2005/12/13

Magyar emlékek Törökországban

Ezen a poston remélhetőleg egyre több információt találsz majd a Törökországban található magyar emlékekről, kötődjenek azok Bizánchoz, az Oszmán Birodalomhoz, vagy a mai köztársasághoz. A magyar emlékek fotóit EZEN A LINKEN láthatod. Ízelítőül egy fotó a kütahyai Kossuth Múzeumból:


Kossuth Múzeum, Kütahya

Thököly utca
Magyar menekültek emléke
Tasnádi Edit, Magyar Nemzet, 2005. december 10.

A Magyar–Török Baráti Társaság megemlékezésre készült Izmitben Thököly Imre halálának 300. évfordulója alkalmából. A szándékot felkarolta az isztambuli főkonzul, Zimborás Gabriella, és csatlakozott hozzá Izmit város, illetve Kocaeli megye vezetése is. Így a tervezett szerény emléktábla helyett monumentális emlékművet avathattak: gyönyörű feketegránit talapzatra helyezték azt a Thököly-címerrel díszített magyar emlékoszlop-töredéket, amely 1907-ben, a hamvak hazahozatala után a hajdani Nikomédia örmény temetőjében felállított obeliszkből megmaradt. Az új emlékmű mellett kétnyelvű tábla idézi a hányatott sorsú fejedelem és felesége emlékét:„Gróf Thököly Imre Született 1657. szeptember 25-én Késmárkon (ma Szlovákia) – meghalt 1705. szeptember 13-án Izmitben. Magyar nagybirtokos, kuruc fővezér, 1682-től 1685-ig Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme."

Családi hagyományai folytán – hisz édesapja, Thököly István is fegyverrel küzdött a magyar függetlenségért – korán politikai szerepet vállalt. A Habsburg Birodalom elleni felkelők, a bujdosók között tanulta ki a hadi mesterséget. Ibrahim budai pasa adta át neki a szultáni ahdnámét, amelyben Felső-Magyarország uralkodójává nevezte ki. Ettől kezdve Felső-Magyarország fejedelmének címeztette magát. 1682. június 15-én elvette feleségül Zrínyi Ilonát, I. Rákóczi Ferenc özvegyét, II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem édesanyját. Az 1699-ben megkötött karlócai béke után Thököly Isztambulban élt, majd 1701-ben saját kérésére megengedték, hogy Izmitben telepedjék le, ide követte felesége és mintegy 1500 híve. Zrínyi Ilona 1703-ban hunyt el, két évvel később a fejedelem is követte a halálba. A fejedelmet 1705-ben itt temették el. Hamvait a magyar nemzet 1906-ban exhumáltatta és szülővárosában helyeztette örök nyugalomra.

Az ünnepélyes avató után az emlékmű mellett új utcanévtáblát helyeztek el: a városrendezési tervek szerint a közeljövőben parkosítandó terület szélén vezető út most már Thököly nevét viseli. Megmutatták az úgynevezett német házakat is, a valaha itt dolgozó szakemberek ma üresen álló villáit, amelyek közül bármelyiket felajánlja a város egy Thököly Imre és Zrínyi Ilona emlékére berendezendő múzeum számára.

Ha ez a szép terv megvalósul, magyar turisták zarándokhelyévé válhat Izmit, ahogy hosszú ideje az már Rodostó is.

A Magyar–Török Baráti Társaság a Rodostói Magyar Baráti Társaság támogatásával jelentette meg a II. Rákóczi élete és törökországi emigrációja című kétnyelvű könyvet F. Tóth Tibor szerkesztésében, amely Balla Antal, Dávid Géza, Fodor Pál, Köpeczi Béla, Nagy Ferenc, Somogyi Gréta, Tasnádi Edit, Tóth Csaba és Tóth Ferenc írásait tartalmazza.