2005/07/10

Egy éve se gyerek, se hír - Mehmet Tüysüz Károly története


Mehmet Tüysüz Károly (8)

Május 25. az Eltűnt Gyermekek Világnapja
Visszakaphatja fiát a szegedi édesanya
G. Juhász Judit, Magyar Nemzet,
2005. november 14.

Feltehetőleg jogerőssé válik november végén a török bíróság elsőfokú döntése, amelynek értelmében az apja által Törökországba csempészett Tüysüz Mehmet Károlyt az édesanyjánál, Szegeden helyezik el. Annál is inkább, mert a török apát egy isztambuli bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte, miután két alkalommal is meghiúsította a gyermek és magyar édesanyja találkozását.

Várhatóan helybenhagyja a török bíróság az elsőfokú döntést, és november 25-én jogerősen is az édesanyának ítéli a nyolcéves Tüysüz Mehmet Károlyt, akit tavaly nyáron az apja hat magyar állampolgár segítségével egy láthatás után Szegedről Törökországba csempészett. A közreműködők ellen a Szegedi Városi Bíróságon eljárás indult, az apa és a gyerek ellen pedig a magyar hatóságok nemzetközi körözést adtak ki.

Az édesanya, Papp Edina hónapokon át kereste kisfiát, ám a török hatóságok vajmi keveset tettek. Volt férje telefonon vagy ügyvédje révén többször is tudtára adta: csak akkor láthatja gyermekét, ha előbb hivatalosan lemond róla. Végül arra hivatkozva, hogy hazánkban neki ítélték a kisfiút, az asszony a hágai bírósághoz fordult. A kérelem alapján a török hatóság szeptemberben úgy határozott, hogy a végleges elhelyezésig a gyerek az apánál marad, de minden második hét szombatján találkozhat édesanyjával. Ám Papp Edina hiába utazott Törökországba, Károlyt egyszer sem találta a kijelölt helyen, nagyszülei lakásában, volt férje szülei pedig azt állították, hogy fogalmuk sincs fiuk és unokájuk hollétéről.

A napokban azonban a török bíróság kétszer hat hónap börtönbüntetésre ítélte Tüysüz Mehmetet, mert két alkalommal is megakadályozta, hogy a kisfiú találkozzék édesanyjával.Ha a bujkáló férfi nem veszi át a határozatot, nem is fellebbezhet ellene, így az ítélet másfél hónap múlva jogerőssé válik, és Törökországban is körözést adnak ki ellene – közölte Földesi-Szabó László, az édesanya utazásait és ügyvédjét finanszírozó Egy-Másért Kiemelkedően Közhasznú Nemzetközi Alapítvány kuratóriumának vezetője.

A kisfiú és apja hosszabb ideje ismeretlen helyen tartózkodik. A gyerek anyja a napokban azt a hírt kapta, hogy Amerikában bujkálnak. Papp Edina elmondta: erős a gyanú, hogy a férfi így akarja félrevezetni a hatóságokat, hiszen kevéssé valószínű, hogy nemzetközi körözés alatt vagy hamis útlevéllel átjuthatnának a szigorú határellenőrzésen.

FIGYELEM! A történetről két másik blogon is olvashattok:


2005. július 11. - Kit érdekel Mehmet Tüysüz Károly kiskorú magyar állampolgár?

Ma egy éve, hogy eltűnt Karcsika.
Két hónapja mondta a török miniszterelnök, hogy személyesen néz utána, mi a helyzet. Másfél hónapja "találta meg" egy török lap Mehmet Tüysüz Károly kiskorú magyar állampolgárt Isztambulban. Azóta csend.
2005. június 12.

Karcsikát ugyan még mindig nem bírták hivatalosan megtalálni, de a Zaman napilap újságírója Magyarországon járt. Írásaiból kiderül, hogy a kisfiú ügyében per indult Törökországban - persze, nem a gyermekrabló apa ellen, hanem éppenséggel Ő indította azt a gyermek megszerzése érdekében. Első tárgyalás szeptemberben.

Az újságíró szerint a Magyarországon letelepedett kb. ezerötszáz török hasonló cipőben jár, mint Mehmet Tüysüz, mivel általában nem kötnek polgári házasságot magyar partnerükkel.


2005. május 26.

"Török gyerek, magyar gyerek" Népszabadság, május 26.

Efendi kommentárja:

A Népszabadság cikkéből kiderül: miközben egy Törökország nevű állam képviselői közel egy éve arról biztosítanak minket, hogy mindent megtesznek Mehmet Tüysüz Károly kiskorú magyar állampolgár felkutatásáért, egy másik országban, amelyet véletlenül szintén Törökországnak hívnak, a kisfiút anyakönyvezik és állampolgárságot adnak neki.

A cikkből most már tudjuk: Tüysüz Mehmet Károly apja a chicagói török főkonzulátuson apai elismerő nyilatkozatot tett, aztán a törökök anyakönyvezik a magyar állampolgár kisfiút, aki -miután apja és cinkosai kicsempészik Magyarországról - szeptemberben megkapja a török állampolgárságot. Erről azonban mostanáig Törökországban nem tudtak azok, akiknek kellett volna, így hát nem tudták megmondani tavaly novemberben Ankarában a Tüysüz-ügyben segítséget kérő magyar külügyminiszternek, és Gyurcsány miniszterelnöknek sem a májusi budapesti Erdogan-látogatás alatt.

Eddig csak egy Törökországot ismertünk.

Azt, amelynek képviselői januárban Budapesten tárgyaltak, s a magyar külügyi szóvivő január 11-i sajtónyilatkozata szerint „jelezték, hogy nagy erőkkel igyekeznek felkutatni Mehmet Tüysüz Károly hollétét, a török konzuli delegáció vezetője pedig megerősítette azt a korábbi információt, amely szerint sem a kisfiú, sem pedig édesapja nem tartózkodik Törökországban”. A tárgyaláson „a török fél hangsúlyozta, hogy nagy erőkkel igyekeznek felkutatni a kisfiú tartózkodási helyét és ennek érdekében a török ügyészség, a rendőrség és az idegenrendészeti hatóságok komolyan dolgoznak".

Valamelyik Törökországban aztán május 19-én papát és fiát török újságíró fényképezi a vidámparkban, s az apa az újságnak elismeri, hogy tavaly júliusban elhozta Karcsikát Magyarországról, de mint mondja, az igazság az ő oldalán áll, mert a kisfiút Magyarországon keresztény hitben akarták nevelni, disznóhússal etették, magyar élettársa meg amúgy is átvágta, nem maradt tehát más választása. Lebarnítja még Törökországot - az egyiket - , hogy nem állt melléje, meg a magyarokat is, hogy Budapesten félrevezették valamelyik török miniszterelnököt.

A kisfiút azóta sem találták meg meg egyik Törökország hatóságai sem.

Mentő körülmény, ahogy a Magyar Hírlap újságírója megfogalmazta: „a horvát rendőrök is bárhogy igyekeznek, nem találják Ante Gotovinát, pedig Horvátország sokkal kisebb, mint Törökország, Gotovina pedig sokkal nagyobb, mint Karcsika”.

2005. május 25.

Ma az Aksyon hetilap ismétli meg a Tüysüz-ügy Zaman-féle változatát. Nem véletlenül, a kiadói háttér ugyanaz. A cikk címe: "Az EU-tagság ára egy török". LINK ITT

2005. május 24.

Érdekes fejleményről ír a Zaman mai száma: az apa, Mehmet Tüysüz ügyvédje szerint Erdogan miniszterelnököt a magyarok megtévesztették a kisfiúval kapcsolatban. Az ügyvéd pedig hiába szeretné elmondani neki az igazságot, nem jut hozzá az ügy irataihoz, mert az isztambuli rendőrség nem adja oda neki azokat. A lap azt állítja, hogy az egyik isztambuli kerületi ügyészség ezért előzetes vizsgálatot indított az iratok visszatartásáért felelős rendőri vezető ellen.

A cikk EZEN A LINKEN olvasható.

A miniszterelnok.hu oldalon láthatod, mit mondott Erdogan Budapesten, május 12-én.

Más írások:

Szülők között hánykolódva Délmagyarország, május 24.

2005. május 23.

Talán nem mindenki ismeri Mehmet Tüysüz Károly édesanyja és a magyar Női- és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ nyílt levelét, amelyet február 16-án adtak át a török nagykövetnek, majd a médiának.

Tehát a levél:

Budapest, 2005. February 16.

OPEN/PUBLIC LETTER

His Excellency
Mr. Umur Apaydin
Ambassador of Turkey
Cc.
Thomas Glaser
Head of Delegation
European Commission Hungary

Subject: How can an 8 years old Hungarian boy completely disappear in Turkey?

Excellency,

We are very sorry, indeed, that Yourself or Your Embassy have not responded to our three previous letters. This is why we had to turn to the general public and ask for the co-operation of the Hungarian as well as international media/press.

We would very much appreciate your statement and comments regarding Turkey's past, present and future steps towards the safe return of 8 years old Tüysüz Mehmet Károly, who was kidnapped from Hungary to Turkey. We would like to emphasise that Turkey has an international obligation to return the child to Hungary under the so-called Hague Convention, - on the Civil Aspects of International Child Abduction.

As Yourself and the Turkish authorities are fully aware, the father of the little boy, a Turkish-Hungarian citizen failed to return the child to his mother and to his residence in Hungary, following parental visitation, on 11 July 2004. Soon it was a proven fact, that the father smuggled the child to Turkey, with false passport and through an well-organised chain of criminal activities.

The criminal proceedings regarding the above criminal activities are in an advanced stage, the investigation was completed, the above-summarised facts were found. At this point an international arrest warrant is in effect against Tüysüz Mehmet (senior).

In addition to the criminal proceedings with international aspects the Hungarian Ministry of Justice, upon the request of the mother, initiated the relevant civil proceedings under the Hague Convention, in accordance with the letter and the spirit of the Convention.

The main aim of the Hague Convention on International Child Abduction is the following, according to the text of the Convention:

' to secure the prompt return of children wrongfully removed to or retained in any Contracting State' (Article 1. a,)

According to Article 7 of the Convention Turkey is (would be) obliged to take all appropriate measures to find the child:

Central Authorities shall co-operate with each other and promote co-operation amongst the competent authorities in their respective States to secure the prompt return of children and to achieve the other objects of this Convention.

In particular, either directly or through any intermediary, they shall take all appropriate measures -

A, to discover the whereabouts of a child who has been wrongfully removed or retained

According to Article 11 of the Convention the procedure is extremely speedy, as a main rule it should take less than 6 weeks - may we remind you that in our case more than 7 months have passed:

'The judicial or administrative authorities of the Contracting States shall act expeditiously in proceedings for the return of children.

If the judicial or administrative authority concerned has not reached a decision within six weeks from the date of commencement of the proceedings, the applicant or the Central Authority of the requested State, on its own initiative or if asked by the Central Authority of the requesting State, shall have the right to request a statement of the reasons for the delay.'

Our questions are the following:

1. 1. The father, Tüysüz Mehmet (senior) can be reached by anybody at his Turkish phone number. (This fact can be checked by the Hungarian and international press, the general public.) How is it possible that in spite of the international arrest warrant nothing has been happening towards the localisation of the father and through that step the finding of the child?

2. With a view to the Hague Convention which specific authorities have taken what specific steps towards discovering the (allegedly unknown) whereabouts of the child? What steps are planned/envisaged by the authorities in the near future?

3. At the early stages of the proceedings the Istanbul based so called 'children's police' was working on the discovery of the child's whereabouts, with outstanding specialised skills. The case was at some point withdrawn/taken away from this special police force, and at this stage apparently no authority does anything towards the discovery of the whereabouts of the child. How is this possible? Which authority is in charge of the case at this point, and why was the case withdrawn/taken away from the specialised children's police?

4. The passivity of the Turkish authorities; the complete neglect of the obligations listed in the Hague Convention; the removal of the case from the specialised children's police; the 'leaving alone the father' attitude in spite of the international arrest warrant are factors, that give a totally false image about the state of affairs in Turkey. This image is not the image of a European Union candidate country, a state based on the Rule of Law, but instead, the false image is that there is a situation of 'lawlessness' and arbitrariness. Unfortunately some people even falsely conclude from all these circumstances that there may be some sort of conspiracy, even a corrupt relationship between the Turkish authorities and the abductor. Of course we fully reject this unfair and ill-founded conclusion. Excellency, would you not consider to challenge these unfounded, false images in order to maintain the good reputation of your country?

5. How is it possible that there is such a poor co-operation between a European Union member state (Hungary) and a European Union candidate state (Turkey) in the context of an EU obligation (immediate discovery of the whereabouts of a disappeared/wrongfully-removed child)? (Please note that in addition to the international obligation under the Hague Convention there is also a similar state obligation within the EU framework.)

Excellency, our aim is nothing more - but nothing less, either - than to achieve the discovery of the whereabouts of the abducted child as well as to achieve his safe return to Hungary, his habitual residence, in order to reunite him with the mother. The mother could not communicate at all with the little boy in the last 7 months and this situation is intolerable to her. The same is obviously true about the situation of the little boy. We are asking for Your Excellency's personal commitment to and intervention towards the effective implementation of the Hague Convention in this case, in order to achieve the safe return of the child to his mother, to his habitual residence.

The prompt successful conclusion of this case is not only the interest of mother and child but also the interest of both democratic states based on the Rule of Law - Turkey and Hungary.

Sincerely yours

Bogosné Pap Edina
Mother of the little boy

Dr. Morvai Krisztina Head of WRCR Center

2005. május 21.

Ahogy tegnap megjósoltam, a Zaman mai számában folytatja a török közvélemény megdolgozását és elmeséli, hogyan sikerült Mehmet Tüysüznek megszöktetni Karcsikát. Az apa története a következő: Megérkezik Amerikából Magyarországra, s látja, hogy magyar felesége azóta újra férjhez ment, s megszerezte a gyermek szülői felügyeleti jogát. Ezért aztán 2004. július 9-én fogja az utcán játszadozó kisfiút és autóstoppal lelép vele Budapestről, majd hosszan gyalogolnak a szerb határig. Az éjszakát egymást átölelve a mezőn töltik. Az éhségtől majd meghalnak, a fáradtságtól már beszélni sem bírnak. Ekkor felbukkan a magyar Varga család autója, s a kedves magyar emberek megetetik, megitatják a menekülőket. Az apja nyakában lógó kis Mehmet (Karcsikát már így hívják) ekkor elmeséli, hogy édesanyja és mostohaapja verni szokta, s könyörög apjának és Vargáéknak, hogy ne vigyék vissza hozzájuk. Vargáék jó emberek lévén, eztán menten elszállítják apát és fiát Edirnébe. A papa török földre érvén elrebeg egy imát, majd megfogadja, hogy a Selimiye dzsámiban ezt megismétli, snitt, már ott is vannak.

A dzsámiban azonban fájdalmas meglepetés éri: a kis Mehmet, aki addig templomba járt, a dzsámiban a gyertyát keresi. Az apa ekkor ismét hálát ad Allahnak, hogy elhozta a gyauroktól Mehmetet s nyomban felvilágosítja a kisfiút az iszlám mibenlétéről. Felhívja továbbá a gyermek anyját, elmondja, hogy Törökországban vannak, de a fiút nem akarja anyjától elszakítani, ezért megállapodást javasol. (Hogy milyet, az a cikkből nem derül ki.)

Innentől fogva a kisfiú megszöktetéséből nemzeti ügy kerekedik Magyarországon. A magyar média szinte naponta vádaskodik Törökország ellen, majd a helyzet kulminál: a magyarok Törökország európai uniós csatlakozásának támogatását a gyermek visszaadásától teszik függővé, Gyurcsány miniszterelnök pedig Budapesten Recep Tayyip Erdogántól kéri "Mehmet" kiadatását.

A kis Mehmet azonban - aki már a Törökországba érkezése utáni héten megszerezte a török állampolgárságot - végtelenül boldog, hogy édesapjával lehet, s nem akar Magyarországra menni. Itt aztán vége a cikknek is, ki-ki törölgesse a könnyeit és gondolkozzon azon, vajon nem kellene-e ezt a történetet megfilmesíteni.

Mehmet Tüysüz - érthető módon - legalább két részletet elfelejtett megosztani a Zamannal.

Az egyik, azok a bizonyos jó magyar emberek, akiknek annyira megesett a szíve szegény kisfiún, hogy meg sem álltak vele Edirnéig. Nos, ellenük, meg más magyar segítőtársaik ellen ma büntetőeljárás folyik Magyarországon embercsempészés vádjával. Karcsika papája ugyanis - még mielőtt "rátalált volna" utcán játszadozó gyermekére - több magyar jóindulatát is megvásárolta némi pénzért, akik aztán Karcsika fényképével hamis útlevelet készítettek és kicsempészték - apjával együtt - az országból.

A másik Karcsika török állampolgársága. Ha igaz, amit az apa állít, akkor a török hatóságok bajban vannak. A török jog szerint ugyanis az - amúgy magyar állampolgár - kisfiút anyja kifejezett hozzájárulása nélkül nem lehet Törökországban anyakönyvezni, márpedig nehezen feltételezhető, hogy az anya ehhez engedélyét adta.

A Zaman mai cikke EZEN A LINKEN található.

Olvasnivaló:

Az édesanya szerint nem igaz a hír Délmagyarország, máj. 21.
Hazakerülhet Karcsika RTL KLlub május 21.
2005. május 20.

Amire a török hatóságok 10 hónapig nem voltak képesek, azt megtette a sajtó: Ahmet Dönmez, a Zaman napilap munkatársa Isztambulban "megtalálta" Karcsikát, az apa pedig - első ízben - elismerte, hogy tavaly júliusban megszöktette Magyarországról a kisfiút és azóta is bújtatja. A ma megjelent cikk és Karcsika fényképe EZEN A LINKEN látható, éppen a vidámparkban múlatják - szigorú illegalitásban - az időt.

Karcsika - az újságíró szerint - nem akar hazamenni Magyarországra (ez szép, képzeljük el, hogy az ellenkezője jelenik meg a lap címlapsztorijában).

Az apja tájékoztatni akarja Erdogan miniszterelnököt a "valós helyzetről", mert szerinte Karcsika anyja félrevezetett mindkit, nemcsak őt, hanem a magyar bíróságot is, s Erdogant is félretájékoztatták.

Az apa sérelmezi, hogy miközben a magyar hatóságok egy éve "nemzeti ügynek" tekintik, hogy a kisfiú hazajuthasson Magyarországra, Törökország nem állt az apa és fia mellé (ez az eszmei mondanivaló). Nota bene, az apa magyar és török kettős állampolgár.

Azon meg különösen megbotránkozott, hogy Magyarországon kereszténnyé akarták nevelni a fiát, sőt, disznóhúst etettek vele. Így aztán, mondja ő, nem maradt más választása, mint megszöktetni a gyereket.

Az újságíró szerint a magyarok még Törökország uniós csatlakozásának támogatását is Karcsika visszaadásától teszik függővé, ez a cikk címe is egyébként. (Igaz, ami igaz, a két gyerekrablási ügy kezelése - Raskó Szofié és Karcsikáé - jócskán ronthatott - és még ronthat - a törökök megítélésén Magyarországon, nagy kár, hogy Ankarában ezt nem ismerték fel időben.)

Az apa török ügyvédje azt állítja, hogy a magyar fél politikai eszközökkel igyekszik megoldani egy jogi ügyet.

Szóval, ez a helyzet május 20-án.

Erdogan május 12-i budapesti látogatása után sok török újság megírta, hogy a magyar miniszterelnök kérte Karcsika felkutatását és visszaadását, amit a török miniszterelnök meg is ígért.

Ne gondoljuk, hogy a török újságíró ügyesebben nyomoz a rendőrnél - Karcsikát a hatóságok eddig egyszerűen nem akarták megtalálni.

A kisfiú apja és azok, akik neki korábban falaztak, most úgy gondolhatták, jobb, ha a török sajtó "megleli" Karcsikát és rárepül az ügyre. Valószínű, hogy a napokban a hangulatkeltés folytatódik, s megismerkedhetünk szegény kisfiú megkeresztelésének, bérmálásának és a disznóhússal folytatott hadakozásának további részleteivel, hadd tudja meg a török nép, mit kell gondolni egy olyan miniszterelnökről, aki ki akar adni egy derék mozlimot a gyauroknak.

De ez már utóvédharc, új helyzet van. A török rendőrség többé nem hivatkozhat arra, hogy az apának fogalma sincs arról, hol a gyerek (márciusig még azt állították, hogy az apa sincs Törökországban). A török igazságügyi hatóságoknak - ha már egyszer a fiú előkerült - foglalkozniuk kell a hágai egyezmény alapján folyó magyar kiadatási kérelemmel, és meg kell akadályozniuk, hogy Karcsika ismét eltűnjön. A törököknek azt is biztosítaniuk kell, hogy a magyar nagykövetség találkozhasson Karcsikával és elláthassa érdekeinek védelmét, mivel ehhez joga van.

A kisfiú történetéről a blogon EZEN A LINKEN olvashatsz. A Raskó Szofi sztori pedig EZEN A LINKEN van.

Amúgy meg szerencsés vagy, ha a blogot olvasod, itt jelentek meg (eddig) először Magyarországon a Raskó Szofival és Mehmet Tüysüz Karcsikával kapcsolatos törökországi hírek.

Olvasnivaló:

Karcsikával kapcsolatos előzmények EZEN A LINKEN. AKKOR MOST MI IS TÖRTÉNT EGY ÁLLÓ ÉV ALATT?

1 Comments:

Anonymous Névtelen said...

Nem avult el Karcsika története? Már itthon van az anyjánál. Olyan szervezet hozta haza, amelynek vezetői ellen bűnvádi eljárás folyik. Szerintem Karcsikának jobb helye volt az apjánál Törökországban! Aki ismeri a törökök gyermekszeretetét, nekem ad igazat. Jobb egy jó muzulmán, mint egy istentelen európai.
Dede

2007. június 30. 9:30:00 CEST  

Megjegyzés küldése

Links to this post:

Link létrehozása

<< Home