Mardin/Tur Abdin/Mor Gabriel szír ortodox kolostor

A postban a Mardin tartományban élő szír ortodox keresztényeket szeretném bemutatni, de Mardint nem lehet nem megemlíteni - ha teheted, nézd meg, soha nem fogod elfelejteni.

Igazi múzeumváros, igazi Kelet! Az asszír birodalom óta (i.e. 3800 - 562) lakott település. Az óváros fantasztikus, csak gyalog járható - rögtön a középkorban érezheted magadat. Rengeteg a kőfaragással diszített szép épület. Ejtsétek útba a Sultan Isa Medreszét (1385), az Ulu Dzsámit, amelyet a szeldzsukok építettek a XI. században, a X. században épült várat, az V. századi Kirklar templomot, az Archeológiai Múzeumot, meg persze a piacokat. Nézd meg ezt az oldalt (MAREV), rengeteg kitűnő fotóval a városról!

Mardin egészen közel van a szíriai határhoz. A legközelebbi reptér Diyarbakirban és Sanliurfában van, a távolság az előbbitől 90, az utóbbitól 180 km, kocsival/busszal 1-2 óra. Isztambulból, Izmirből, Ankarából autóbusszal is elérhető (Varan, Ulusoy, Koc - ezek a legjobbak). Mardin - Isztambul ill. Izmir táv kb. 1500, Mardin - Ankara kb. 1000 km.

Néhány éve még rendkívüli állapot volt a tartományban, most is erős a katonai/csendőri jelenlét, időnként összeütközések is vannak a terroristákkal - főleg a Mardintól 22 km-re lévő Kiziltepe hírhedt ilyen szempontból. A hely most már nagyjából biztonságos, de azért Mardin városán kívülre csak világosban érdemes elindulni, s nem egyedül, illetve inkább utazási iroda kísérőjével vagy szervezett formában. A helyi idegenforgalmi hivatalt a(482) 2127406 telefonon lehet elérni. Érdemes próbálkozni a gaziantepi székhelyű Arsan utazási irodával. Szálláslehetőség: a legjobb szállás a 30 szobás Erdoba Evleri (tel. 482 - 2137787, 2127677, másik link itt) egy fő/éj reggelivel kb. 40 dollár (feltétlenül foglalj előre szobát), szóba jöhet még a mellette lévő Satana Evi vagy a Bilen Hotel (tel. 482 - 2125568), a többi szálláshelyet inkább érdemes elkerülni. Kiziltepében ugyan jó a Hotel Öztopraklar, oda viszont még ne menjetek.

Kitűnő mardini weboldalak: MAREV (TR) Midyatlilar (TR) Mardin City (TR, EN)

A mardini kormányzói hivatal oldalán találsz utazási és más hasznos információt (EN TR)

Mardin környéke is csodálatos, várak, templomok, dzsámik mindenütt. A könnyen elérhető és kihagyhatatlan helyek közül az első kettő Midyat és Hasankeyf, meg persze a szír ortodox keresztény helyek - folytatom is velük.

Törökországban a kilencvenes évekig 20-40 ezer szír ortodox keresztény élt, jó részük Mardin tartományban (ez a valamikori Felső-Mezopotámia). Az egyház eredete a korai kereszténységig, a IV-VI. századig nyúlik vissza.

Ebben az időben Kelet-Törökországban két nagy keresztény közösség jött létre.

Az egyik az örmény: ők már a IV. században államvallássá tették a kereszténységet, (még azelőtt, hogy az 381-ben államvallás lett a Bizánci azaz Kelet-Római Birodalomban), s a Bibliát már 410-ben lefordították örmény nyelvre. (Az örmény Bagratida Kirányságról nézd meg az "Ani" posztot.)

A másik keresztény közösség a szír ortodox volt, amelynek tagjai a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélték. (Az arámi az i.e. VIII - i.e. IV. században a Közel-Kelet közvetítő nyelve volt, valószínűleg azt beszélte Jézus is. A Törökországban élő szír ortodox keresztények - akiket a törökök süryaninak hívnak - jó része ma is az arámeus nyelv keleti nyelvjárását használja.) Tagjai az Antiochiában (a mai Antakyában) i.sz. 37-ben Péter apostol által létrehozott, ugyanezt a nyelvet beszélő korai keresztény közösségből eredeztetik magukat. Antiochia ekkor Róma szíriai tartományának fővárosa volt. A következő évszázadokban a kereszténység elterjedt a Tigris (mai török nevén Dicle) és az Eufrátesz (mai nevén Firat) felső térségében. A mai Sanliurfa (az akkori Edessa) lehetett a szír ortodox kereszténység bölcsője. A térség ebben az időben a vallási hierarchiában az antiochiai püspökséghez tartozott, amely 325-ben patriarchátus rangjára emelkedett.

Az önálló szír ortodox keresztény egyház azonban csak a VI. században (ez Justinianus bizánci császár kora) jött létre. Nagy szerepe volt ebben Jacob Baradi monofizita püspöknek - ezért hívják az egyházhoz tartozókat jakobita keresztényeknek is. Miért is lett önálló egyházuk?

A monofiziták vitában álltak Bizánccal az Atya és Krisztus viszonyának megítélése kapcsán. A kereszténység teológiai vitáinak eldöntésére, mint tudjuk, hét egyetemes zsinatot tartottak, valamennyit a mai Törökország területén (bár a monofiziták csak az első négyet ismerik el egyetemesnek, mivel az utolsó hármon már nem vettek részt.) 325-ben a még meg sem keresztelt Nagy Konstantin bizánci császár elnökölte az első egyetemes (ökumenikus) zsinatot nicaea-i palotájában (a várost ma Iznik néven találod meg Törökországban a Márvány-tenger mellett).

A monofiziták a negyedik egyetemes zsinatig, azaz a 451. évig tartottak ki (a zsinat a mai Kadiköyben (Isztambul) volt, akkor még Khalkedonnak hívták). A Krisztus természetéről folytatott teológiai vitában ezen a zsinaton vereséget szenvedtek, a rájuk kényszerített nyugati felfogást az isteni természetről azonban nem voltak hajlandók elfogadni. 451-ben szakadás következett be az antiochiai patriarchátusban: létrejött a ma görögkeletinek nevezett ortodox egyház, illetve a szír ortodox egyház. Mindkét irányzat püspökei magukat akarták elfogadtatni a patriarchátus vezetőjének. A Justinianus által támogatott görögkeleti irányzat győzött: 518-ban a szír ortodox pátriárkát száműzték Antiochiából. Mardin 1293-tól 14 évszázadon át volt szír ortodox vallási központ, a pátriárka székhelye (Deyr-Ul-Zafaran kolostor). A pátriárkának politikai okokból 1933-ban kellett távoznia kellett, azóta Szíria, 1959. óta Damaszkusz az egyház központja.

A szír ortodox egyházon kívül ma is monofizita az örmény, az egyiptomi kopt és az etióp egyház, a maronita keresztények Libanonban, de élnek monofizita (nesztoriánus) közösségek Indiában, Iránban, Közép-Ázsiában is. Talán még annyit, hogy a jakobita és az örmény egyház 728-ban Manzikertben (a mai törökországi Malazgirt) kísérletet tett az egyesülésre, ám az erőfeszítés nem járt sikerrel.

A szír ortodox keresztények sok jó weboldalt működtetnek, egy linkgyűjteményt itt találhatsz. Kettőt külön kiemelek: érdemes tanulmányozni azokat, sok praktikus információt is tartalmaznak. Az egyik a Margoneetho (ez gyöngyöt jelent) SOR azaz Syriac Orthodox Resources, a másik pedig a Suryoyo On-line, Göttingenből.

Mardin térségében valaha 80 kolostor állt és 150 püspök tevékenykedett. A kolostorok közül ma három működik: a 396-ban épített Mor Gabriel vagy másik nevén Deyr-Ul-Umur (a Mardin tartománybeli Midyat járási központtól 22 km-re lévő Tur Abdinban), Mor Yakub (Nusaybinban, Salah, más néven Baristepe településen) és a 493-ban épült, Mardin városától 5 km-re, Eski kale településen található Deyr-Ul-Zafaran (a pátriárka volt székhelye). A kolostorok felbecsülhetetlen értékű korai keresztény dokumentumokkal rendelkeznek. Más kolostorok és templomok is megvannak még, ha nem is működnek, ezekről majd később.

Magam a Mor Gabrielben jártam, így arról - meg Mardin városáról -tudtam fotókat felrakni a postra.

Efendi fotóit itt lehet megnézni!

Tur Abdin metropolitája Mor Timotheus Samuel Aktas, róla itt olvashatsz.

Tur Abdin a felső-mezopotámiai fensíkon van, amely Mardintól Cizréig terjed, központja Midyat. Tur Abdin jelentése: 'Isten szolgáinak fennsíkja'.

Sajnos, a nyolcvanas-kilencvenes évek terrorizmusa és a terrorizmus-ellenes hadjárat (Szíriában a határ térségében PKK-bázisok voltak) teljesen felborította a stabilitást: a szír ortodox közösség nagy része külföldre vagy Törökország más városaiba menekült, s Mardin tartomány kurd és más identitású lakosai közül is sokan elhagyták lakóhelyüket. Az 1999. óta eltelt békés öt év alatt egyelőre kevesen tértek haza: nagy még a bizalmatlanság, a károk helyreállítása messze nem fejeződött be, s a szír keresztények házainak egy részébe hívatlan vendégek, a kormány által a terroristákkal szemben alkalmazott úgynevezett faluőrök, egyfajta félkatonai szervezet tagjai költöztek be (a szervezetet máig sem számoltak fel, közel 60 ezer, államilag fizetett tagja és elég kétes híre van). Meg kell említeni Mardin újsütetű kormányzójának kedvező hozzáállását. A külföldről hazatért szír keresztények egy csoportja a faluőrök miatt nem tudott visszaköltözni házába, s a kormányzó bő fél évig sem szép szóval, sem cserelakás ígéretével nem tudta ez utóbbiakat kilakoltatni, így végül a csendőrséggel volt kénytelen jobb belátásra bírni a házfoglalókat.

A szír keresztény egyház az elmúlt két évtizedben hívőkben, támogatókban meggyengült (erről itt olvashatsz angolul és németül + itt angolul). A török törvények miatt nem folytathat oktatási tevékenységet, papképzést, így talpraállása nehéz. A helyzet azonban nem reménytelen.

Weboldalak a Mor Gabriel kolostorról németül törökül angolul.

folyt köv