal,vagy valtsak lirat is.Elfogadjak altalanossagban a dollart??
En a hataron kerek vizumot.Debreceni leven ,nincs kedvem felmenni Pestre,csak azert,es meg dragabb is ott!

Bocsi,hogy ennyit fecsegtem:-)
Mostantol allando latogato leszek azt hiszem:-)
Ani

2004. december 8. 14:48:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Oszi, Magyarországon nem az átlagbér, hanem a minimálbér 53 ezer Ft.

2004. december 8. 16:42:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Szia Ani!
Nyugodtan vigyél csak dollárt,nem kell azért pénzt váltanod.Dollárral és euróval is tudsz fizetni.Jobban
jársz ha a vízumot a reptéren dollárért veszed,mert euroban is és dollárban is 20-ba kerül.Érezd nagyon jól magad és utána írj milyen volt!
:Keke

2004. december 8. 19:46:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Szia Ani!
Én amikor kint jártam oktoberben a törökriviérán ott a dollárt is és az eurót is válltották illetve lehetett velük fizetni,nem tettek külömbséget köztük
csak más volt az árfolyamuk.Kekének igaza van abban,
hogy a határon jobban jársz ha dollárban fizeted a
vízumot.Jó utat,érezd jól magad!
:Baba

2004. december 9. 13:31:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Herkese Merhabalar

Aninak: Jó utat,és mindegy milyen valutát viszel ki, eurot vagy dollart, mind a kettővel lehet vásárolni.
A kis világban már régóta nem titok, hogy milyen szépek a magyar nők!

Minden képen javaslom hogy látogásd meg a Nagy Bazárt, Kék Mecsetet, a Topkapi- és Dolmabahce palotákat, már az idő nem alkalmas de, végig lehet hajózni (Marvány tengertől - Fekete tengerig) a Boszporuszon.
Éredz magad jól:)

Bebeknek: Nem kell megíjedni, csak ez is benne van a pakliban. Ugyan is amikor én katona voltam, 24 óras felügyeletem alatt egy újonc 2 óras őrszolgálata vegén nem űrítette ki a géppisztolyát és valahogy elsült, gyorsított eljárásban 2 hetes börtön büntetést kaptam, mivel nekem kellet ügyelnem arra hogy szabályszerüen jarja el amikor vége van a szolgálatanak.

Anonimusznak: A lényegen nem változtat, Németországi minimálbér 1200 Euro, Magyarországi pedig 228 Euro, a Magyarországi átlag keresett 400 - 500, a Német pedig 3000 - 3500 Euro, de azért köszönöm, hogy javítottál.


Oszi

2004. december 9. 15:59:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok,
jó újra itt lenni. Zsuzsinak és Mandulának üzenem, hogy hála istennek megszereztük a családi vízumot aranylag zökkenőmentesen, és ha minden igaz munkába is áll a férjem, úgyhogy eget verő a boldogság, és köszi mégegyszer a tv-i. hivatkozásokat. Ráadásul most soxor leszünk Pesten, úgyhogy ha gondoljátok, egyszer összefuthatnánk személyesen is.
Aninak: a törökök úgy tanulják az iskolában, hogy a magyar a legnyugatabbi török törzs és a kezdetektől fogva az egyik legtisztább rokon nép. Ebből következik az is hogy a legjobban hasonlítunk rájuk és (összehasonlítva a külföldi felhozatalban nagyszámmal szereplő ledér szláv népeket, konkrétabban a volt SzU területéről milliós számmal özönlő kalandkereső lányokat) még mindig a magyarok a legrendesebbek - tisztaszivűek (ez ott nagyon is élő és fontos fogalom)és "forróvérűek" (konzervatív értelemben életvidámak és vendégszeretők). Egyesítik a nyugati szabatosságot a keleti értékekkel - szóval olyan lányok a magyarok, akiket el is lehet venni feleségül majd egyszer :)))
Persze nem garantálom hogy mindegyik interneten rádkattanónak ez a szándéka, de talán a népszerűségre rávilágít :)

MSE

2004. december 10. 13:46:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Üdv mindenkinek!

Hónapokkal ezelőtt bóklásztam ezen az oldalon, megint benéztem... Poénból megnéztem a török házastárs rovatot, már csak azért is, mert érintett vagyok, illetve leszek. A poén szót csak azért használtam, mert nálunk fordított a helyzet, nekem a menyasszonyom török (sőt, véletlenül az őt megelőző barátnőm is az volt...)(plusz megjegyzés: gondolom ez már ritkább eset)
Eddig minden rendben, már csak az imádkozás van hátra, a papírjaink már az anyakönyvvezetőnél vannak, közben pedig azon szorítok, hogy a házasságkötésig és a családegyesítésig visszamaradó időt sikerüljön kidekkelni havonkénti egy határátlépéssel (zöld útlevele van, amivel egy hónapot vízzummentesen maradhat). Elég kalandos történet volt, míg idáig jutottunk, ha lesz elég időm (na meg ha valakit érdekel) megírom!
A "legnyugatibb török" törzs témához kapcsolódóan (oppá, itt is felbukkant!!!) pedig a magyar-török két jóbarát rovatban írtam hónapokkal ezelőtt, nem is egyszer, mivel az első írásom után olyan vádak értek, hogy a magyar nyelvet a török nyelvek családjához sorolom (amit NEM tettem!). Ha valakit ez a téma (is) érdekel ott végigolvashatja az eddig történteket, pro és kontra...

Füst Péter

2004. december 17. 2:53:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

-ja a "ledér szlávok" témakörről csak annyit, hogy tisztában vagyok azzal, mit kell ezalatt érteni (így abszolút nem sértődtem meg, még balkáni szláv kötődésekkel rendelkező emberként sem) , de szeretném hozzátenni, hogy alapvetően ők sem "ledérebbek" más környékbeli népeknél, inkább érdemes megfigyelni, hogy ez a "ledérség" egyenes arányban áll a volt kommunista rendszerek pusztító hatásának mértékével az adott országokban. (melynek megszűnte után ennek megfelelően különböző mértékben szabadultak el a dolgok, így a "ledérség" is) Mindemellett a vidéki "Szlávia" világában még ugyanúgy megfigyelhetőek az erősebb erkölcsök -sőt, sok esetben vastörvények- , illetve azok maradványai.
Egyébként hallottam én már számunkra elég szomorú hírt olyan törökországi bordélyról is, ahol 90%-ban magyar lányok dolgoznak, rontva az országimázst... (de nem tagadom, ledér szláv tényleg több futkározik ott is!)
Füst Péter

2004. december 17. 3:25:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Keke,Bebek,Baba:koszi az informaciot.Mindenkeppen a hataron es dollarban akartam kivaltani a vizumot.

Oszi:Neked is koszi,mar mindent beterveztem amit felsoroltal.Vettem egy nagyon jo konyvet Isztambulrol a DK sorozatbol.Abban minden benne van.Lassan beteve fujom.

Hilal:Irtad,hogy a kedvesed is Turk.Airl.nal dolgozik.Megkerdezhetem ,hogy melyik reszlegen van?Szerinted a kedvesemnek konnyebb lesz vizumot szereznie??Mar csak abbol indulva ki ,hogy rengeteget utazik.Minden honapban mas orszagban!Persze ha kell ,en is vegig megyek azon a proceduran amit itt megrokonyodessel olvastam.
Itthon eltek mindeketten vagy Ti is abban a kulonlevo allapotban mint itt eleg sokan?
Ja,mar regen mondta,hogy a gep ajtajaban fog varni.Egyebkent ,talan csak nem veszodnek el,nem ez az elso nagy repuloter amin jarni fogok.Eddigi tapasztalatom alapjan mindegyiknek egy a semaja!:-))Azert koszi!Emlitettem Ortaköyt,azt mondta,mar betervezte,illetve azt ,hogy annyit fogok enni,hogy rosszul leszek. Angliaban ,ugyan mar kiprobaltam egy kicsit,ugyanis mint nalunk a hamburgeresek ,naluk a kebab shopok nonek gombaszeruen mindenhol.
A csodaban nem ketelkedem!!!!

MSE:Sokat segitettel,de komolyan!!!Tudva levo ,hogy a magyar lanyok nepszeruek mindenhol,ahogy Oszi is mondta,de azert a torokok felol tobb erdeklodes jon ,nem csak a "szepsegunk" miatt.Ez sok mindent megmagyaraz!
Nem akarom megbantani egy korulottunk elo nemzetet sem,nekem is vannak barataim es ismeroseim onnan,de azert eltem en is kulfoldon,es lattam milyen besorolasban vagyunk egyes nemzet miatt.(en meg az eu csatlakozas elott eltem UK-ben)Es bizony sok szomszedos nemzet lanyai csak a vizumszerzes miatt hazasodtak es nem szerelembol.Persze tolunk is szarmaznak olyan lanyok ,akik csak a penz konnyebben megszerezheto formajat valasszak ,akar piroslampas hazban ,akar megfogva egy adott 'nyugati' gazdag ferfit.Megis jobb a mi hirunk ,mint barmelyik masike!Foleg meg az en korosztalyomnak,akiket megtanitottak az ertekek megbecsulesere es odafigyelesere.
Megis nagy igazsag van abban amit MSE mondott.
Egy peldanak felhozhato az a torok fiu ,aki orosz lannyal probalt szerencset,aztan mar azt a napot is banja amikor meglatta.

Mindenesetre 2 hetem van mar csak.Karacsony el is torpult a varakozas izgalma mellett.
Mindenkeppen irok majd milyen volt.

Ani

2004. december 17. 18:19:00 CET  
Blogger Hatice said...

Kedves Péter.

Isten hozott kis táborunkban.Azt hiszem mindannyian örülünk egy férfi sorstárs felbukkanásának.Valóban jóval ritkább :)Én személy szerint nagyon szívesen olvasnám a történeteteket.

2004. december 19. 19:28:00 CET  
Blogger Hatice said...

Kedves Hilal.

Tényleg elszomorító sztori.Kedvesem is minden forrásból ahhoz az információhoz jut hogy mi magyarok milyen nagyon kedves,vendégszerető nép vagyunk.
Valóban.A legjobb bemutatkozás ezek után,még érkezés előtt.

2004. december 19. 19:32:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Kedves Hilal,

A baratom inkabb a hatter gardaban dolgozik.Engineer valamelyik reszlegen ,illetve mar feltörekedte magat magat a fonok ala,de melyik ,sosem vagyok kepes megjegyezni.Azt tudom ,hogy rengeteget repul konferenciakra,talalkozokra,tapasztalatszerzesre stb.Es nagyon utal,marmint uatzgatni:-(
Te miota vagy kepes ilyen tavkapcsolatot elviselni?Oszintenm csodallak!
Lenne meg egy-ket kerdesem,de akkor teszem fel ha visszajottem!
Szia

2004. december 20. 2:23:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Kedves mindenki aki látogatója a blognak!

Szeretném megköszönni Efendinek, hogy ezt a klasz blogot létre hozta ,
nektek akik írtok hogy életben tartjátok,
Oszinak a rengeteg segítséget és, hogy mindig lehet a
segítségére számítani!
Nagyon kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek habár
tudom nem mindegyikötök ünnepli a Karácsonyt.
Én sajnos egy ideig távol leszek igy majd csak később
tudom a történéseket elolvasni amit nagyon sajnálok!

Új esztendő új jót hozzon,
Régi jótól meg ne fosszon,
S ha már több jót nem is hozhat
Vigye el a régi rosszat!
Kívánok Békés Nyugodt Esztendőt!!!!!!

Keke

2004. december 22. 9:50:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Mindenkinek:

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben Gazdag, Boldog Új Esztendőt Kívánok.

Oszi

2004. december 23. 16:29:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

...na akkor elmesélem azt a hosszú történetet, ami oda vezetett, hogy ma egy török lánnyal állok házasságkötés előtt...
Míg sokaknál egy párkapcsolat vezetett ahhoz, hogy törökül kezdtek tanulni, addig nálam ez is fordítva történt: a nyelv iránti érdeklődés és tanulás "következménye" lett a jelenlegi helyzet. Úgy öt évvel ezelőtt egy ismerősöm poénból vett egy török szótárat, ami végül nálam kötött ki. Régóta érdekeltek a török nyelvek (az érdeklősésem hátterében azok a dolgok álltak, amiről a magyar-török két jóbarát rovatban többek közt én is írtam jó pár sort) és e nyelvek közül a legelérhetőbb, az anatóliai "töröktörök" e szótár által végre számomra is elérhetővé vált. Nyelvtankönyv nem volt, viszont pont ez a magyarra kísértetiesen emlékeztető ("mintha ugyanaz a valaki tervezte volna"...) nyelvtan kezdte tovább csigázni az érdeklődésemet. A szótár példamondataiban talált ragozott szavak ragjait elkezdtem táblázatokba gyűjtögetni és addig mazsolázgattam, míg ott nem hevert előttem egy teljes (mai szemmel visszanézve 99,99 százalékban tökéletes) nyelvtani jegyzet. Hónapokra rá már az ótörök rovásfeliratokat kezdtem bújni... Így telt el egy év, a török nyelv perfekt megtanulása akkor még nem állt szándékomban, egyszerűen csak ismereteket szerettem volna szerezni, hogy segítségemre legyenek a múltban való búvárkodáshoz. Közben ráadásul a következő év tavaszán egy portugál nyelvkönyvön rágtam át magam, készülve életem első nagy utazására. Egy magyarországi szerb együttes tagjaként 2000 nyarán egy folklórfesztiválon vettem részt Portugáliában, ahol megismerkedtem egy török együttes tagjaival és persze egy lánnyal is. Három évig tartó távkapcsolat lett belőle, amikor lehetett találkoztunk, komoly terveink és céljaink voltak, és ami sokak számára furcsán hangzik, a családja sem ellenezte (akikkel azóta is jó barátságban vagyok). Egy valami mégis közbeszólt: nekem nemigen volt rá lehetőségem, hogy Törökországban bármibe is belekezdhessek és vele maradhassak, ő pedig akkoriban fejezte be a tanulmányait és valóra vált gyermekkora nagy álma, tanárnő lett, amit itt, magyarul nem tudva nem folytathatott volna... Még ekkor is kitartottunk, majd egy nyári nap közölnöm kellett vele, hogy nem jött össze az azévi turnénk Törökországba és ugrott egy hónapok óta várt találkozás. Néhány hét múlva elmaradtak az addig naponta váltott üzenetek, majd miután két hétig nem válaszolt, érkezett egy SMS : "bocsáss meg, van valaki más az életemben, két hétig nem volt erőm elmondani, nagyon szerettelek, de nagyon nehéz ilyen messziről, próbálj meg elfelejteni"
Persze hosszú hónapokig nem tudtam elfelejteni, három hónapig próbáltam megtenni mindent, amit csak lehetett, majd egy augusztusi napon , amikor az eljegyzése volt, írtam egy üzenetet, hogy igaza volt, ne haragudjon, hogy még továbbra is próbálkoztam és legyen nagyon boldog. Ő erre egy hasonlóan pozitív választ írt vissza és minden jót kívánt. Sajnos a három hónap próbálkozás miatt eléggé elvesztettem a bizalmát, így a későbbi -már teljesen őszintén baráti - üzeneteimet sem ő, sem pedig a vőlegénye nem fogadták jó szívvel, miközben a családjával azóta is annyira jó viszonyban maradtam, hogy az apjától nem rég még levelet is kaptam.
Közben lassan eltelt egy év. A szakítás után hónapokig tartó élő halott állapotomat kezdte felváltani egy lassú feltámadás. Ami szomorúság megmaradt bennem, az már kizárólag a barátságának (is) az elvesztése volt, továbbá az a félelem, hogy itt a mi "fejlett, felvilágosult és civilizált nagymenő Európánkban" talán soha nem találok olyan lányt akitől annyi szépet kaphatok, mint amennyit tőle kaptam. (tisztelet a kivételeknek! bár gondolom, akik ebben a rovatban írnak, szerintem tudják miről beszélek)
A sors pedig szépen dolgozott. 2004 márciusában egy nap jött egy e-mailem, egy ankarai lány talált rám véletlenül az egyik messenger felhasználói közt. Csak úgy vaktában böngészett, majd becsukott szemmel találomra ráklikkelt valamelyik felhasználóra és miután kinyitotta a szemét, már másodjára találta szemben magát a profilommal. Írt egy rövid üzenetet, akkor azt hitte itteni török vagyok és gondolta kíváncsiskodik egyet, hogy mit csinálok ebben a számukra testvér országban. Ezek után minden ment magától, egyre többet beszélgettünk, naponta többször is, lassan átment valami olyanba a dolog, amit tiszta ésszel talán egyikünk sem akart (én legalábbis nem akartam egy új reménytelen kínlódást) Valahogy nagyon egymásra találtunk, amellett, hogy rokonlelkek vagyunk, mindkettőnk mögött ott volt egy nagy törés, mögöttem az, amit az előbb elmeséltem, mögötte pedig valami még szomorúbb: két évvel ezelőtt meghalt a vőlegénye. Júliusban Törökországban voltunk turnén, akkor találkoztunk először, majd meglátogatott és itt volt két hetet. Szeptemberben közölte a családjával, hogy "vagyok". Meghívtak, októberben kint voltam két hetet. Az első hét nagyon szép volt, minden jól ment. A második héten azonban minden a fejére állt. Szeretném hangsúlyozni, hogy ebben nem volt szerepe sem vallási sem kulturális különbségnek, éppen a hagyományokhoz jobban ragaszkodó emberek azok akikről a legtöbb jót tudom mondani. Ha egy olyan családról lett volna szó, akkor fair emberek lévén teljesen egyenesen és becsületesen közölték volna velem, hogy "semmiképp sem lehet" vagy "térj át, amennyiben valóban magadévá tudod tenni a hitünket és akkor lehet", vagy -legjobb esetben- "mindegy, csak ember legyél" . Sajnos az ő anyja, mint az lassan kiderült, egy állandóan az uborkafára mászni akaró, és onnan állandóan visszapottyanó sznob valaki, aki egyszercsak úgy gondolta, én nem lehetek elég jó... Valószínűleg az újgazdag és még sznobabb testvére indította meg ezt a lavinát, akivel az első hét végén találkoztunk. Először nálam próbálkozott azzal, hogy mondjam meg a lányának, hogy igazából nem is szeretem és akkor ő örökké a barátjává fogad, majd miután ez nem ment, elkezdett különböző dolgokat koholni rólam és a családomról (akiket nem is ismer). Az utolsó napjaim már rendszeres szivatások közt teltek, minden voltam, mocskos, koszos, senkiházi... Közben persze anyukáról tudtam meg egyet s mást, több dolog ezek közül már már krimibe illő. Az utólsó nap a lány úgy döntött, eljön, ha kell elszökik - így is lett. Januárra tervezte, de az apja a fejébe vette, hogy új útleveleket csináltat, így november elején elment otthonról, majd egy nap vonatozás után Isztambulban felült a repülőre. Azóta itt van nálunk, közben beszéltem már én is az anyjával, aki újra mézes-mázosra vette a figurát, és "menjünk ki és tartsunk ott egy szép esküvőt"... (előtte egy hónappal még az én szüleimtől szeretett volna aranyat kapni, plusz nyolcezer dollárt, hogy "ha én elhagyom a lányát, akkor az majd abból kezdhessen új életet")
Legutóbb pedig üzent, hogy menjünk januárban. Ez sajnos nem megoldható, így azzal kezdett fenyegetőzni, hogy akkor bevonatják a -kiváltságosnak számító- zöld útlevelét, amit az apja révén kapott. A következő napon elkezdtük elintézni a papírokat a házasságkötéshez, azóta már minden megvan, és az új útlevele már "teljesen saját" lesz, amihez más nem nyúlhat hozzá, emellett pedig házastársként megoldható lesz az ittmaradása. Most itt tartunk, a szüleimmel ha még nehézkesen is, de már magyarul beszél, jól érzi magát. Rajtam és a családomon kívül barátokat is talált, a legviccesebb az, hogy a legjobb barátnője hozzá hasonlóan most kezdett magyarul tanulni, Szerbiából magyarországi szerbhez ment férjhez, így gyakran egyszerre három nyelven is kell fordítsak, ha találkozunk. Van elég gondunk, de eddig minden jól ment és remélem, ezután is sikerül minden problémát megoldani. Most már befejezem az írást, mert nem hinném, hogy jó néven veszi, hogy ennyi időre eltűntem a számítógép előtt ülve.
-ja, és még valami, hogy kerek legyen a történet: az a lány, akiről a történet elején meséltem, a húga révén megtudta a történteket és napokkal ezelőtt, másfél év után küldött egy üzenetet, gratulált és minden jót kívánt!

Péter

2004. december 28. 1:57:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

sziasztok Péter most olvastam a sztoritokat hát minden tiszteletem a tiétek, ennyi mindent kiállni nem semmi, persze én is úgy vagyok hogy a szerelmem
mindennél fontosabb, és nagyon várom már hogy eljöjjön az a nap amikor minden nap egymás mellettt lehetünk;)
sok boldogságot kívánok nektek!és remélem nem zargatnak többet nagyon a török rokonok

más:főleg Oszinak címezném ezt a kérdést:
Mikor lesz az áldozati ünnep pontosan?
a nevét pontosabban nem tudom csak azt hogy ilyenkor feláldoznak egy marhát vagy bárányt és a húsát a szegényeknek adják
és még annyit tudok hogyy kb. januárban lesz, csak nem tudom pontosan mikor
előre is köszi a választ
mindenkinek boldog és sok örömben teli új évet kívánok!!
sziasztok:Kelebek

2004. december 28. 10:18:00 CET  
Blogger Hatice said...

Kedves Péter.

Köszi a történetetek mogosztásáért.Tényleg nagyon kalandos,és szép.Kívánok nagyon sok boldogságot és sikert a jövőben is.Remélem a tehetetlenségbe már az ő családja is belenyugszik,és megbékélnek a helyzettel.
Esküvő mikor lesz?
Lehetséges hogy én a Duna Millenium nyelviskola estjén veled találkoztam már?Vagy összekeverlek valakivel?
(egyébként a mi történetünk is olyan szempontból nayon hasonló a kedvesemmel,hogy én is a nyelvtanulás által találkoztam vele,ugyancsak csevegőprogramon,ugyancsak véletlen és abban a hitben írt hogy én itteni török vagyok:)),de a mi nehézségeink még messze nem értek véget,insallah egyszer annak is eljön az ideje:))
Minden szépet,és jót
Katica

2004. december 28. 15:37:00 CET  
Blogger Hatice said...

Szia Yildizhun.

Ezt én is elképedve tapasztaltam a minap hogy a videoklip.net fizetős lett:(
Hát talán gondolják aki eddig rászokott,ezután már akár fizetni is hajlandó a letöltésekért,olyan jó az oldal.Én biztos nem fogok:(,szerintem sokan mások sem.
A legnagyobb sikerrel a dc++ nevű programmal lehet gyüjtögetni.Az én hatalmas gyüjteményem 90%-a is onnan származik:)
Bár sokan nem szeretik a file megosztás miatt meg a "nyitott port " miatt.Én úgy vagyok vele,ha más megosztja azt a sok zenét,filmet..és ennek köszönhetően én hozzájuthatok,én miért ne tehetném meg.Hadd örüljön más is:)Államtitkokat meg nemrejtegetek a gépen,még csak a bankszámlaszámomat sem találja rajta senki:))Esetleg a tevém jelszavát lophatja el aki belenéz.Vírust se kaptam még soha a programon,hisz fut a norton:)

Zárójelben megjegyzem,az Iszlám rovatba feltettem egy levelet a Dél-Ázsiai katasztrófa áldozatainak megsegitését célzó néhány akciórol különböző szervezeteknél.Azt hiszem ez itt a blog legolvasottabb rovata,ezért szólok itt is,ha tehetitek olvassátok el.
Köszi

2004. december 31. 11:35:00 CET  
Blogger Hatice said...

Szia Yildizhun

Te melyik hubokon szoktál fent lenni?Milyen néven?Majd rádkeresek:)
Én legtöbbször a divxplanet.net:4111 illetve a powerturk.no-ip.org .
Ezeket találtam a legjobb török huboknak(ktopcu néven:))

2004. december 31. 22:30:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Kedves Hilal!

Ugyan mire kell engem "rávenni"?
Én ott kezdem, hogy nem abból a sajnálatos végeredményből indulok ki, amihez az elmúlt évszázadokban történt romlások vezettek...
Én amikor akár Krisztusra, akár Mohamedre gondolok, velük próbálok azonosulni, és nem azzal, ami utánuk történt. Hogy mennyire egy valójában a hitünk, arra kézzel fogható példa Bahira története. (gondolom sokan ismerik, szerintem Te is) Egy szíriai keresztény volt, egy nap a még gyermek Mohameddel és családjával találkozott. Bahira leborult a gyermek előtt, és ennyit mondott: "Te vagy az, akit a Bibliánk megjövendölt!"
Ha a Bibliában nincs is szó szerinti utalás arra, hogy "majd arab földön meg fog születni valaki..." , ez egy olyan fontos megnyilvánulás egy akkori(!) keresztény részéről, amit érdemes lenne követnünk, illetve végre ahhoz visszafordulni. Innentől fogva pedig miért kéne (valójában) két hitről beszélnünk? (hogy aztán nagybetűkkel ÁTTÉRÉSRŐL kelljen beszélnünk)
Ha pedig az Iszlám oldaláról tekintem a dolgot, ugyanarról az Istenről van szó, arról már nem is beszélve, hogy ugyanúgy tisztel olyan embereket, mint pl. keresztelő Szent János , Krisztus pedig magától értetődően ott áll a próféták sorában. Számomra annyira egy dologról van szó... Valamennyien azt tanították, miként legyünk emberek. Tudom, ami egy muzulmán számára például nem elfogadható, az mondjuk az "Isten fia" megnevezés. "Nem nemz és nem nemzetett"... Ha pedig XI. századi nyelvre fordítom a dolgot , egy fiúgyermek nemzéséhez kell egy apától kapható emberi(!) Y kromoszóma, ami ugye nem emberi lénytől "úgy egyenesben" nem jöhet. Nyilvánvaló, hogy bizonyos értelemben valamennyien Isten gyermekei vagyunk (jobban mondva minden Belőle van, még a legutolsó kődarab legkisebb hidrogénatomjának legkisebb alkotórésze is), más értelemben meg anyakönyvben megjelölhető apa nem lehet. (Ha itt tartunk, a szeplőtelen fogantatásról jóval a kereszténység megszületését követően kezdtek "tárgyalni", majd jutottak arra a megállapodásra, amit ma is ismerünk, több más olyan dologgal együtt, ami első látásra olyan megdönthetetlenül nagy elválasztó gátnak tűnik.)
Ha pedig Mohamed és Krisztus tanításaira térünk, Krisztustól jól ismert a "megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel", miközben egy muzulmánnak "joga van megvédeni magát" -ez első látásra megint egy nagy ellentétnek tűnik... (megint csak egy példa) Ha magamat nézem, volt olyan pillanat, amikor jó érzés volt "kenyeret dobnom" és mégjobb érzés volt az idővel a kő helyett már a felém szálló kenyereket érezni, viszont az is tény, hogy ha egyszer-kétszer nem rántottam volna én is kést, amikor valaki más is kést rántott, akkor most nem lennék itt. (márpedig jogom van hozzá -illetve kötelességem- az élethez való ragaszkodás, hogy ne dobjam azt el magamtól, bármelyik oldalról is nézem...)
Szűkös a hely, hogy minden példát egyenként végigvegyünk, ráadásul itt elsősorban a házastársi dolgokról van szó. Vegyük inkább azt, amivel a legtöbbet találkozhattam "zárszóként": igen, de Mohamed volt az "en son" (legutolsó) ... -erre csak azt tudom mondani, bár jönne megint valaki, mert ismételten egyre rohadtabbá kezd válni a világ (illetve az emberek világa)...
Nagyon sok tanulnivalót látok mind a Koránban, mind a Bibliában, de nagyon sok más tanítással is így vagyok (ha 100%-ot átlagemberként nem is tudunk nyújtani... -valahogy olyan ez, mint a hatásfok a fizikában:
ha a 100% nem is lehetséges, igyekezzünk megközelíteni!)
Keresztényként nem érzem "átpártolásnak" (egyáltalán, mi ebben az "átpártolás"?), hogy fejet hajtok Mohamed előtt, és ha valahol az Iszlám világban születtem volna, nem érezném "hitszegésnek" azt, ha tisztelném Krisztus tanításait is. Emellett (ha már a törökségről szól ez az oldal), sokat jelent számomra az a hit is, amiben a törökség (de akár a magyarság nagy része is) a az Iszlám (illetve a kereszténység) felvétele előtt élt.
Én egyébként "templom szerint", a keleti kereszténységhez kötődő vagyok (a vatikáni világ történelmi és mai magatartása valahogy sosem vonzott, mégha annyi jó katolikus embert IS hord a hátán a föld, akiket tisztelek), persze tény, hogy amolyan "ritkán betérőként" tartozom még az ortodoxok közösségéhez is. Kicsit furcsa is ez, mert többek közt ikonfestészettel (is) foglalkozom, ami megintcsak szó szerint értelmezve az Iszlám fogalmazása szerint egyfajta "bálványimádás". (sőt, még a legeredettibb egykori kereszténység szerint is némiképp) Számomra akkor lenne az, ha a képre tekintve (ami mélyen elvont és szimbolikus, illetve sematikus, vagy inkább sokkal jobban mondva: egy arcban például valahol valamennyiünk arca benne van) a "fa és a festék" előtt hajolnék meg, nem a közlenivaló előtt. Ugyanilyen példát hozhatnék föl azonban akkor is, ha valami bunkó azt mondaná (sajnos ilyen is akad), hogy a Kába kőhöz zarándoklók bálványimádók. Ha meg már itt tartok, gyakran kanyarintok arab betűket is különféle technikákkal a mindörökké Egy tiszteletére (illetve Iszlám vallású megajándékozottaim számára).
Annyit írhatnék, hogy azt már nem bírná ki a szerver, és nem érnék a végére (és akkor csak a magam részéről mondtam el... mi lenne a többiekkel, gondolkozzanak akár így, akár úgy...) 3 óra 17 perce 2005. van, ma itthon maradtam (majd bulizok amikor épp kedvem tartja, meg időm lesz... azon túl, hogy nekem és a köreim számára lesz 13 nap múlva is egy újév). Csak benéztem erre az oldalra is, azt megint itt ragadtam. Ha már újévkor történt, azt szeretném kívánni, hogy egyszer tényleg minden újra úgy legyen, mint ahogy az "elrontások" előtt volt. Egyszer eljöjjön az az idő, amikor kihúzhatjuk a szótárunkból az "áttért" szót, mert hogyan térhetne át valaki egyikből a másikba, amikor az egész valójában annyira EGY...
Jó, persze értettem Hilal kérdését. Mivel megkérdezte, "mivel lehetne rávenni...", gondolom muzulmán (és "áttérjek, hogy egy helyre tartozzunk). Mint muzulmánnak annyit tudok mondani, hogy testvérnek tekintem, így már az én részemről teljesen együvé tartozunk, és csakis Tőle függ, Ő is így gondolja-e (sem egyes(!) papoktól, sem egyes(!) imámoktól, csakis Tőle! Mert mindannyian gondolkodni és véleményt alkotni képes lényeknek születtünk, hogy eldöntsük például, kik tartoznak hozzánk, és kik nem, és ebben csakis mi magunknak van jogunk dönteni, döntsünk akár jól, akár rosszul, ebbe nincs az az épület, aminek a kövei beleszólhatnak... -Hilal, van olyan "keresztény", aki azok hallatán, amit itt írtam, azt mondja "hithagyó" vagyok, az ő részéről vedd úgy, "áttértem", aki meg velem együtt gondolkodó, azt meg vedd úgy, hogy már eredendően az igazhitűek közé tartozik!)

Péter

2005. január 1. 3:46:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Hilal,
a paprikáról továbbra is max a mai ebédem jut eszembe! (ami egyébként "véletlenül" török törtpaprika volt)
Valószínűleg be fogok még nézni!
Péter

2005. január 2. 0:40:00 CET  
Blogger Hatice said...

Igen,ez az az ünnep:)

2005. január 3. 20:42:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

Szia kedves mindenki!Rettentően örülök,h rátaláltam erre az oldalra!Rengeteg hasznos és új információval lettem gazdagabb általatok!Én egy 18 éves lány vagyok,Kaposváron élek.Elmesélném történetem nektek ha nem baj.Apukám azzal foglalkozik h megrendelésre buszokat alakíttat át Törökben ,pontosabban Bursában.És ennek a cégnek a vezetőjének,akihez megy apu van 1 fia.2002 augusztusában elment az egész család,munka-nyaralás összekapcsolva.Egész napunk elment ott Bursaban a cégnél,halálra untam magam.Mikor távozóban voltunk a főnők megemlítette nekem h van egy 18 éves fia maradjak ott.Hát magamban elég nagy hülyeségnek gondoltam a dolgot,azt hittem viccel.Elmentünk Erdekbe h letöltsük a nyaralásra szánt időt.Eltelt 1 hét,mentünk vissza Bursaba az elkészült buszokért.Amikor már kanyarodtunk be egyből kiszúrtam a fiát és akkor esett le h mit mondott 1 héttel ezelőtt.Teljesen kiment a fejemből az egész ,nem érdekelt kül.képpen.Mikor kiszáltam a kocsiból apja már egyből lökdösött a fiához h menjek már oda hozzá.Írtó zavarban voltam,akkor még csak 15 éves voltam:)Eltelt kb.fél óra,apja meghívott minket vacsorázni.A fia velem szembe ült le és félénk pillantásokat vetettünk egymásra.Visszamentünk.Közben megérkeztek az útleveleink is,amit utánunk küldtek mert a szállodában hagytuk őket.Nézegettem az enyémet a gyerek apja meg elvette és zsebre rakta.Vissza küldette VELE.A lényege ennek a story-nak h tetszettünk egymásnak.Egyetlen szót sem beszéltünk egymással mégis nagy volt a hatás.Hazautazásom óta rengeteget gondoltam rá,nem tudom feledni.Utána szeptemberben kimentem apuval,csak azért h lássam.Akkor sem beszéltünk.Azóta eltelt 2 év és én még mindig ő érte vagyok oda.Próbálkoztam néhány e-maillel amit a céghez írtam az apjának üzenetet hagyva a fiának h lépjen velem kapcsolatba,az apja nem kapta meg az üzeneteimet.Már kezdtem elveszteni a reményem amikor szüleim 2004 november végén kint voltak.Mondták nagyon keresett Ő.Nagyon boldog voltam h még ő sem felejtett el .Valamit szeretnék tenni az ügyben h kapcsolatba lépjek vele és ne veszítsem el,de nem tudom mit.Szüleim nem tudnak érzéseimről.Bár lehet ez számotokra túl gyerekesnek tűník,de muszáj volt vkinek leírni mert a barátnőim nem értik,nem érzik át a helyzetem és nem tudnak segíteni nekem.Talán valamelyőtök tudna segíteni.Köszönöm h ezt megoszthattam veletek!

2005. január 3. 21:04:00 CET  
Anonymous Névtelen said...

szia Yildizhun.nagyon megköszönném ha beszélnél bursai ismerősőddel.sajna a fiú nevét nem tudom csak az apjáét és a cég címét.talán ismerős lehet a cég a barátodnak.vagy talán bursában a tel.könyvben meglehetne keresni a lakcímet az apja neve által.nem.szívesen e-maileznék veled:szdalmee@freemail.hu köszike a segítséget,Damla

2005. január 5. 21:34:00 CET  

<< Home