2004/08/30

Újabb magyar gyermekrablás Törökországban


"Személyesen járok utána a dolognak"

Magyarország a török csatlakozás mellett

Magyar Hírlap, 2005. május 12.

Sztankóczy András


Magyarország támogatja Törökország uniós csatlakozását, Törökország pedig visszaadja Mehmet Karcsikát. S közben a magyar–török gazdasági kapcsolatok is szárnyalni kezdenek. Nagyjából ezt a forgatókönyvet vázolta fel a török és a magyar kormányfő a tegnapi budapesti tárgyalások után.

"Személyesen járok utána a dolognak" – ígérte meg Recep Tayyip Erdogan, aki azt mondta, hogy már eddig is tettek lépéseket Tüysüz Mehmet Károly felkutatására.

Az, hogy tettek lépéseket, nem újdonság, ugyanezt mondta tavaly ősszel a török külügyminiszter is, ám a nyolcéves gyerek azóta sem került elő, ami persze abból a szempontból nem meglepő, hogy például a horvát rendőrök is bárhogy igyekeznek, nem találják Ante Gotovinát, pedig Horvátország sokkal kisebb, mint Törökország, Gotovina pedig sokkal nagyobb, mint Karcsika.

A magyar állampolgárságú fiút tavaly rabolta el török édesapja magyar édesanyjától, s a nemzetközi egyezmények értelmében a török hatóságoknak fel kellene kutatniuk és vissza kellene adniuk édesanyjának a fiút.

Bár mindkét politikus hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok kiválóak (ami igaz is), azért nem Karcsika az egyetlen gond. Például Magyarország szerint jó volna, ha végre magyar marha kerülhetne a török tányérokra, ám a török hatóságoknak ezt eddig egészségügyi előírásokra hivatkozva sikerült megakadályozniuk. Ankara viszont azt nehezményezi, hogy a magyar tranzitvízum csak 48 óra, míg a török 15 nap, ahelyett, hogy örülne annak, hogy Törökország ennyivel nagyobb.

Van némi elsimítandó probléma a tengerhajózással kapcsolatban is, már úgy értem azon kívül is, hogy nekünk nincs tengerünk. A törökök azt is szeretnék, ha könnyebben kapnának vízumot, és a magyar kormányfő ígért is különleges eljárást üzletembereknek. Erre azért is szükség volna, mert az eddigi magyarországi török befektetések az alig érzékelhető kategóriába tartoznak. Az alacsony kiindulópont az egyik titka annak is, hogy a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok százalékban mérve roppant látványos gyarapodásnak indultak. Pedig a távlatok tényleg nagyok, hiszen a török gazdaság fejlődése elképesztő.

Vannak területek, ahol a török fejlődés nem ennyire nyaktörő. "Az örmény népirtás ügye nem szerepelt és nem is szerepelhet a csatlakozási feltételek között" – mondta Erdogan. Illetve egészen pontosan a török nyelvújítás népszerű termékének számító "úgynevezett örmény népirtás" fordulatot használta. Ankara szerint ugyanis a másfél millió halott örmény a történelem első városi legendája, csak sokkal sikeresebben terjesztik, mint például azt, amely szerint a Mol azért épít kutakat Erdélyben, hogy a magyar harckocsik majd tudjanak hol tankolni. A török kormányfő megismételte javaslatát, hogy az üggyel inkább foglalkozzanak a történészek és a levéltárosok. A kormányfőnek láthatóan különösen rosszul esett, hogy egyes parlamentek elítélik az örmény népirtást (mármint az úgynevezettet): "Én is fölállhatok, hogy ítéljenek el valamit egy másik országban. Mindenki ítélje el a saját népirtását!"– adta ki a jelszót. A gond csak az, hogy a világ jelentős része pont ezt várja Törökországtól.

"Törökország számíthat ránk"– nyugtatott meg minden törököt egy kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc, jelezve, hogy Magyarország, csakúgy, mint eddig, a jövőben is támogatja a török csatlakozást. Gyurcsány egy felmérésre is hivatkozott, amely szerint a magyarok kétharmada támogatja, hogy Törökország az Európai Unió tagja legyen. "A jövőben is közös lehet a történelem" – célzott a magyar kormányfő biztatóan a közös uniós tagságra, és mindketten elmerengtek a közös múlt legszorosabb fejezetein, amelyeknél a közös jövő azért remélhetőleg rózsásabb lesz.

2005. május 6.

Efendi kommentárja:

A török hatóságok nem akarják megtalálni Karcsikát.

A törökök korábbi állításai ellenére - lásd lent a hírekben - Karcsika apja mégis Törökországban van. Vajon miért mondták márciusig, hogy nincs ott?

Minden híreszteléssel ellentétben van nemzetközi elfogatóparancs Karcsika apja ellen, január eleje óta (más kérdés, hogy ki lehetett volna-e adni azt korábban). Nemzetközi körözést pedig tavaly július végén adtak ki Magyarországon.

Karcsika apját ezért a török rendőrség ki is hallgatta (ha már egyszer Törökországban van). Mit állít? Hogy a kisfiú vígan él az anyjánál, Magyarországon. Jó a válasz, el is engedik.

Itt megállt a tudomány.

A török jog nem szankcionálja a gyermek jogellenes külföldre vitelét. Karcsika apja ellen - aki amúgy magyar állampolgár is - ma sem büntető-, sem polgári peres eljárás nem folyik Törökországban.

Ahogy már korábban is írtam, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai egyezményt a gyermek visszaadása céljából egy éven belül lehet alkalmazni (vagyis július 11-ig). Utána majd a török családjogi bíróság úgy dönt, hogy a gyermek helye az apjánál van.

Nem volnék meglepve, ha Karcsikát már anyakönyvezték volna Törökországban. A török állampolgársági törvény szerint török szülő gyermeke automatikusan török állampolgár.

Itt tartunk.

Raskó Szofi apja is büntetlenül megúszta a gyermekrablást Törökországban, Németországban és Magyarországon is. Sőt, azóta már többször járt Magyarországon.

Továbbra sincs nyoma a Törökországba hurcolt magyar kisfiúnak
Elfogták Karcsika édesapját
Blikk, 2005. március 18.

Szeged - Megtalálta és elfogta Isztambulban a török rendőrség a már 8 hónapja elrabolt és nyomtalanul eltűnt magyar kisfiú, Mehmet Karcsika (8) édesapját - értesült a Blikk.

Pár nappal ezelőtt majdnem sikerült a csoda az isztambuli nyomozóknak: a nemzetközi repülőtéren elfogták a már 8 hónapja elrabolt Mehmet Karcsika török édesapját, Mehmet Tüysüzt. Úgy tudjuk, a férfi épp Németországba akart utazni. Vele volt két 10 év körüli kisfiú és egy kislány, valamint két hölgy, amikor elfogták.

A férfi - mivel nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene a magyarországi szervek okmányhamisítás miatt - elméletileg sehova sem utazhat. A török rendőrök ezért őrizetbe vették Karcsika apját, majd 24 óra múlva kiengedték. Megkerestük a török rendőrséget is, ahol nem kívántak nyilatkozni. Egy névtelenségét kérő török rendőrtiszt azonban a Blikk kérdésére elárulta: a gyerekek személyazonosságát nem ellenőrizték, így elképzelhető, hogy az egyik fiú Karcsika volt.

Mint a Blikk többször is megírta: tavaly Karcsikát (8) egy hamis útlevéllel édesapja elrabolta. A mama hiába tett feljelentést a rendőrségen, a hatóságok azt hitték, a szegedi kisfiú csak elkóborolt. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy egy 6 fős banda segédletével és hamis papírokkal Isztambulba vitték a gyereket. A magyar hatóságok csak hosszas levelezgetések és viták után rendelték el az apa és a fiúcska nemzetközi körözését.

Az isztambuli konzul, dr. Odavecz Ákos közölte: a család beleegyezése nélkül nem mondhat semmit az ügyről. Az édesanya, Papp Edina tudott az apa őrizetbe vételéről, de azt lapunktól tudta meg, hogy kisfia is ott lehetett a repülőtéren. - Úristen, biztos, hogy Karcsika volt az - zokogta el magát a mama. - Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy a gyermekemet miért engedték el. A család jogi képviselője, dr. Rácz Roland közölte, járt bent a minisztériumban, ahol kiderült, idén januárban csak a törökországi Interpol Irodának lett megküldve Karcsika, illetve apjának a nemzetközi körözése. Ez pedig azért baj, mert a török rendőrség és ügyészség erről nem kapott hivatalos értesítést csak most, miután felhívtam az Igazságügy Minisztérium illetékeseinek a figyelmét erre. A minisztérium sajtóosztályának munkatársa, Tamás Eszter elmondta: kedden kaptak értesítést a török társminisztériumtól, hogy a papa megvan, de Karcsikáról semmi hír. - Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a gyermek Magyarországon, az édesanyjánál van - tette hozzá a sajtós.


Bársony András találkozója Törökország új budapesti nagykövetével

2005. február 17.


Közös magyar és török érdek, hogy minél gyorsabban le lehessen zárni Mehmet Karcsika ügyét” – hangsúlyozta Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, amikor fogadta Törökország új budapesti nagykövetét.

A beszélgetésen, amelyen áttekintették a két ország együttműködésének kérdéseit, a külügyi vezető ismételten felhívta a figyelmet Tüysüz Mehmet Károly ügyére, akit török édesapja az édesanya beleegyezése nélkül még tavaly nyáron vitt illegálisan külföldre. Bársony hangsúlyozta: magyar megítélés szerint a török rendőrség nem tesz meg minden tőle telhetőt a gyermek tartózkodási helyének felkutatása érdekében. Bársony András jelezte, közös érdek elkerülni, hogy az ügy károsan hasson az egyébként sokoldalú és kiválóan fejlődő magyar-török kapcsolatokra.

A nagykövet, Umur Apaydin haladéktalan és hatékony intézkedést ígért. Reményét fejezte ki, hogy az ügyben rövid időn belül kedvező fordulat áll be.

Tüysüz Mehmet Károly ügyében a Női- és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ szerdán nyílt levelet adott át a török nagykövetnek, amelyben felhívták a figyelmét: a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló hágai egyezmény értelmében sokkal határozottabb lépéseket kellett volna tenni az édesapja által Törökországba vitt nyolcéves magyar gyermek megtalálása érdekében.

A magyar hatóságok fél éve nem adtak ki elfogatóparancsot a Törökországba rabolt kisfiú ügyében

Inforádió - Torda Júlia/Pesti Civil,

2005. január 12.

Műsorvezető: - A Női és Gyermekjogi Központ igazgatója szerint a magyar hatóságok több jogszabályt is megsértettek azzal, hogy fél éve nem adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a Szegedről Törökországba rabolt kisfiú ügyében. Dr. Morvai Krisztina úgy véli: nem egyedi eset, hogy gyermekrablást követően az érintettek az államtól semmilyen segítséget nem kapnak. Torda Júlia interjúja.

Dr. Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Központ igazgatója: - Nincs egy olyan együttdolgozó team, ahol mindenki tudná, hogy kinek mi a pontos feladata egy ilyen gyerekeltűnési ügyben. Számos hatóság van akinek feladata van az ilyen ügyben, feladata van a rendőrségnek, feladata van az Igazságügyi Minisztériumnak az úgynevezett hágai egyezmény alapján. Ez a hágai egyezmény egy nemzetközi egyezmény a gyermekek jogellenes külföldre vitelével összefüggő állami teendőkről. Ennek a felelőse az Igazságügyminisztérium. A rendőrség felett ugye a Belügyminisztérium gyakorol felügyeletet. A nemzetközi elfogatóparancsokat a Legfőbb Ügyészség alárendeltségébe tartozó ügyészségek adják ki. A gyereknek is joga van ahhoz, hogy az állandóság az életében biztosítva legyen, és ezt az állam hát biztosítsa és kikövetelje. Át kell venni az európai uniós országoknak a tapasztalatát!

R.: - Nálunk is van egy kormányrendelet, ami előírja, hogy az eltűnt kiskorúak felkutatása úgynevezett kiemelt körözésnek minősül...

Dr. Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Központ igazgatója: - Így van.

R.: - És szükség esetén nemzetközi segítséget is kell kérni, tehát nemzetközi körözés kiadására is sort kell keríteni.

Dr. Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Központ igazgatója: - Így van.

R.: - Ez ugyanakkor a gyakorlatban mintha nem működne.

Dr. Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Központ igazgatója: - Ez a Szegedről elrabolt és Törökországba vitt nyolcéves kisfiú vonatkozásában fél év alatt nem sikerült kiadni ezt a bizonyos nemzetközi elfogatóparancsot, és a török hatóságok a vállukat vonják és azt mondják hogyha a magyar államnak ennyire nem fontos ennek a gyereknek, illetve az őt jogellenesen elvivő édesapának a kézrekerítése, akkor ők nem tudnak nemzetközi elfogatóparancs hiányában semmit sem tenni. Tehát a gyakorlatban ezt tapasztaljuk.

R.: - És ez nem is egyedi eset, ha jól tudom.

Dr. Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Központ igazgatója: - Attól tartok, hogy nem egyedi eset, hogy az államtól semmilyen segítséget nem kap a gyermek, akinek ehhez joga lenne, illetőleg az édesanya ahhoz, hogy újra megtalálják egymást. A kép és a benyomás, hogy nincs egy egyértelmű szakmai szabályrendszer arról, hogy milyen haladéktalan nyomozati cselekményeket kell ilyenkor azonnal elvégezni, mert ugye fél évvel később már nagyon nehéz. Na most amit egy alapítvány tehet, azt kérjük, hogy hasson oda a nyilvánosság, hogy az állami szervek azokat a kötelességeiket, amiket meg kellett volna tenni már fél évvel ezelőtt, illetőleg az elmúlt hónapok során, legalább most, félév elteltével hajtsák végre!

Magyar-török külügyi konzultáció: a török fél szerint sem Mehmet Károly, sem apja nincs Törökországban

2005. január 11.

Törökország képviselői a hét elején hivatalosan is jelezték, hogy nagy erőkkel igyekeznek felkutatni a fél évvel ezelőtt Magyarországról eltűnt kisfiú, Mehmet Tüysüz Károly hollétét - mondta a külügyi szóvivő keddi budapesti tájékoztatóján.

"A török konzuli delegáció vezetője megerősítette azt a korábbi információt, amely szerint sem a kisfiú, sem pedig édesapja nem tartózkodik Törökországban" - közölte Polgár Viktor.

A szóvivő kiemelte: annak ellenére, hogy a kisfiú eltűnésének ügye rendőrségi kérdés és elsősorban az Igazságügyi Minisztérium kompetenciájába tartozik, témaként szerepelt a hétfői budapesti magyar-török konzuli konzultáción.

"A török fél hangsúlyozta, hogy nagy erőkkel igyekeznek felkutatni a kisfiú tartózkodási helyét és ennek érdekében a török ügyészség, a rendőrség és az idegenrendészeti hatóságok komolyan dolgoznak" - mondta a külügyi szóvivő.

*

Efendi kommentárja:

Van némi differencia a szóvivö mostani megállapítása ("a kisfiú eltünése rendörségi kérdés") és a szóvivöi iroda tavaly augusztus 26-i nyilatkozata között (ld. a Raskó Szofi postot a blogon). Utóbbi szerint "A magyar állampolgárok alkotmányos joga a konzuli védelemhez való jog. A magyar konzuli szolgálat a külföldön bajba került magyar állampolgárok megsegítése érdekében a nemzetközi jog és a hazai jog keretein belül - a fogadó állam jogának tiszteletben tartása mellett - intézkedik. Kiemelt humanitárius kötelezettség áll fenn a kiskorú magyar állampolgárok védelme, a gyermekek jogainak biztosítása, életük, testi épségük megóvása kapcsán."

Nagyobb baj az, hogy az apa - állítólag - elhagyta Törökországot, ahol eddig minden kétséget kizáróan tartózkodott.

Még nagyobb baj, hogy nem tudjuk a magyar hatóságoktól, mi is a helyzet tulajdonképpen. Karcsika anyja jan. 7-én azt állítja, nincs nemzetközi körözés a gyermek apja ellen, egy napilap másnap pedig az ellenkezöjét. Az ügyészség - ha nem tévedek - elöször és utoljára szeptember 13-án nyilatkozott, mondván: nem indokolt a körözés.

A Népszabadság nov. 16-án adta hírül, hogy a magyar hatóságok megtalálták azt a hat magyar személyt, akik közremüködtek a kisfiú kijuttatásában Törökországba. Vajon a tölük kapott információk nem voltak elégségesek ahhoz, hogy vádat emeljenek Karcsika apja ellen vagy nemzetközi körözést adjanak ki ellene? Nem derült volna talán ki, hogy a magyar embercsempészek Törökországban kinek adták át a kisfiút? Nem kérhették volna azóta a magyar hatóságok a törököket, hogy kihallgassák az apát vagy azt a személyt, akinek Karcsikát átadták?

Mi a tényleges oka annak, hogy az apa ellen nem adtak ki eddig nemzetközi körözést? (Már ha tényleg nem adtak ki. Ha meg kiadtak, akkor a férfi hogyan hagyhatta el Törökországot?) Néhány eltérö vélemény: A Népszabadság szept. 13-i írása szerint "a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság írásban közölte lapunkkal, hogy ... eltűntként itthon és külföldön is köröztették a kisfiút, egyúttal kiskorú elhelyezésének megváltoztatásáért az apát is... A megyei főkapitányság ...annak idején előterjesztést tettek a városi ügyészségnek: adjanak ki nemzetközi elfogatóparancsot az apa ellen. A Szegedi Városi Ügyészség azonban nem tette, álláspontja szerint ugyanis "a hatályos nemzetközi szerződések rendelkezései szerint hazahozatalukra ezek alapján nem lenne mód". Törő Sándor megyei főügyészhelyettes szerint a Szegedi Városi Ügyészség helyesen járt el. Az apának tulajdonított bűncselekményt a törvény egy év szabadságvesztéssel fenyegeti, azaz nem olyan súlyú bűntényről van szó, amely nemzetközi elfogatóparancs kiadását indokolná. "

Szó, ami szó, nem túl meggyözö érvelés, úgy látszik, a "kiemelt humanitárius kötelezettséget" lehet másként is értelmezni.

És most, hogy a magyar-török állampolgárságú apa elhagyta Törökországot, ki fogja öt megtalálni, ha nincs ellene nemzetközi elfogatóparancs? Vagy mégiscsak ki fogják azt adni? De akkor miért nem tették hónapokkal ezelött?

Az idézett cikk azt írja, hogy Törö föügyészhelyettes szerint "a jelenlegi helyzetben az Igazságügyi Minisztériumon keresztül intézhető a leggyorsabban Karcsika sorsa". Vajon most is így gondolja a föügyészhelyettes?

A sokszor emlegetett hágai egyezmény szerint a gyermek jogellenes külföldre vitelétöl számított egy éven belül intézhetö a visszaadás a hágai egyezmény alapján, a 366. naptól már a - török - családjogi bíróság dönt a gyermek elhelyezéséröl. Ha a gyermek már egy éve az apánál lesz, könnyen lehet, hogy a bíróság a gyermek érdekére hivatkozva nála is fogja a kisfiút elhelyezni, mondván, az elmúlt évben ezt a helyzetet szokta meg.

Szóval, a dolgok rosszabbul állnak, mint amikor még a magyar hatóságok megpróbálhatták volna elérni Mehmet Karcsika apjának kihallgatását az embercsempészési ügyben Isztambulban.

Azért jó hallani, hogy "Az [origo] által megkérdezett minisztériumok állítják, komoly erőfeszítéseket tesznek az ügyben".

Talán majd egyszer az ügyészség meg mások is tájékoztatják a közvéleményt azok mibenlétéröl.

Ajánlott cikk - Kis János: Ki a felelős? EuroASTRA internet magazin, 2005. jan. 9.


Nyom nélkül Törökországban
Népszabadság • Varró Szilvia • 2005. január 8.

Az apa az anya tudta nélkül vitte Törökországba a kisfiút. Tavaly július óta senki nem tudja, hol van Karcsika.

Türpüz Mehmet Károly jövő vasárnap lesz nyolcéves. Édesanyja július 11-én látta utoljára: papucsot, fürdőruhát pakolt be neki az apja kérésére. A megbeszélt időre azonban a török-magyar állampolgárságú apa nem hozta vissza Karcsikát az édesanyához, akinél a bíróság elhelyezte.

- Amikor felhívtam a volt élettársam, a mobilja már ki volt kapcsolva. Pár órával később jelentkezett Törökországból: ha nem fordulok a rendőrséghez, szeptemberben visszahozza Karcsikát. De bejelentést tettem - mondja Bogosné Pap Edina.

A kisfiú az édesanya szerint Törökországban van, a török hatóságok azonban nem biztosak ebben. Egy dolgot elég gyorsan kiderítettek a magyar határőrök: Karcsika egy másik, vele egyidős kisfiú nevére kiállított, de saját arcképes útlevéllel lépett be Törökországba, majd még aznap ki is lépett onnan. Ezen túl minden bizonytalan: az édesanya szerint a büntető-, és a polgárjogi eljárás is lassan halad. Morvai Krisztina, a Női- és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ vezetője egyetért Edinával abban, hogy az állami mulasztások sorozata történt, a magyar hatóságok munkája mind ez idáig nem volt összehangolt, és általában sincs egy világos menetrendjük arra az esetre, ha egy gyermek eltűnik.

Az általunk megkeresett hatóságok ezt visszautasítják: szerintük erőn felül teljesítettek az ügyben, a gyereket viszont csak a török hatóságok tudják megtalálni. Akik keresik is, de egyelőre sem az apát, sem Karcsikát nem találják, a nagyapa pedig az ügyészségen azt mondta: három éve nem látta unokáját.

Ügyészségi információk szerint hamarosan vádemelés lesz kiskorú elhelyezésének megváltoztatása és embercsempészés ügyében. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Karcsika édesapja ellen. Az édesanya szerint a vonatkozó nemzetközi egyezmény ismeretében érthetetlen, miért késlekednek a török hatóságok: miért nem hoztak már határozatot Karcsika hazahozataláról, és miért nem rámenősebb a magyar igazságügy a törökökkel szemben. Brávácz Ottóné, az igazságügyi tárca nemzetközi magánjogi főosztályának vezetője szerint az édesanya olyan feladatokat kér számon a tárcán, amelyek kívül esnek lehetőségeiken. A török hatóságoknak mindenekelőtt azt kell megállapítaniuk, hogy a gyermek tényleg ott tartózkodik-e. - Nincs okunk, sem jogunk feltételezni, hogy a török hatóságok ne tennének meg mindent a felkutatása érdekében - mondta.

Ha Karcsikát megtalálják, visszaadása a Hágai Egyezmény szerint sem automatikus: arról bíróság dönt, amelyet az apa megfellebbezhet.

A magyar igazságügyi tárca legutóbb december 23-án tudakolta a török hatóságoktól, milyen további intézkedéseket terveznek, hogy megtalálják a gyermeket - választ egyelőre még nem kaptak.

Lapunk megkereste a magyarországi török nagykövetséget, lapzártánk idején választ még nem kaptunk.

Jogvédő háború egy kisfiú körül

origo, 2005. január 7.

A mai napig nem került vissza édesanyjához az a nyolc éves kisfiú, akit édesapja fél évvel ezelőtt hamis útlevéllel csempészett ki Törökországba. Az anya és egy jogvédő civil szervezet szerint a magyar kormány nem tesz meg mindent a kisfiú hazakerülése érdekében, ráadásul cselekvési terve sincs hasonló esetekre. A Belügy- és az Igazságügyi Minisztérium állítja: komoly erőfeszítéseket tesznek az ügyben. A kisfiú megtalálása azonban a török rendőrség feladata, visszaadásáról pedig csak a török bíróság dönthet.

"Nincsen cselekvési terve a kormánynak arra az esetre, ha egy magyar kisfiút külföldre csempésznek" - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Központ vezetője. A jogvédő civil szervezet azt kifogásolta, hogy a mai napig nem került vissza az édesanyjához Tüysüz Mehmet Károly, az a nyolc éves kisfiú, akit édesapja fél éve csempészett ki Törökországba.

A bíróság korábban az anyának ítélte a gyermeket, a török-magyar állampolgárságú apa azonban 2004 júliusában a láthatás után nem vitte haza a kisfiút, hanem hamis útlevéllel Törökországba vitte magával. Az anyának azóta semmilyen információja nincs a kisfiúról.

Morvai Krisztina elmondta: a kormánytól azt várják, hogy a belügyi, a külügyi és az igazságügyi tárca, valamint a legfőbb ügyész alakítson munkacsoportot annak érdekében, hogy a kisfiú minél előbb hazakerüljön. Ennek érdekében az anya és a civil szervezet decemberben nyílt levelet is intézett az érintett tárcákhoz, erre semmiféle választ nem kaptak. Morvai kifogásolta azt is, hogy a magyar hatóságok még nemzetközi elfogatóparancsot sem adtak ki az apa ellen.

A Női és Gyermekjogi Központ szerint az ügy megoldását az sem segítette, hogy mind Magyarország, mind pedig Törökország csatlakozott a "jogellenesen külföldre vitt gyermek visszaadásáról" szóló nemzetközi egyezményhez. Az egyezmény értelmében ugyanis a magyar kormány kérése után hat héten belül haza kellett volna kerülnie a kisfiúnak. Az anya, Bogosné Papp Edina a sajtótájékoztatón elmondta: a török hatóságok segítőkészek, hiányolják azonban a magyar kormány határozott fellépését.

Az [origo] által megkérdezett minisztériumok viszont állítják, komoly erőfeszítéseket tesznek az ügyben. Orodán Sándor, a Belügyminisztérium szóvivője elmondta: Somogyi Ferenc külügyminiszter novemberi törökországi látogatásakor személyesen lépett fel a kisfiú mielőbbi hazakerülésnek érdekében. A kicsempészés körülményeit pedig a határőrség nyomozói derítették fel - közölte Orodán.

Dr. Brávácz Ottóné, az Igazságügyi Minisztérium (IM) nemzetközi jogásza elmondta: a kisfiút csak török hatóságok kutathatják fel, a nemzetközi egyezmény alapján ugyanis azon ország hatóságainak kell gondoskodniuk a külföldre vitt gyermek megtalálásáról, ahová a gyereket elvitték. A gyermek visszaadásáról pedig csak az ottani bíróság dönthet - közölte. A minisztérium abban tud segíteni az anyának, hogy biztosítja a jogi képviseletét a török bíróságon.

Az igazságügyi tárca folyamatos kapcsolatban áll a török igazságügyi minisztériummal. A török rendőrség pedig jelenleg is keresi a kisfiút, ami nem egyszerű feladat, mivel a hatóságoknak sajnos egyelőre nincs információjuk a nyolc éves gyerek hollétéről.

--------------------------------------------------------------------

Kicsoda dr. Morvai Krisztina?

Beszélgetés dr. Morvai Krisztina, büntetőjogásszal - (nemcsak Törökországban probléma a családon belüli erőszak)

Női és Gyermekjogi Kutató Központ Alapítvány (aki ismeri a weblap címét, kérem, küldje meg!)

NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület

Nők és gyermekek jogaival kapcsolatos linkek

A Külügyminisztérium szóvivői irodájának közleménye

Budapest, 2005. január 7., péntek (OS) - Az Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést:

A gyermekek elvitelével kapcsolatos ügyekben a vonatkozó hágai egyezmény alapján a Külügyminisztérium nem rendelkezik elsődleges hatáskörrel. A minisztérium ugyanakkor Mehmet Tüysüz Károly 2004. július 11-i eltűnése óta minden rendelkezésére álló eszközzel közreműködik a gyermek mielőbbi felkutatásában és édesanyjához történő visszajuttatásában.

A Külügyminisztérium konzuli és igazságügyi főosztálya, az ankarai magyar nagykövetség és az isztambuli főkonzulátus a hivatalos információk haladéktalan továbbításával segítik az ügyben elsődleges hatáskörrel eljáró magyar hatóságok - a rendőrség, az ügyészség, a határőrség, valamint az Igazságügyi Minisztérium - munkáját, valamint folyamatosan sürgetik a török központi és helyi hatóságok intézkedését. A megtett lépésekről, az ügy fejleményeiről Bogosné Papp Edinát, a gyermek édesanyját rendszeresen tájékoztatjuk.

Az ügy legutóbbi fejleményeihez tartozik, hogy Somogyi Ferenc külügyminiszter 2004. november 28-30. között lezajlott ankarai hivatalos látogatásán személyesen is közbenjárt török partnereinél, kérve, hogy haladéktalanul tegyenek meg mindent a gyermek mielőbbi felkutatása és visszatérése érdekében.

Átérezve az édesanya fájdalmát, a Külügyminisztérium az elkövetkezőkben is figyelemmel kíséri az ügy alakulását, és segíti az édesanyát gyermeke hazajuttatásában. Ennek jegyében a közeljövőben sorra kerülő magyar-török konzuli konzultáció napirendjén kérésünkre szerepelni fog Mehmet Károly ügye is.

Hogyan tűnhet el nyomtalanul egy nyolcéves gyerek és miért tűri ezt a magyar állam?

Országos Sajtószolgálat, Budapest, 2005. január 6. - Hogyan tűnhet el nyomtalanul egy nyolcéves gyerek és miért tűri ezt a magyar állam? címmel sajtótájékoztatót tart pénteken a fél éve Szegedről elrabolt és szervezett bűnözők által Törökországba csempészett kisfiú édesanyja és a Női és Gyermekjogi Központ Alapítvány.

A miniszterelnöknek, a Legfőbb Ügyésznek, a Belügy- és az Igazságügy-miniszternek, s további állami vezetőknek írott nyílt levelében az anya magyarázatot vár arra, miért nem adták ki mind a mai napig a nemzetközi körözést és mit óhajt tenni a magyar állam saját elveszett állampolgárának, egy kisgyermeknek a felkutatására. A sajtótájékoztató a Centrál kávéház galériáján lesz január 7-én pénteken 11 órakor. (Kiadó: Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ)

Törökországba hurcolt kisfiúról tárgyalt a magyar külügyminiszter

MTI, 2004. november 30. - A török külügyminiszter reményei szerint hamarosan megoldódhat a nyáron anyja akarata ellenére Törökországba hurcolt Tüysüz Mehmet Károly ügye. A magyar kisfiú sorsáról Somogyi Ferenc külügyminiszter tárgyalt Ankarában.

Az anyja akarata ellenére nyáron Törökországba vitt magyar kisfiú ügyét is felvetette Somogyi Ferenc külügyminiszter Ankarában, amikor török partnerével, Abdullah Güllel tárgyalt. A török külügyminiszter válasza szerint "lépéseket tettek" a kiskorú Tüysüz Mehmet Károly felkutatása érdekében. Gül bízik az ügy kedvező kimenetelében. A hét és fél éves kisfiút török állampolgárságú apja még a nyáron az anya, Papp Edina akarata ellenére Szegedről Törökországba vitte, majd arra kérte az asszonyt, mondjon le a gyermekről. A szegedi rendőrkapitányság augusztusban indított nyomozást az ügyben. A kisfiú hollétéről azóta sincs biztos információ.

Polgár Viktor utalt egy közelmúltbeli hasonló esetre, amikor a hároméves Raskó Szofi és édesanyja, Raskó Emese hazatérési igazolványuk ellenére augusztustól októberig nem jöhettek vissza Törökországból, és két hónapot az ankarai magyar nagykövetségen töltöttek. A szolnoki kislányt az év elején török állampolgárságú apja szintén az édesanya tudomása és engedélye nélkül vitte Törökországba.


Álszülők segítették gyermeke kiszöktetésében a török apát

Fekete Gy. Attila, Népszabadság, 2004. nov. 16.

Krimibe illő módon csempésztette ki az országból egy török férfi a hétéves kisfiát, akit a magyar bíróság az édesanyjánál helyezett el. A székesfehérvári házaspár saját gyerekének mondta Mehmet Karcsikát.

Miként lapunk is beszámolt róla: a hét- éves Mehmet Károlyt július 10-én török édesapja, Tüysüz Mehmet (31) nem vitte vissza a láthatásról édesanyjának, akinél a bíróság jogerős végzésével elhelyezte. Másnap Törökországból hívta fel az asszonyt, hogy a gyerek vele van, s ha nem szól a rendőrségnek, idővel talán még láthatja. Később török ügyvédje az isztambuli magyar konzulátus útján kérte volna a kisfiú iskolai iratainak kiküldését. Kérését a konzulátus megtagadta. Abban azonban már nem segített a konzulátus az édesanya által felfogadott Sándor István nyugalmazott rendőr alezredesnek, hogy régi török kapcsolatainak segítségével "hazalopja" a gyermeket. A kétségbeesett anyának azt tanácsolták, a magyar Igazságügyi Minisztériumon keresztül kérje a török hatóságok segítségét.

Kezdettől kérdéses volt, hogyan vihette gyermekét külföldre útlevél és az anya tudta nélkül az elvált férj?

A Határőrség Kiskunhalasi Igazgatósága bűnügyi felderítő osztályának nyomozói a történtek óta kiderítették: Tüysüz Mehmet hetekkel a kisfiú megszöktetése előtt megbízott el algyői férfit, kerítsen egy családot, amelynek a fiáéval azonos korú fiúgyermeke van, és pénzért hajlandók segíteni, hogy Karcsikának "hamis útlevelet" készíttessenek. Az illető azonban továbbadta a megbízást egy dunaújvárosi ismerősének, aki (miután nem talált a feladatra alkalmas családot) megbízta a feladattal egy székesfehérvári barátját, aki egy másik székesfehérvári férfinak továbbította a megrendelést. Végül ő találta meg a szintén székesfehérvári házaspárt, akik vállalták: saját gyermekük születési anyakönyvi kivonatával és Mehmet Karcsika fotójával elmennek a helyi okmányirodába, és benyújtják az útlevélkérelmet. Miután az igénylés szabályos volt, a két szülő személyesen és egybehangzóan nyilatkozott, hogy a fotón látható fiú az ő gyermekük, s minden szükséges iratot benyújtottak, az okmányiroda elkészíttette a hamis adatokat tartalmazó útlevelet.

Július 10-én Karcsika, az útleveléhez a nevét adó álédesapjával, az édesapja által megbízott algyői kapcsolattartóval és annak barátnőjével elhagyta az országot.

A határőrség embercsempészet megalapozott gyanújával folytatja az eljárást a kisfiú Törökországba szöktetésében közreműködő hálózat hat tagja ellen.

LINK: Tóth Gábor országgyűlési képviselő kérdése a belügyminiszterhez (2004. szeptember 13.)


"Nem olyan súlyú bűntény"
Hónapokig tarthat Mehmet Károly hazahozatala

Fekete Gy. Attila, Népszabadság, 2004. szept. 13.

A török bíróságnak kell majd döntenie a hét és fél éves Mehmet Károly visszaadásáról, akit édesanyja tudta nélkül vittek Törökországba.

Kedden beszámoltunk a hét és fél éves Mehmet Károly kálváriájáról, akit édesanyja tudta és beleegyezése nélkül, miden jel szerint egy meghamisított útlevéllel vitt Törökországba édesapja Tüysüz Mehmet (31). Amikor a szülők elváltak, a bíróság az anyának ítélte a gyermeket, az apa azonban a július 10-i láthatás után nem vitte vissza a megbeszéltek szerint. Másnap Törökországból telefonált: "ha lemond a fiáról, és nem fordul a rendőrséghez, nem lesz semmi baj". A család és kérésükre a gyermek felkutatásában segítségükre siető Sándor István nyugalmazott alezredes, akit más ügyek kapcsán, Papa fedőnéven ismerhetett meg a közvélemény, közvetlenül az eset után közölték a sajtóval: a rendőrség előbb csak Magyarországon köröztette a kisfiút, mivel ők úgy tudják, az apa és a gyermek is még Magyarországon van. Bár ezt az állítást az ORFK szóvivője cáfolta, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság írásban közölte lapunkkal, hogy a rendőrség a maga részéről mindent elkövetett felkutatására. Eltűntként itthon és külföldön is köröztették a kisfiút, egyúttal kiskorú elhelyezésének megváltoztatásáért az apát is. Két hónappal az eset után a megyei főkapitányság fontosnak tartotta közölni, hogy annak idején előterjesztést tettek a városi ügyészségnek: adjanak ki nemzetközi elfogatóparancsot az apa ellen. A Szegedi Városi Ügyészség azonban nem tette, álláspontja szerint ugyanis "a hatályos nemzetközi szerződések rendelkezései szerint hazahozatalukra ezek alapján nem lenne mód".

Törő Sándor megyei főügyészhelyettes szerint a Szegedi Városi Ügyészség helyesen járt el. Az apa török-magyar kettős állampolgár, a neki tulajdonított bűncselekményt a törvény egy év szabadságvesztéssel fenyegeti, azaz nem olyan súlyú bűntényről van szó, amely nemzetközi elfogatóparancs kiadását indokolná. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Tüysüz Mehmet török állampolgár is. A gyakorlat az, hogy egyik ország sem adja ki saját állampolgárát.

A főügyészhelyettes megerősítette, hogy a Sándor István által kivitt iratokra tekintettel a török hatóságok rövid időre őrizetbe vették Tüysüz Mehmetet. Nem zárta ki, hogy a Magyarországon kiadott elfogatóparancs esetleg nagyobb nyomatékot adott volna a gyermek után kutató nyugdíjas magyar rendőr szavainak. Álláspontja szerint azonban a jelenlegi helyzetben az Igazságügyi Minisztériumon keresztül intézhető a leggyorsabban Karcsika sorsa.

Törökország csatlakozott a "jogellenesen külföldre vitt gyermek visszaadásáról" szóló nemzetközi egyezményhez, ami - a gyermekek érdekében - viszonylag gyors eljárást ír elő a részes államok számára. A kérdés csak az, hogy a török apa nem szerzi-e meg hamarabb törökös nevű gyermekének a török állampolgárságot, mint amennyi idő alatt lezajlik a visszaadási procedúra. Brávácz Ottóné, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi magánjogi főosztályvezetője kérdésünkre leszögezte: ilyen esetekben nincs jelentősége az állampolgárságnak. Az egyezmény azt írja elő, hogy a jogellenesen külföldre vitt gyermekeket vissza kell vinni a "szokásos tartózkodási helyére", oda, ahol addig élt.

Törökországban a magyar fél (akit közvetlenül is képviselhet török ügyvéd, de kérésre a magyar Igazságügyi Minisztérium is részt vesz a jogérvényesítésben) bíróság előtt kérheti az egyezmény alapján az eredeti helyzet visszaállítását. Bár mozlim országok ez irányú bírósági gyakorlatát a magyar hatóságok nem ismerik, Brávácz Ottóné szerint nincs okunk feltételezni, hogy az ottani bíróságok nem a gyermek érdekei szempontjából legjobb döntést hozzák meg. Ez azonban hónapokig is eltarthat, attól függően, hogy az ellenérdekű fél (jelen esetben a török apa) különböző praktikákkal meddig húzza el az eljárást.

Mehmet Karcsika hazatér?
A török apa iratokat kért a magyar konzulátustól
Fekete Gy. Attila, Népszabadság, 2004. szept. 7.

Hamarosan visszatérhet Magyarországra a hét és fél éves Mehmet Karcsika, akit július 10-én rabolt el török édesapja - állítja Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes, akit a kisfiú édesanyja kért fel: segítsen gyermeke felkutatásában.

Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes szerint Törökországban sikerült annyira ellehetetleníteni Tüysüz Mehmet (31) életét, hogy a férfi már késznek látszik visszaadni hét és fél éves kisfiát volt feleségének, akinek a váláskor a magyar bíróság odaítélte. A Papa fedőnéven ismertté vált egykori operatív tiszt lapunknak azt mondta: tudomása szerint őrizetbe vették a török hatóságok a gyerekrabló apát, miután (tőle, illetve a nála lévő hivatalos magyar iratokból) megtudták, hogy gyakorlatilag elrabolta a gyermeket édesanyjától, s hamis útlevéllel utaztatta be Törökországba. Sándor elmondása szerint Tüysüz Mehmet ügyvédje a közelmúltban különböző magyar hatósági igazolásokért járt a magyar konzulátuson, azok hiányában ugyanis az apa nem tudja beíratni a gyermeket a török iskolába.

Mehmet Karcsikát július 10-én láthatásra elvitte az édesapja, de a megbeszélt időre már nem vitte haza. Másnap már Törökországból telefonált volt feleségének, hogy amennyiben nem szól a rendőrségnek, és lemond a válásukkor neki ítélt kisfiúról, nem lesz semmi baj. Az édesanya, Papp Edina azonban feljelentést tett a rendőrségen. A szegedi rendőrök azonban kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt csak Magyarországon köröztették a kisfiút, mondván: ők úgy tudják, Karcsi az édesapjával együtt még Magyarországon van. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője ezzel szemben az Interpol Magyar Nemzeti Irodájának tájékoztatására hivatkozva lapunknak azt mondta: a kisfiú eltűnésének bejelentésekor elrendelték a nemzetközi körözését, igaz, csak eltűntként. Később, amikor felmerült, hogy a gyermek Törökországban tartózkodhat, külön is kérték az ottani hatóságokat, állapítsák meg Mehmet Károly tartózkodási helyét. Választ még nem kaptak.

Sándor István ezzel szemben Isztambulba utazott, és megtalálta az apát és Karcsikát. Állítja: pontosan tudja, ki az a kecskeméti férfi, aki a saját fia útlevelével Röszkénél átcsempészte Karcsikát a határon.

Törökországban Sándor István felmelegítette egykori rendőrségi kapcsolatait, megtalálta a "gyerekrabló" apát, és kiderítette, hol találhatják meg a helyi hatóságok Karcsikát. Az állítja, ha a konzulátus kicsit "rugalmasabb" lett volna, Karcsika már rég az édesanyjával lehetne. A kisfiú útlevele ugyanis náluk volt, s ha sikerült volna beutazó vízumot szerezni bele - és szerinte sikerült volna -, Karcsika "simán hazaautózhatott volna" a nyugalmazott magyar rendőrtiszttel.

Sándor István optimizmusa dacára a török apa még mindig elérheti, hogy gyermekét ne kelljen visszaadni magyar édesanyjának. Ő az édesapa, s a gyermeknek török neve van, így könnyen megkaphatja az állampolgárságot. Édesanyja csak abban bízhat, hogy a török rendőrség lépései és a sajtóhírverés hatására ez mégsem sikerül neki. A magyar hatóságok azonban még nem tettek érdemi lépéseket a jogerős bírói döntés ellenére külföldre hurcolt, s még magyar állampolgárságú kisfiú hazahozatala érdekében.

Törökországba csempészett gyermek - elfogatóparancsot sürget az ügyvéd

Szeged, 2004. augusztus 31., kedd (MTI) - Nemzetközi elfogatóparancs kiadását tartja szükségesnek annak a szegedi nőnek az ügyvédje, akinek hét és fél éves kisfiát a gyermek török származású apja a nyáron engedély nélkül Törökországba vitte.

Rácz Roland kedden az MTI-nek azt mondta, hogy az apa ellen ki kellene adni a nemzetközi elfogató parancsot, mert úgy gondolják, ahol az apa, ott van a gyerek is. "Erre azért van szükség, hogy a török hatóság lássa: a gyermeket Szegedről jogellenesen vitték el" - közölte az ügyvéd.

Elmondta: az anyával együtt jelenleg arra várnak, hogy az Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelmüket - amelyben a kisfiú haza hozatalához kérnek segítséget - a tárca török nyelvre lefordítva eljuttassa a török hatóságokhoz.

A kérelmet az ügyvéd is lefordíttatta, és egyúttal megküldte a török igazságügyi tárcának is. Rácz Roland elmondta, hogy az idő múlása nem kedvez az ügynek. A gyermek magyar állampolgár, a török-magyar állampolgárságú apa viszont minden bizonnyal meg akarja szerezni elsőszülött fiának a török állampolgárságot is. Ha ez sikerül, még nehezebb lesz haza hozatni a gyermeket - mondta.

Az ügyvéd szerint az apa az anyjától - akivel korábban élettársi viszonyban élt - július 10-én vitte el láthatásra a kisfiút, de nem mentek vissza időre. Az anya bejelentést tett a rendőrségen. Később telefonált az apa, és azt mondta: Törökországban van a gyermekkel együtt, majd kérte az asszonyt, mondjon le a kisfiúról.

A gyermek külföldre csempészésének módjáról az ügyvéd és az anya is a sajtóból értesült. "A kisfiút elaltatták, és idegen útlevéllel vitték át a határon" - közölte az ügyvéd.

A szegedi rendőrkapitányság augusztus 4-én sajtóközleményt adott ki arról, hogy nyomozást folytat kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétség megalapozott gyanúja miatt az apa, Tüysüz Mehmet ellen.

Rácz Roland elmondta: azt a tájékoztatást kapta, hogy már korábban kiadták a kisfiú eltűnésével kapcsolatban a nemzetközi körözést. Az apát közben a török rendőrség elfogta és kihallgatta, majd elengedte. A kisfiút szintén megtalálták, az ügyvéd és az anya információi szerint talán a török nagyszülőknél van.

Az anya, Papp Edina az MTI-nek elmondta, szeretné minél előbb visszakapni a fiát, akiről július 10-e óta csak annyit tud, hogy megvan. "Magyar állampolgár a fiam, a magyar bíróság nálam helyezte el" - közölte.

Isztambulba lopták ki Karcsikát
Színes Mai Lap, 2004. augusztus 30.

A szegedi Papp Edina végső kétségbeesésében fordult előbb Sándor Istvánhoz, Papához, majd a sajtóhoz. Török-magyar állampolgárságú volt élettársa, Tüysüz Mehmet július 10-én elvitte magával hét és fél éves kisfiukat, Karcsikát azzal, hogy másnap visszaviszi. A férfi azonban eltűnt a gyerekkel együtt.

Egy nap múlva Törökországból hívta Edinát. „Ha nem szólsz a rendőröknek, és lemondasz Karcsikáról, nem lesz baj”, mondta volt párjának Tüysüz. Az asszony azonnal rohant a rendőrségre, és feljelentést tett.

A szegedi rendőrkapitányság kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt büntetőeljárást indított az apa ellen, elrendelve a férfi és a gyerek körözését – de csak Magyarországon. Az asszony két hete fordult az ORFK egykori Központi Bűnügyi Igazgatóság (KBI) letartóztatott, bíróság elé állított, majd felmentett fedett nyomozójához, Sándor Istvánhoz. Az egykori fedőnevén Papaként közismert Sándor Isztambulban találta meg az apát és fiát.

– Felháborító a magyar hatóságok hozzáállása! – háborgott lapunknak a ma magánynyomozó Papa. – Szegeden közölték velem, hogy azért nem adnak ki nemzetközi elfogatóparancsot Tüysüz Mehmet ellen, mert úgy tudják, fiával együtt Magyarországon bujkál. Az isztambuli konzul épp most közölte velem, a török férfi ügyvédjével együtt megjelent nála, hogy adjon ki egy hivatalos igazolást, mivel török személyi igazolványt akar csináltatni a fiának.

A rendőrség egyébként kérte az apa és fia nemzetközi körözését, ám az ügyészség nem terjesztette az indítványt a bíróság elé, mondván: nincs értelme. A török apát nem adják ki a törökök, a gyerek kiadatására viszont nemzetközi egyezmény kötelezi.

Papa egykori török kapcsolatai ma is élnek. Nem véletlen, hogy a török rendőrség úgy fogadta, mintha ma is rendőr lenne. A török rendőröknek Papa letette a „Mehmet-dossziét”. Kinyomozta ugyanis, hogy melyik isztambuli lakásban húzta meg magát Tüysüz. Itt rejtegette a kisfiút is. A török rendőrség el is fogta az apát és annak testvérét emberrablás miatt, ám a bíró végül nem tartóztatta le őket.

– Pontosan tudom, hogy ki az a kecskeméti férfi, aki a saját fia útlevelével, saját piros Ladáján úgy csempészte ki Röszkénél a gyereket, hogy az apával közösen bealtatózta a fiút. A határőröknek nem tűnt fel, hogy az útlevélben szereplő gyerek nem azonos a hátsó ülésen alvó gyerekkel. Megtaláltam azt a szervizt is Isztambul közelében, ahol a lerobbant Ladát megjavították – árulta el Papa. – A magyar hatóságok még arra sem veszik a fáradtságot, hogy elszámoltassák ezt a kecskeméti férfit, nemhogy emberrablás miatt elfognák.

A török hatóságok első körben késznek mutatkoztak a magyar gyerek hazajuttatására, ám ehhez hivatalos papírokat kértek. Dr. Rácz Roland, az anya ügyvédje ezért az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult, hogy kérjék a gyerek kiadását.

Karcsikát egyébként a Szegedi Bíróság már 2003 májusában az édesanyának ítélte.

Isztambuli forrásból megtudtuk, hogy egyáltalán nem biztos a gyerek kiadatása. Amennyiben a magyar kérelem hithű bíróhoz kerül, az iszlám szerint fog ítélni, és lévén a gyerek elsőszülött fiú, apja után muszlimnak számít, ezért nem fogja kiadni.

axel.hu, 2004. augusztus 05.
Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt nyomoz a rendőrség Tüysüz Mehmet 31 éves szegedi lakos, török-magyar kettős állampolgár ellen, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy gyermek-láthatás ürügyén magával vitte 7 esztendős kisfiát, akinek azóta nyoma veszett.

A gyermeket július 11-én kellett volna visszavinnie az édesanyának, ám ennek nem tett eleget, és azóta is ismeretlen helyen rejtegeti – áll az Objektív Hírügynökség jelentésében.

2 Comments:

Anonymous Gábor said...

Namost, a dolog ott kezdődik, hogy nem kell törökkel k*félni. Már elnézést kérek. Különösen ha az a török az férfi.
Eléggé sejthető, hogy mennyire lesz igaza egy anyának (pláne külföldi), egy hímmel szemben az ilyen jellegű társadalmakban. Nem 1 nem 2 eset vált ismerté az elmúlt években, de a hozzáállás a török oldalról feltehetően nem volt más korábban sem.

Egyet tudok javasolni: magyar nők, válasszatok a keresztény/zsidó kultúrkörből. Mindemellett: várjuk vissza az elrabolt gyermekekét, és ÉN NEM TÁMOGATOM A TÖRÖK CSATLAKOZÁST. Ferke a jó anyádat!

2006. július 9. 1:17:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Csá Gabika!

Ha valami problémád van a törökökkel, akkor októberben ( a magyar-török meccsen, amin magyar létemre a törököknek fogok szurkolni :))! )összefuthathatunk és megbeszélhetjük. Kíváncsi vagyok, hogy ott is ilyen nagy lesz-e a szád Gabóca :D ?!

by FBC

2006. július 12. 13:06:00 CEST  

Megjegyzés küldése

Links to this post:

Link létrehozása

<< Home