2008/08/19

Török házastárs - 2008. augusztus 20-tól

Itt folytatódik a "Török házastárs - 2008. június" poszt.

Szeptember végén váltás, a "Török házastárs - 2008. október" posztra.

Előzmények:

2004.
2005.
2006. (január - október)
2006. október - december
2007. január - december
2008. január - március
2008. április
2008. május
2008. június (augusztus 19-ig)

236 Comments:

Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Zsuzsa! Szomorúan hallom ezt a hírt:( De attól, hogy nem válaszolt még nem jelenti azt,hogy vége, legalábbis szerintem, de én eléggé pozitív gondolkodású vagyok. Remélem azért majd rendeződik köztetek a dolog.
Egyébként tapasztalatom szerint nem rossz az, hogy leírtad mi bánt téged vele kapcsolatban. Én pont olyan vagyok, hogy inkább lenyelem a dologkat minthogy elmondjam a kedvesemnek és nekünk meg álltalában ez okoz problmát:D Már volt úgy, hogy ő veszett össze velem, mert nem mondam el vmi aprócska kis problémát, és már velem is volt, hogy emiatt vitatkoztam vele. A kedvesem szerint jobb minél hamarabb elmondani a problémáinkat, mert ha összegyűjtjük az annál rosszabb. Egy Freud veszett el benne:D MOndjuk jó mélyen:D
Na szóval, próbáld meg felvenni vele a kapcsolatot vhogy, mert lehet arra vár, hogy lehiggadj. Viszont ha nem akar majd beszélni ezekről a dolgokról veled, akkor ott már problémák vannak... Ne engedd, hogy csak te változz miatta, hanem ő is változzon. Különböző kultúra, különböző gondolkodásmód...ezeket figyelembe kell vennie.
Szurkolok nektek!!!!

Jó éjt mindenkinek és üdv az új poszton!!!

Üdv:
Ada

2008. augusztus 20. 22:25:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

sziasztok!Dorina vagyok!új még ezen az oldalon,de nagyon tetszik.Az én barátom is török és jön hozzám majd novemberben.lehetne pár kérdésem attól aki itt a legtapasztaltabb?előre is köszi Dorina

2008. augusztus 21. 11:56:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Dorina!

Nem tudom, hogy ki a legtapasztaltabb a blogon, de nyugodtan tedd fel a kérdéseidet és biztos lehetsz benne, hogy aki tud az majd válaszol neked:)

Üdv:
Ada

2008. augusztus 21. 13:31:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

sziasztok! most hírtelen csak egy kérdés jut eszembe ami nekem nagyon fontos...az én barátom még most jön elősször hozzám,mert idén nyáron ismerkedtünk meg mikor Konakliban nyaraltam.Azt szeretném kérdezni hogy ha jönne hozzám akkor mi a menete a vízumnak (egy hétről van szó)meghívó levelet kell küldenem neki,hogy ide jön?vagy hogy működik ez?segítsetek!köszi Dorina

2008. augusztus 21. 14:48:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Igen meghívó levéllel könnyebben kap vízumot:) Én is most fogom intézni, habár a kedvesem csak februárban jön.

Itt találhatsz infot:)
http://www.bm-bah.hu/aktualitasok.php

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9091410?cmd=Article_showArticle&t=9091410

2008. augusztus 21. 17:39:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Jah, Ada voltam:D

2008. augusztus 21. 17:39:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

jajj köszi Ada! jajj annyi kérdésem lenne!!!adok egy msn címet felvennél?megköszönném...mert még nagyon kezdő vagyok ezekben a dolgokban.
dorci_rina@freemail.hu

pusz

2008. augusztus 21. 20:10:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Ada!
Beszéltünk, tegnap este sokat, háát, ha tudsz törökül mola ezt kérte, asszem fogod tudni:) Nah én adok neki egy életre! Nem tudom mi történt vele megint, de nem velem van baja, beteg az anyukája is, stb. Azt mondta ne féljek nem fog elveszíteni de unja az msnt és mindent ahhoz képest állandóan ott van.... én most ezen nem tudok filózni. írtam neki ma is egy uccsuó emailt, ha erre nem válaszol, akkor nem tehetek többet. bennem is felhalmozódtak a dolgok ezeket írtam meg most is. még annak is kellene egy ilyen levélre válaszolni aki utál engem. várok ennyi. most nem akarok vele beszélni, itt van online, én nem, csk off:)
majd megírom mi lesz.
pussz

Zsuzsa

2008. augusztus 21. 21:10:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok... Már egy ideje tudok az oldal létezéséről, és szoktam is olvasgatni beszélgetéseiteket... Én is török srácba botlottam... Sajnos az én kedvesem nem beszél angolul én pedig nem boldogulok a törökkel... Fordító program segítségével komunikálunk... Ez elég nehéz, hisz a program is angol török fordító... Segítséget szeretnék kérni... Mégpedig hogy hogy és miként lehet gyorsan megtanulni törökül... Ez az egyik... a másik pedig hogy ki tudna nekem segíteni egy levél lefordításában... Törökről magyarra...Köszike

2008. augusztus 22. 18:50:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Hazaérkeztem...:-( Majnem 8 hétig ott voltam és most olyan vagyok itthon, mint aki idegen bolygón van...Na de problem yok, összel megyek az öccse lagzijába. Utána meg a miénket tervezzük..:-)Abbahagyja a kamionozást,házat keres.Lesz még egy csomó papírmunka. El leszünk foglalva rendesen...:-)

Névtelen:
én is hasonló cipőben jártam..Nem volt közös nyelvünk. Most már elég jól megy a dolog(közel se perfekt, de amit akarunk megbeszélünk, elég mély dolgokat is..)
Nekem először utiszótáram és egy kis társalgási zsebkönyvem(ebben volt az alap nyelvtan is) volt.
Itt a bloggon többen internetes nyelvtant ajánlottak..Az is sokat segített.
Ha meg Budapesten vagy a környékén élsz, akkor ott találsz tanfolyamokat, török tanárokat. Én is kerestem az interneten, találtam is...csak sajnos nekem elég messze van Bp. Így ez nekem nem járható út.
A levél fordítását inkább a blogg tapasztalt rókáira bíznám, de ha nem jelentkeznek önkéntes száműzetésükből, akkor megpróbálok segíteni..:-)
S.Adrienn

2008. augusztus 23. 12:12:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Igennnnnnnnnnnnnnnn! Ardienn !!! Megyek az eskövőtőkre!!! yeahhh, Ti meg az enyémre:):) A drágám nem komplett rájöttem:) már tudom kezelni:) Ősszel go Istanbul!!!:)

Zsuzsa

2008. augusztus 23. 16:22:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Adrien!
Gratulálok! Örülök, hogy megint van egy pár, akiknek házassággal végződik a kapcsolatuk:)

Zsuzsa!!!! Végre megint rendeződött közöttetek a dolog. Ősz már itt van a lábad előtt;) hajrá, hajrá!!! Ha jól emlékszem azt mondtad októberben mész. Akkor nagyon kellemes időtök lesz. Még nincs hideg, de izzasztó meleg sincsen. És mindig ősszel a legszebb Istanbul:) Szerintem a legtöbb turista is inkább akkor megy:D Már előre irigyellek:D:P

Dorina!

Fel tudlak venni MSN-re, de ne gondold azt, hogy én sokat tudok segteni a meghívólevélben:S Én is most fogom először intézni.
Ha szeretnéd azért felvehetlek és akkor tapasztalatot cserélhetünk.

Legyetek jók!

Üdv:
Ada

2008. augusztus 24. 14:14:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Ada! én is tapasztalat csere miatt szeretnék veled beszélgetni..nem a meghívólevél miatt:) pusz vegyél fel lécci.
Dorina

2008. augusztus 24. 17:47:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

olvasnivaló a literáról
Efendi

http://www.litera.hu/print.ivy?artid=d944e03f-9d87-4c3f-8c5b-afc5076a0c3b

Az Orhan Pamuk vállalkozás
Ohan Pamuk: Isztambul, 2007, Ulpius, ford. Nemes Krisztián 2008. 07. 11.




Egy fiatalember kétségekkel és bűntudattal telve hallgatja szeretett anyja szemrehányásait és intelmeit arról, hogy miként teszi tönkre az életét az, milyen kiszolgáltatott és megalázott lesz, aki az egyetem elvégzése és a biztos állás helyett a művészetet, például a festészetet választja. Aztán hosszú, hosszú sétára indul Isztambul utcáin, hogy hazatérve leüljön az asztalához, és csak annyit mondjon: Író leszek.
Így végződik Orhan Pamuk Isztambul című könyve, s mondhatnánk azt is, itt kezdődik az igazi történet.
Orhan Pamuk neve a magyar olvasók között nem igazán tartozik az ismertek közé, annak ellenére, hogy a most 56 éves török író két évvel ezelőtt irodalmi Nobel-díjat is kapott, számtalan komoly német, angol, olasz, és különösen sok francia elismerésben részesült. Ezideig negyven nyelvre fordították le a műveit, nyolc megjelent regényéből öt jutott el a magyarításig, s előkészületben van a hatodik is. Gyanítom, hogy a tartózkodásnak csaknem ugyanaz az oka, mint a nemzetközi sikernek: Pamuk a kelet és a nyugat, az iszlám és Európa találkozásáról, egymásra hatásukról, válaszaikról és választásaikról ír, s mint a napi politika nyelvén is megfogalmazható művek esetében ez sokszor történik, éppen ez a látszólagosan könnyű besorolhatósága okozhatja azt a tévedést, miszerint mindössze egy politikailag korrekt íróról volna szó. Tény, hogy Pamuk regényei rendkívül magas példányszámban kelnek el Törökországban, ám a művei legalább annyi ellenérzést, mint amennyi szimpátiát keltenek. Persze Pamukot a nyugati recenzensek sem csupán az iszlám és a nyugati világ törésvonalainak érzékeny leírójaként méltatják, hanem rendre Jorge Luis Borges és Garcia Marquez utódaként emlegetik.
Legutóbbi, s immár magyarul is olvasható kötete, az Isztambul meghatározhatatlan műfajú, kitűnő könyv: autobiografikus mű, ami a korai gyerekévektől 22 éves koráig követi az író sorsát, életrajz, ami egyben különös, varázsos városmitológia, kultúrtörténeti esszé és reflexív nevelődési regény. Isztambulról szól, arról a különös városról, ami, ha a térképre nézünk, Ázsia és Európa, a kelet és a nyugat határán fekszik, holott a valósága és az élete valahol a múlt és a jelen között van. Az egy hajdani szultán, Orhan nevét viselő kisfiú eszmélkedéséről és vágyairól beszél, s a történelemről és fikcióról, lélekről és elhagyatott, macskaköves utcákról szól.
Orhan Pamuk egyébként maga is a változás, a Kemal Atatürk-féle forradalom szülötte: 1952-ben látta meg a napvilágot, egy jómódú, világi családban, matematikát és tudományokat kedvelő emberek között, az elemi iskola után a Robert College-ba járt, amerikai iskolába, festőnek készült, majd építészetet tanult az isztambuli műszaki egyetemen, szabadon olvasva Sarte-ot és Freud-ot, Faulkner-t, s eltekintve három new york-i évétől, egész életében Isztambulban élt, most is abban a házban lakik, ahol felnőtt. Elnézve az életrajzát, mi aligha kérhetnénk rajta számon bármi ázsiai vonást, sőt, inkább irigykedhetünk. A művelt nyugati szemével látja önmagát és a városát, úgy, hogy ő nem csupán a szemlélő, de a kiváncsiság alanya és tárgya is egy személyben. A mindenütt jelenévő múlt, egy hatalmas és tragikusan letűnt Ottomán birodalom emlékei és maradványai között él, miközben aranyifjúként a hetvenes években BMW-n és Ford Mustangon száguldozott, Beatles-t és Bob Dylan-t hallgatott. A múlt a letűnt Ottomán birodalom, a maga görög, török, francia, örmény és angol nyelvű, pezsgő, lüktető fővárosával, s a jelen a Török Köztársaság, és egy homogenizált, szekularizált, nyugati orientációjú város, ami hagyja elsüllyedni a saját romjait. Minden boldog város hasonlít egymásra, de minden szomorú város a maga módján melankolikus. Pamuk szerint Isztambul legfőbb érzése a hüzün, az a szomorúság, amit ez az arab gyökerű szó jelöl; reménytelenség, mély, szellemi hiányérzet, amiről így ír: „A hüzün ősforrásának tekintett sötét szenvedély és a melankólia szó Arisztotelész idejéből származó gyökere (melania kole, azaz fekete epe) nem csupán az érzés jól ismert színére utal, de arra is, hogy egykor sokkal szélesebb értelemben használták és valami sötét, meghatározhatatlan fájdalmat jelöltek vele. A hüzün azonban nem magányos melankólia, a hüzün a több millió ember által közösen megélt sötét érzést jelenti - összeköti a várost a lakókkal, nem csak magát az érzést jelenti, de a tájat is, az érzéssel összefonódó helyeket és pillanatokat, a korán leszálló alkonyatokat … a hüzün nem mulandó betegség és nem ideiglenes fájdalom, amitől szabadulhatunk, a hüzün az öszeomlott, hatalmas birodalom mindenütt élő emlékei, felejtés, közöny és rombolás,hiábavalóság, bukás és nélkülözés és veszteség, befelé fordulás, az életről való tudatos lemondás. Ha átadjuk magunkat ennek az érzésnek, a városban felbukkanó képeinek, alakjainak és pillanatainak, ha tapintattal vagyunk iránta, akkor egy pont után bárhonnan is nézünk a városra, a hüzün, mint a napsütéses téli reggeleken a felszálló hűvös pára mögül előtűnő Boszporusz, tisztán és élesen rajzolódik ki a szemünk előtt. Ez egy olyan érzés, amit a város magának választott.”
Persze, tegyük hozzá, ennek az elmúlásnak a másik arca az, hogy csak Pamuk születése óta Isztambul lakossága megtízszereződött. Pamuk szerint az utolsó 150 év Isztambuljának érzése a hüzün: s ezalatt az idő alatt tűnt el az az egzotikum, amit a hajdani nyuagti utazók és nyugati festők olyannyira csodáltak a városban. Megszűnt a janicsárság, eltűntek a rabszolgapiacok, a derviskolostorok, a háremek, az oszmán öltözékek, s hetvenöt évvel azután, hogy Flaubert leiratta a nevét a bazár egyik kalligráfusával, egész Törökország az arabról a latin ábécére váltott, az írás egzotikuma is örökre elveszett.
Van viszont egy város és egy most már megörökített mitológia, ami mindenekelőtt, s ez a legnagyobb dícséret akarna lenni: irodalom; Orhan Pamuk és az isztambuliak városa. Egy, a boszporuszi öböl partján élő kisfiú és fiatalember útkeresése a magányon át gyötrelmekkel és kételyekkel, belső tájakon vándorolva és a város utcáin bandukolva. Pamuk nem mellékesen fantasztikus fotográfiákkal illusztrálta a könyvét, török és európai fotográfusok archív műveivel, mi több, saját családi képeivel is. Történelem és fikció, magántörténet és várossors szomorúan és kibogozhatatlanul keveredik, fekete fények és fehér árnyékok között múlik az idő.
„Elviselhetetlenül nyugtalanító és megrázó érzés, ha azt látja az ember, hogy gyermekkorának, egész életének, saját világának központja, minden tudásának és ismeretének origója nem is olyan régen (születésem előtt száz évvel) még nem is létezett – éppen olyan, mintha később meglátnánk azt a világot, amit halálunk után magunk mögött hagytunk. Annak a borzongása ez, hogy valamennyi élettapasztalatunk, valamennyi gondosan kialakított emberi kapcsolatunk, valamennyi fölhalmozott tárgyunk tehetetlen az idővel szemben.”
Pamuk Isztambul-könyve szép és szomorú könyv. Egy remek író városmitológiája, nekünk, innen Európa közepéről valahogy nagyon is ismerős utcákkal és házakkal, a ködből néha-néha előtűnő tornyokkal, hogy ne feledjük: Európa milyen messze van. Ráadásul ködök vannak, de nekünk még Boszporuszunk sincsen.

Kőrösi Zoltán

2008. augusztus 24. 18:01:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Dorina!

Felvettelek:)

Üdv:

Ada

2008. augusztus 24. 18:54:00 CEST  
Blogger Istanbulayran said...

Kedves Hozzászólólányok!

Én csak annyit írok.

Törökül megtanulok. Azt megfogadtam. Törökországot meglátogatom többször is életem során. Isztambult meg imádom.

DE!

ÉN SOHA TÖBBET AZ ÉLETBEN NEM ÁLLOK SZÓBA EGYETLEN EGY TÖRÖK FÉRFIVEL SEM!!! SOHA!

ÉS A SAJÁT KÁROM KAPCSÁN MONDOM, HOGY ANNO BOGLÁRKÁNAK, NIKINEK TELJESEN IGAZUK VOLT!! CSAK AKKOR, AMIKOR AZ EMBER BENNE VAN ÉS "ÉLVEZI" A SPONTÁN SZERELMET, AKKOR EZEKET A DOLGOKAT NEM TUDJA ELFOGADNI!
DE MÁR ÉRTEM, MIT MIÉRT ÍRTAK ÉS NAGYON SAJNÁLOM, HOGY NEM HALLGATTAM RÁJUK!

Ennyi. Mindenkinek, akinek "jól" alakul a kapcsolata, kívánok sok boldogságot!

Üdv.,
Marika

2008. augusztus 25. 10:35:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Köszönöm Ada és Zsuzsa, remélem minden rendben lesz.Zsuzsa remélem megint együtt utazunk..:-) Jó lenne.Én megyek okt.3-án(öccse lagzijába) és 5-én jövök, utána nem sokkal öszi szünet(okt.23-nov.2-ig).Mondtad,hogy az első nem jó neked, de a szünet jó? Várom válaszod. Más esetleg utazik akkor?

Marika sajnálom, hogy megint csalódtál egy török fickóban. Nem egyszerűek az tuti, de talán épp ezért szeretjük őket.
Én kaptam tőle egy második családot, akiket nagyon szeretek és ők is engem. Apja beígérte, hogy kitagadja, ha engem megbánt..:-)
Időm lejárt, mennem kell.Később többet.
S.Adrienn

2008. augusztus 25. 14:47:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Köszönöm Ada és Zsuzsa, remélem minden rendben lesz.Zsuzsa remélem megint együtt utazunk..:-) Jó lenne.Én megyek okt.3-án(öccse lagzijába) és 5-én jövök, utána nem sokkal öszi szünet(okt.23-nov.2-ig).Mondtad,hogy az első nem jó neked, de a szünet jó? Várom válaszod. Más esetleg utazik akkor?

Marika sajnálom, hogy megint csalódtál egy török fickóban. Nem egyszerűek az tuti, de talán épp ezért szeretjük őket.
Én kaptam tőle egy második családot, akiket nagyon szeretek és ők is engem. Apja beígérte, hogy kitagadja, ha engem megbánt..:-)
Időm lejárt, mennem kell.Később többet.
S.Adrienn

2008. augusztus 25. 14:47:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Ja és még annyi, hogy olvastam a könyvet és nekem tetszett.
Kicsit elvont, de nekem ez jön be.
S.Adrienn

2008. augusztus 25. 14:49:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

A lényeg, amit a nők sosem akarnak megérteni: Hűséges pasi nincs, nem is érdemes keresni, és annak örűljön akit mégis megcsalnak, ha nővel teszik, nem pedig pasival, mert az a gáz....
A törökök pedig nem bírják sex nélkűl, sokkal kevésbé képesek hűek maradni, mert ott is sok a K, főleg Oroszból aki ezért járnak oda.
Mielőtt bárki berágna rám, ezt egy vallásps, török barátom mondta, és mások is...

nah pussz

Zsuzsa

2008. augusztus 26. 15:57:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!
Egyetertek Zsuzsa hozzaszolasaval.A torokok nem birjak ki sex nelkul.En megismertem egy fiut az interneten keresztul,oktoberben megyek ki.De sajnos idokozben rajottem nem volt huseges...Senki ne higgye hogy majd egy evig varnak valakire.Olyan nincs!Es ha meg talalkozunk is ebbol csak egy ejszakas kalnad lesz,mert csak egy dolog jar a fejeben..Marika felvennelek msnen,szeretnek toled par dolgot megkerdezni.

Szonja

2008. augusztus 26. 17:47:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Szonja!

Köszönöm, hogy te legalább megérted, és nem dugod homokba a fejed ahogy ezt sokan teszik.... sajnos...

te hogyan jöttél rá?
végülis mindegy, nem jó , de a magyar sem húdéges, ez is biztos:) sajna....
csak a török sokkal jobban tud hazudni.

Zsuzsa

jah én is októberben mennék:):)

2008. augusztus 26. 19:40:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia ZSuzsa!
Hat bevallotta,hogy mikor es hol volt milyen novel.Ne is kerdezd hogy erztem magam,en jobban hittem benne hogy ami koztunk egy ev alatt kialakult nem szimpla baratsag,hanem tobb.De sajnos o a noket szexualis targykent kezeli azt veszem eszre.Mareszt probara tettem,irtunk neki a baratnommel az interneten es o kikzdett vele szemrebbenes nelkul pedig tudta nagyon jol hogy a legjobb baratnom.Hat mit mondjak csalodas a csalodas hatan.Most ott tartunk hogy talalkozunk de nem o miatta megyek ki kulfoldre(nem torokorszagba)es ha mar ott toltok 3 hetet am legyen.Oszinten szolva gyanitom hogy csalodas lesz a vege,de mit tegyek...

udv.Szonja

2008. augusztus 26. 19:49:00 CEST  
Blogger Istanbulayran said...

Sevgili Szonja!
Nagyon örülnék, ha felvennél az MSN-re.
A címe: bodonmaria@citromail.hu
Azonban én nem biztos, hogy helyes útravalót tudok Neked adni a török fickókkal kapcsolatban. Én most nagyon mérges vagyok rájuk.
Üdv.,
Marika

2008. augusztus 27. 9:34:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Sajnos én is negatív tapasztalatról kell, hogy beszámoljak nektek a török pasikat illetően. Teljesen kivagyok...
Nem is olyan régen még arról számoltan be nektek, hogy 10 hónapja megismerkedtem egy török fickóval, aki imád engem én is őt és hatalmas, mindent elsöprő szerelem alakult ki köztünk. Már az esküvőt tervezgettük és a babát. Ez azonban azóta változott. Ő Ausztriában él, így emiatt keveset tudtunk találkozni. Ő is dolgozik, elfoglalt és én is. Hogy a történet közepébe vágjak, nem is olyan régen elkezdett iszonyatosan féltékenykedni. Egy ideig ezekről nem vettem komolyan tudomást, annak tudtam be, hogy hát több helyről hallottam, hogy a török pasik féltékenyebbek, mint más nemzet férfiúi, kicsit hevesebb a vérmérsékletük. Persze minden alkalommal lenyugtattam, hogy az hogy én megcsalom, vagy más pasikkal találkozom, csak az ő képzeletében létezik, mert tisztességes lány vagyok és őt szeretem, más nem kell stb. Aztán lenyugodott egy időre, de másnap minden kezdődött elölről, mintha semmit sem mondtam volna neki. És ezek a viták egyre hevesebbek lettek. Elkezdett ellenőrizgetni, a barátaival lecsekkoltatott azon a chatelős oldalon, ahol megismerkedtünk. Persze abból is csak az derült ki, hogy hűséges vagyok hozzá, de neki ez sem volt elég. Volt egy srác, akivel már jó régóta barátok voltunk és chatteltünk. 100 e-mailt írt a törököm, hogy azonnal fejezzem be a beszélgetést azzal a sráccal, vagy ő fog írni a srácnak, hogy szálljon le rólam, meg hogy azonnal töröljem ki az ismerőseim közül, mert különben ez meg az lesz. Nem szólt, hogy jön Magyarországra és mint az utólag kiderült itt volt és az autójával követett mindenhova. Találkoztam egy barátnőmmel, majd kitalálta, hogy én biztos szexpartit tartok a barátnőmmel és pasikat is hívtunk a barátnőm lakására meg ilyenek. Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor egyik este, 11 óra környékén felhívott telefonon és torka szakadtából üvöltött a telefonba, hogy azonnal mondjam meg, hogy hol vagyok, kivel vagyok. Mondtam, hogy otthon vagyok és készülődöm éppen a lefekvéshez. Üvöltözött, hogy ne hazudjak, pasival vagyok éppen... Mondtam, hogy nem, de nem hitt nekem és azt mondta, hogy most azonnal elindul Magyarországra, mert szeretné tudni, hogy tényleg otthon vagyok-e. És azt mondta, hogy azt ajánlja, hogy legyen ott az autóm a ház előtt, mert ha nem hatalmas balhét csinál. Mondtam, hogy ezért felesleges ennyit utaznia, itthon vagyok... Aztán azt mondta, hogy az nem bizonyíték, ha a kocsimat a ház előtt látja, úgyhogy ha ő odaér nagyon ajálja nekem, hogy legyek fennt és menjek majd le hozzá. Mondtam neki, hogy te nem vagy normális, mire ideérsz hajnali 2 lesz és én aludni szeretnék, mert másnap reggel dolgozom. Üvöltözött, hogy őt nem érdekli ha nem leszek fennt mikor ő odaér hozzám, akkor felkelti az egész családomat. Mire ideért Magyarországra lenyugodott, de az engem már nem érdekelt. 100x elmondta, hogy én vagyok az élete és iszonyatosan féltékeny nem tud ellene mit tenni és hogy ezt csak azért csinálta, mert iszonyatosan szeret és ilyenkor elborul az agya. Mondtam neki, hogy sajnos ez engem már nem érdekel, azt szeretném, ha vége lenne. Nem szeretnék egy ilyen agresszív pasival együtt lenni. Nagyon nagyon nehéz volt kimondani, mert bennem volt ez a kettősség. Imádom őt, de még egy ilyen balhét nem tudnék elviselni, mert akkor rettegtem tőle. Sajnos el kellett válnom tőle! Azóta nagyon nehéz, mert nem tudom őt elfelejteni és ő sem engem, de el kellett válnunk. Mondtam neki, hogy nem szeretném azt, hogy már együtt élnénk, elmennék a közértbe például és ha 10 perccel később érnék haza, majd üvöltözne velem, hogy biztos pasival voltam meg ilyenek. Nem, erre nincs szükségem. De tény, hogy nem tudom elfelejteni, mert a török férfiak annyira mások... Álomvilágban éreztem magam vele és nem hittem el, hogy ilyen férfiak még élnek a földön. Egy ízig-vérig férfi volt, aki imádja a kedvesét és mindent megtett azért, hogy a másik boldog legyen. Hát ez van lányok, mindenkinek sok szerencsét a török férfiakkal!

Kata

2008. augusztus 27. 10:39:00 CEST  
Blogger Istanbulayran said...

Kedves Lányok!
Majd most fog kiderülni, hogy ki a rendes török "udvarló" és ki nem!
Ugyanis jön a Ramadán. Hétfőtől már elvileg ki sem lehet mondani azt a szót, hogy szex! Pláne a durvább fejezetek...
Úgyhogy ha tesztelni akarjátok "kedveseiteket" (már aki tartja a vallását) akkor ez egy nagyon jó lehetőség lesz! Akár személyesen, akár a net vonalán.
Üdv.,
Marika

2008. augusztus 27. 11:25:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Marika!
Ez igaz , de este sötétedés után már lehet:) szóval, akkor belhúznak gondolom:):)
Sajna ez így van.
Én tegnap is beszéltem az enyémmel. aki azt mondta nem kapcsol camot, nézegessem a fényképeit, nah itt betelt a pohár, :) kiosztottam, és mondtam akkor most megyek, és akkor elkezdett könyö9rgni, hogy miért és hogy ne. szóval még maradtam, majd elmondta, hogy még nem áll készen erre, stb, mert anno volt egy vitánk, azóta hideg velem, de én szépen elmondtam neki van itt bőven pasi aki akar-na- nah ettől kész lett, most komolyan ezek azt gondolják mi 100% hogy nem nézünk pasira?? ennyire bíztos volt magában??? nah tettem róla este, hogy ez ne így legyen. :):) Én nem bíztos, hogy megyek ősszel és ennek egy oka van. az hogy naponta gondok vannak a repülőkkel, én nem akarok lezuhanni, eddig soha sem féltemmde most igen.
Zsuzsa

2008. augusztus 27. 12:03:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

A Ramadan nem teszt, hanem egy kötelező dolog azok számára, akik képesek böjtölni.
Természetesen azoknak is jól kell viselkedniük, akik nem böjtölnek.

A törökök sokszor naptárral böjtölnek és nem úgy, ahogy kellene (Hold szabad szemmel való meglátása).

Egyébként sok török betartja a Ramadant azok közül is, akik év közben nem csinálnak szinte semmit, szóval ne ebből induljatok ki.

Marika, muszlim lettél?

2008. augusztus 27. 12:04:00 CEST  
Blogger Istanbulayran said...

Csak egy pár mondat
"Ramadán: Az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja. A Ramadán különösen fontos hónap, mivel ebben a hónapban jött le a Korán a Hetedik Égből az Első Égbe, iletve Mohemed Prófétának (BLV) is Ramadán hónapban nyilatkoztatta ki Allah az első verseket a Koránból. Ezért ez szent és áldott hónap. Továbbá ez a böjt hónapja is, amelyben a muszlimok hajnalhasdtától napnyugtáig böjtölnek, gyakorolva a jámborságot és az önmegtartóztatást."

2008. augusztus 27. 14:04:00 CEST  
Blogger Istanbulayran said...

De azért érdemes ebből a szemszögből is górcső alá venni a Török urakat, mivel a nagytöbbség úgy mutatkozik be, hogy ő egy igen vallásos személy.
Ha ebből nem lehet kiinulni, akkor miből?

2008. augusztus 27. 14:15:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Abból, hogy megismered, mielőtt összejössz vele.

2008. augusztus 27. 15:42:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Igen, meg kell ismerni mielőtt bérki is utazna! DE kérdem én, hogyan??? amikor van , hogy 10 év házasság után sem ismeri ki rendesen az egyik fél a másikat. perxe nem ebből kell kiindulni, mindenkinek meg kell adni az esélyt a megismerésre, és abizonyításra, és tök mindegy, hogy magyar, görög, német, vagy török, itt azért nem ez a lényeg, emberfüggő minden., mindenhol vannak jó, és rossz emberek, sajnos az interneten többnyire az utóbbiból van több, de ebből sem lehet kiindulni, tehát, BIZALOM! enélkül itthon sem menne. ennyi.
én nem tudok arról, hogy az enyém valaha megcsalt volna, de ha nekem ilyet elmesélne vagy mondana, abban a percben hagynám el, mert aki egyszer megtette, és be is vallotta, az máskor is megteszi. de mint mondtam , hűséges pasi nincs, és őszintén szólva, 5 hónapja nem találkoztunk, egy egészséges jó pasi kibírja? amikor a nők ott is önként ajánlkoznak fel? nem , perxe h nem, és ezt én tudom. a lényeg ha nem tudom nem fáj, én ezt anno letisztáztam vele, nekem soha nem fog ilyet mondani, még az is lehet, hogy hűséges:) Csak könyörgöm!!! ha megcsal az legalább nő legyen!!!:):)
Zsuzsa

2008. augusztus 27. 17:36:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Teljesen egyetértek Zsuzsával!Bizalom!!!!!
És Zsuzsa:D Van egészséges férfi, aki kibírja 5 hónapig szex nélkül;)
Minden csak akarat kérdése! nem hiába van az a mondás, hogy nincs lehetetlenség csak tehetetlenség!

Üdv:

Ada

2008. augusztus 27. 18:42:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Muszlim kibírja öt hónapig.

2008. augusztus 27. 19:04:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

OOOh Istenem,

Na ebből a nagy okosságból, hogy nincs olyan pasi aki hűséges elég.Miért nem lehet kibirni 5 hónapig egy pasinak se?Igen van olyan amelyik nem birja ki,mert nem is akarja kibirni.Meg persze, ha valakinek több lehetősége van meg több kisértés éri, előbb félrelép minden bizonnyal.Na de nem csak amorozók léteznek,ez elég egyszerű gondolkodás, főleg hogy legalább nővel tegye (nem ez már butaság)!Ekkora beskatulyázást meg marhaságot már rég olvastam.Legalább nővel tegye hahahahahhhah!!Remélem a te kedvesed, akinek ugye megengeded a félrelépést, mert hát a természete alapból ilyen, legalább kap egy dicsérő csókot, hogy jaj édes köszönöm, hogy nővel csalsz meg:)
Na tudod az egészséges pasi az nem a gerinctelen pasi feltétlenül.És amúgy igaz,hogy nem hiszek én se,hogy a netes fiúkák egy évet várnak a szerelemtől elvakult leányzókra,még ha tényleg viszont szeretnek is (talán 0.001%),mert alkalmi biztos hogy előbb-utóbb becsúszik,ha nem teljesül be a szerelmük testi szinten.Ja és a netes fiúk nagyrésze játéknak veszi az egészet, de ha belegondolunk ezeknek a kapcsolatoknak túl sok jövője nincs, hacsak nem valamelyik fél nagy áldozatot nem hoz a másikért.

2008. augusztus 27. 20:37:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok lányok... Olvasgatom az oldalt, mert nekem is török barátom van... De... Létezik szerelem neten keresztül? Mármint személyes találkozás nélkül? Pár éve már én is lógok a neten, és ismerkedem ezerrel, mert szórakoztat, gyakorlom az angolt, meg érdekes embereket lehet megismerni... Na de ez elég a szerelemhez? Én ebben még mindig kételkedem... Már velem is megesett h jobban kedveltem az illetőt, mint egy sima barátot, de később rájöttem, hogy nem szerelem ez, hanem valami más... Valami ami több a barátságnál, de mégsem szerelem... Kedvelni lehet őket nagyon, hisz az életed részévé válnak... De szerelem találkozás nélkül.. Hát nem tudom... A személyes találkozásnál vagy van valami plussz, amiért beleszeretsz a másikba, vagy nincs... Én a törökömmel először személyesen találkoztam, egymásba botlottunk, és azóta marad a net és az évente 1x a találka... Nem jó ez így, de sajnos más lehetőségem nincs...

encsi

2008. augusztus 27. 21:25:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Kedves névtelen!

Lennél olyan kedves megadni egy nevet, csak azért, hogy ne névtelennek írogassunk.
MI lenne az a nagy áldozat, amire gondolsz? Fejtsd ki kérlek.

Üdv:

Ada

2008. augusztus 27. 22:23:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Ada! Téged szeretlek!:) És köszi, hogy megértesz:) Pussz, legjobb lenne egyszer msn dumálni:)

Zsuzsa

2008. augusztus 28. 0:07:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Névtelennek üzenem! Előszőr is vegyen be nyugtatót. Hát ennyi:) Nem vagy nekem vitapartner asszem... no comment....
Olvasd el újta okulj, és tudd az én pasim nem csajozik és nem is pasizik,. sajnállak... de tényleg....

Zsuzsa

2008. augusztus 28. 0:09:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Pedig névtelen mondott valamit.

2008. augusztus 28. 10:30:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Kedves névtelenek!

Nem tudom, hogy miért nem meritek magatokat felvállalni... Eléggé tiszteletlennek tartom velünk szemben, akik odaírjuk a nevünket bármelyik véleményünk mellé.
Nem nevezek én senkit sem nevén, hiszen nem tudhatom, hogy már írtatok ide ezelőtt, vagy esetleg csak olvassátok a blogot, néma figyelőként. Bármelyik is legyen, úgy érzem illendő lenne, ha legalább egy nicknevet ide írnátok. Nem hinném, hogy nagyon sokat kérek(ünk) tőletek...

Megcsalás témával kapcsolatban meg annyit, hogy azon a véleményen vagyok, hogy egyáltalán ne csaljanak meg, hiszen ugyanezt várják el tőlem. Ha nem tud ellenállni a kísértésnek, akkor le is út fel is út! És nem hinném, hogy Zsuzsa arra gondolt volna, hogy majd még ő tartaná a gyertyát a kedvesének csak nővel csalja meg... Nem hinném, hogy bárki is így gondolkozna. Csak egyszerűen sokkal megalázóbbnak tartaná, ha férfival tenné. Nem kell minden gondolatot kifordítani és lebutázni itt a másikat. Azt hiszem ez nem az a blog. Ez a blog azért van, hogy segítsük egymást. Ha nektek az a segítség, hogy lefikázzátok mások gondolatát, az legyen a ti bajotok. Ezzel saját magatokat minősítitek. Ha építő kritikát szeretnétek közölni a blogon, akkor azt normális hangnemben tegyétek és vállaljátok a neveteket. Ez a blog a török-magyar kapcsolatokról szól, legyen az akár barátság, akár szerelem. De mostanában inkább arról szól, hogy ki mekkora hülye ezen a blogon (elnézést a fogalmazásért). Tudjátok nem erről kellene szólnia.

Ennyit akartam mondani.

Üdv:

Ada

U.I: Igenis működhet az internetes kapcsolat! Az egyik barátnőm interneten ismerte meg a kedvesét és immáron 3 éve együtt vannak!
És minden kapcsolatban áldozatot kell hozni, nem kell feltétlenül internetesnek lennie!!!!

2008. augusztus 28. 12:16:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok! Kedves Ada! teljes mértékben igazad van! Mindenben! Én már nem is tudok ehhez semmit hozzáfűzni. Igen! Létezik netes szerelem!:):) naná a barinőm is szerelmes és boldog, és mások is:):) és mi is:):) A múltkor olvastam egy kutatást pont a netes kapcsikról,hogy ma már ebben a felgyorsult világban ez teljesen normális, majdnem mindenkinek van otthon gépe, és asszem és ezt írták is, így mire sor kerűl egy találkozásra sokkal jobban megismerik egymást a felek, és ez jó, sajnálom, hogy korábban nem volt ilyen lehetőség., de így is jóóó:)

Zsuzsa

2008. augusztus 28. 12:40:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Ne gügyögjetek légy szíves!

A másik névtelennek igaza van. Szánalmas, hogy valaki annak is örül, ha megcsalják. Semmi önbecsülés és női tartás sincs itt senkiben?

2008. augusztus 28. 15:19:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

3dik névtelen!

Olvasd el figyelmesebben, hogy mit írtam!!! És ne a női tartásról papolj itt.

Ada

2008. augusztus 28. 15:32:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Abban egyeztetek meg a másik lánnyal, hogy a megcsalás oké, mert elvileg nem tudsz róla.
Te ilyen férjet akarsz? Te tudod.

2008. augusztus 28. 16:16:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Nem olvastál akkor figyelmesen! Én abban támogattam Zsuzsát, hogy a bizalom nagyon fontos! Ki is emeltem!

Mellesleg nem vitázom itt veletek! Névtelenekkel nem csevegek. Ha ennyi bátorság nincs benned,hogy odaírj egy kitalált nevet, akkor nincs miről beszélnünk.

Ada

2008. augusztus 28. 17:15:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Ada! csatlakozom hozzád!:)

2008. augusztus 28. 18:34:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Névteleneknek!!!!!!!!!!!!

Nem vagytok vita partnerek! És ez a blog itt nem is arra való!!! Vannak chat forumok ahol név nélkül ki lehet élni bizonyos agresszivításokat!!!

Ez az oldal nem erre szolgál!!!
DE pontosan tudom, ki az kik azok a névtelenek!! Hamar ki lehet szűrni.....

Zsuzsa

2008. augusztus 28. 18:37:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Ada, bocs az előbb én voltam!:) Zsuzsa.

2008. augusztus 28. 18:38:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Olyan aranyos, hogy ilyen kislányok vagytok. Meghat ez a naivitás.

2008. augusztus 28. 20:22:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok,

A névtelen aki, irta hogy butaság ilyet irni,hogy hűséges pasi nincs és marhaság hogy örüljek annak, hogy nem pasival csal meg, az én lennék (Anita).És nem kell figyelmesebben elolvasnom amit irtál,mert egyszerűen állitod,hogy nincs hűséges pasi 'A lényeg, amit a nők sosem akarnak megérteni: Hűséges pasi nincs, nem is érdemes keresni, és annak örűljön akit mégis megcsalnak, ha nővel teszik, nem pedig pasival, mert az a gáz....'
Lehet,hogy utóbbit viccnek szánod,hogy ne pasival tegye.De ha te igy gondolkozol, hogy hűséges pasi nincs,akkor ezek szerint a tied is megcsalt vagy majd fog.Bocsi de ez ezt jelenti,nem kell hogy csajozos legyen,de néha ha elcsábul,megteszi.És hogy én nem vagyok vitapartner neked,ehhez meg annyit,hogy ez is támadás és önteltség szerintem.Igaz nem irtam nevet,meg lehet hogy túl nyersen fogalmaztam egy kis gúnnyal,de az állitásod nekem elfogadhatatlan és egyben butaság is, bocs ha ez neked bántó.Amúgy netes szerelem létezik,de ha előbb utóbb egy távkapcsolatban valaki nem hoz áldozatot (költözés másik ország)akkor úgy is értelmetlen,mert kihűl vagy megöli a kételkedés.És 1év várakozás a találkára egy fiúnak továbbra is tartom,hogy túl hosszú,főleg hogy neten valakit nem lehet annyira kiismerni, ezért én nem tenném kezem tüzbe,hogy nem volt nekik egyéjszakásuk,még ha tényleg szeretnek is.Mert hát nem vagy mellettük és ösztön van.Ja meg amig nem volt semmi testiség,meg egyáltalán bizonytalan a kimenetele a kapcsolatnak (mert nem találkoztatok),addig lazábban is veszik a dolgot.És ez nem azt jelenti, hogy hűséges pasi nincsen,csak távkapcsolatból eléggé hihetetlen hosszú távon.Ezért kell együtt lenni, és akkor megvan a testi rész is,nem kell máshol keresnie.
Nekem ennyi,nem akartam megbántani senkit.De akkor is kitartok a véleményem mellett.

Üdv,

Anita

2008. augusztus 29. 7:48:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Akkor még 1x Anita! Nekem ne nagyon magyarázz, ugyanis én voltam nála és leszek is, és hűséges, de mint okos tanult nő, igen ez vagyok, így nagyon jól tudom, hogy nincs hűséges pasi, csak lehet, hogy esetleg sosem derűl ki, DE tisztelet a kívételnek, ezek vannak kevesebben. Én sosem adtam lehetőséget a kedvesemnek hogy megcsaljon, csupán azt írtam,le, hogy ott is vannak nagyon szép csinos lányok, akik önként adják magukat:):) nos mondj nekem egy pasit, akire rámászik egy jó nő és az lelöki magáról?????? szólj ha tudsz!!!! itt az a lényeg, hogy a barátod barátom, más barátja ad .e erre ehetőséget egy nőnek. Én azt gondolomm az enyém nem, és itt másé sem. de ha ne adj isten 1x majd megcsalt nő leszel, akkor gondolj erre. Én csak azt akartam kifejezni, hogy ha sokáig nem találkozik valaki a kedvesével yx ezer ok miatt, akkor nem bíztos, hogy hú volt a pasi de az sem, hogy megcsalt, ezért nem kell ezt a témát feszegetni. A lényeg az, hogy kivel marad!! Kit szeret!!!!! engem szeret, Adát is szeretik, és másokat is!!!!! És hűségesek.... És tudd meg, hogy igenis nem én találtam ki, hogy örűljön valaki, ha nővel csalják meg, ugyanmár alig van hetero pasi pl magyarban...... nah ezen ne botránkozzon meg senki.....,
A törökök, ha szeretnek valakit azt megvárják ha kell egy évig is. ennyi.... ez az igazság, és ezt nekem török mondta, nem is egy!!!!
te egyébként hány éveske vagy?????
Van már érettségid??? vagy ilyesmi???

Zsuzsa

2008. augusztus 29. 11:35:00 CEST  
Blogger Zsuzsi said...

Nagyon közönségessé vált a blog stílusa.
Felnőtt nők úgy viselkednek, mint akik most jöttek elő az iskola padsoraiból.

2008. augusztus 29. 14:59:00 CEST  
Blogger Zsuzsi said...

A névtelenségbe burkolózó, véleményét nem vállaló Anitának abszolút igaza van.
Zsuzsa. Te nagyon furcsán gondolkodsz. Kicsit alpári ez a stílus

2008. augusztus 29. 15:01:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Zsuzsi! Bocsánat, de nem emlékszem, mikor bántottalak meg téged? Már megfigyeltem, ha az ember őszinte az bizonyos embereknek fájdalmat okoz. Semmi alpárit nem írtam. Valszeg nem tudod ennek a szónak a jelentését, de való igaz itt nem vitatkozni kell! Minden ember egy egyéniség és tiszteletben kell tartani a másik invidumát. Aki ezt megsértette az a Névtelen volt, nem pedig én. A valóság néha fájdalmas is lehet. De nem vagyok hajlandó vitázni itt sem veled, sem mással. Tiszteletben tartom a blogot....

Zsuzsa

2008. augusztus 29. 19:03:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Képzeljétek, hamarosan megyek Isztambulba, fél évre :) Csak annyit szeretnék, hogy ha esetleg valaki kint van / kint lesz szívesen találkoznék veletek :) Biztos hiányozni fog a magyar szó :D

Audrey

2008. augusztus 29. 21:25:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Kedves Zsuzsa,

Bocs, de te nem viselkedesz komoly nő mondjára,vagy pontatlanul fogalmazol,mint ahogy most irtad, tehát 'tisztelet a kivételnek'(akkor még is van hűséges?tiedet is annak nevezed)Ja meg azt is irtad,hogy valaki nem adja meg az esélyt arra , hogy rámászanak.Na ez a hűséges pasi.Ami pedig létezik.És te mondod,hogy voltál nála és nem adsz neki esélyt.De most ti együtt vagytok,vagy külön, nem figyeltem.Ha meg külön,akkor majd kiderül, hogy tudja-e tartani magát (vagy csak nem fogsz tudni róla tök mindegy)Ja és igen én is azt mondom,hogy távkapcsolatban nem derül ki hogy megcsal-e,én azért nem fogadnék a hűségükre a legtöbb esetben, ha ez hosszú távon megy.
Műveltség kérdés, hát sajnos nagyon tévedsz,mert diplomás többnyelven beszélő emberke vagyok,aki tényleg azt érzi,hogy sértődötten reagálsz,ha valakinek nem tetszik a véleményed.Én nem tépek hajat,mint az kisiskolás lánykák,csak azt mondom,hogy ha egy férfi nővel is megcsalhat,miért akarná férfivel,főleg ha nem vonzza.És igen sok kinálós csajszi van,ami kényelmes a férfiaknak,de vannak olyanok,akiket pont ez a taszitja,mert egy idő után nincs benne kihivás.Amig fiatalok,addig tesztelnek,aztán egy idő után beérik a fejük lágya egy picit (már akinek), és nem kötik le az egyszerű dolgok (egyszerű csajok).
Engem nem érdekel,mit mondasz rólam,nekem akkor is marad a véleményem, a hűség ember és helyzet függő,és nem hiszem,hogy akiket ismerek fiúk a pasikat preferálnák,ha van csajcsi akivel csinálhatják,már pedig az mindig van.
Ennyi és sok szerencsét öszintén a kapcsolatotokhoz, remélem tényleg a hűségesek egyike, és ezt most nem csak úgy mondom.Mert minden nő hűséges férfit szeretne,csak sajnos nem mindenkinek adatik meg.Tényleg keresni kell manapság.

Anita

2008. augusztus 29. 21:48:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Most komolyan ebbe már belefáradtam! Nem lehetne valamit a hamarosan kezdődő Ramadanról írni??? Mert ittt ez egy török blog.

Zsuzsa

2008. augusztus 29. 22:33:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

NOS:) LÁNYOK! VAGYIS AZ AKI NEM HISZ.)) éN EGY PASI VAGYOK, NEM OLYAN RÉGEN OLVASGATOM EZT A FÓRUMOT. A BARÁTNŐM MAGYAR ÉN TÖRÖK, ITT ÉLÜNK MAGYARORSZÁGON. LÁTOM IDE FÉRFIAK NEM NAGYON ÍRNAK BE. AMI A HOMOSEXUALÍTÁST ILLETI, ITT IS OTT IS VANNAK MELEGEK. MAGYARORSZÁGON SOKAN, ÉS TÖRÖKORSZÁGBAN IS. ZSUZSA JÓL LÁTJA A HELYZETET. SZÍVESEN SZÓLÓK EGY KÉT MELEG BARÁTOMNAK AKI MEGOSZTANÁ AZ ÁLLÍTÓLAGOS HETERÓ FÉRFIAKKAL ÁTÉLT KALANDJAIT. ANIKÓ, TE NEM LÁTSZ MESSZEBB AZ ORRODNÁL MUCIKÁM. NEKED NEM LESZ TÖRÖK FÉRJED SOHA.

CHINAN

2008. augusztus 29. 22:37:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Anikó?Lehet hogy nekem irtál Chinan, amúgy Anita,mindegy.

Ooh szóval a normális heterók pasikkal is kavarnak hahahahah.Tényleg, én azt hittem,hogy csak a hülyébbik fajtája, bocs.Mert van bisex,meg kisérletező,meg orgiázó,de a normális férfiak csinálják? hát legföljebb az olyanja,mint a csajok között,akik lezbiznek egyet mindenki szeme láttára,csak a hecc kedvéért.És ki beszél itt a melegekről?
Na mucikám, nekem tényleg nem lesz török férjem,mert nem is célom,hogy az legyen.A török se jobb!És mucikám én nem az élethabzsoló,orgiaművész,partiarcokra meg kitudja kire bukok.Mert, ne mondd nekem hogy a hetero férfiak több mint a fele pasival is csinálta már.Azért mert van olyan aki bevállalja,azért talán nem kéne általánositani.Nem kérdezem meg hogy te próbáltad-e.Legyen a titkod.
Biztos jó körökben mozogtok,hogy ilyen sok ismeretet gyüjtöttetek.És ezt most nem sértésként irom,csak emberek között lehet szelektálni.

a naiv Anita:)

Anita

2008. augusztus 29. 23:40:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Audrey,
én szeptember közepén költözöm Isztambulba, magyar szó néha nekem is jól jönne ám ott. :-)
Szép napot!
Péter

2008. augusztus 30. 11:24:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Audrey!

En mar Isztambulban vagyok egy honapja. Es maradok is egy darabig:D

KriszTinka

2008. augusztus 30. 19:36:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok,

Férjemnek munkát keresünk. Minden nyáron a turizmusban dolgozott, mint pincér, recepciós stb. Amadeus és Galileo képesítése, oklevele van. Angolul és németül középszinten, alap szinten beszél magyarul. Munkavállalási engedélye van.

Ha valaki tud valamilyen állást, jelentkezzen a következő e-mail címen: tufekciek@gmail.com.

Köszönjük!

Réka

2008. augusztus 31. 19:10:00 CEST  
Blogger Istanbulayran said...

Kedves Lányok!

Talűltam egy érdekes cikkt. Talán már olvasta valaik.
De úgy látom, nekünk is szól.

ÍME:
"Miért kell nekünk külföldi férfi?
(Megjelent az ELLE 2005 júniusi számában.)


Mindig is létezett „nemzetközi szerelem“, ám a világfalu jelenség előtti korokban nagyon sok minden állt a nemzeti határokat es gyakran hagyományokat semmibevevő szerelmesek útjába. A berlini fal leomlása, az Internet elterjedése, a Magyarország európai úniós tagságából fakadó mozgásszabadság, az idegennyelvtanulás térhódítása, s nemkülönben a fapados légitársaságok virágzása azonban manapság lehetővé teszi azt, ami korábban majdnem elképzelhetetlen volt.

S úgy tűnik, hogy a kínálat ilyetén való jelentős bővülésével élnek is magyar nőtársaim. Egyre több barátnőm, s ismerősöm – fiatalok és érettebbek egyaránt - jár vagy él együtt külföldi férfival, illetve keresi külföldi férfi társaságát. Ez alól magam sem vagyok kivétel, hiszen több mint tíz éve élek házasságban egy amerikai férfival, s gyerekeimnek is van-volt külföldi barátja-barátnője. Mostanában, amikor barátnőimet faggatom, hogy miért is kedvelik a külföldi férfiakat, a válasz egyöntetűen az, hogy a magyar férfiakból „nagyon rossz a felhozatal“.

Valamikor a nyolcvanas évek végén egy szép reggelen arra ébredtem, hogy pengeélesen belémhasít a felismerés: ha azt szeretném, hogy egy magyar férfi elfogadjon olyannak, amilyen vagyok, akkor majdnem bizonyos, hogy itthon sohasem lelek társra. Ez így is lett. Hogy miért? Azért, és ezt csak utólag értettem meg igazán, mert képtelen voltam lényemet, vágyaimat, gondolataimat, alap emberi értékeimet, akkori életformámat alárendelni az általam ismert magyar férfiak többsége párkapcsolati értékrendjének, a női szerepekről, a „nőiességről“ alkotott, számomra reménytelenül merev képének, s gyakran lekezelő magatartásának.

Akkoriban még nem voltam feminista, még nem jutottak el hozzám a nyugateurópai, s amerikai nőmozgalmak hírei, vitái, aktivizmusa, irodalma. Akkor kezdtem e mozgalmaknak a „nyugati férfiakra“ tett hatásával megismerkedni, amikor éppen a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején aktivistaként bekapcsolódtam az új magyar civiltársadalomba, ahol angol tudásomnak köszönhetően sok külföldivel kerültem kapcsolatba, itthon és külföldön egyaránt. Ekkortájt elvált nőként, két serdülő gyerek mamájaként egy egészen új világba cseppentem. A Duna-kör, majd a Magyarországi Zöld Párt tagjaként elsősorban brit, amerikai, német, oszták, holland aktivistákkal dolgoztam együtt. Bár nem terveztem, ez volt az első alkalmam magyar és külföldi férfiak összehasonlíására munkában, barátságban, szerelemben egyaránt.

Az összehasonlítás óhatatlanul adódott, hiszen a külföldi zöld mozgalmár férfiakkal egészen más emberi élményeim voltak, mint magyar társaikkal. A nyugati zöld férfiakkal oldottan, feszélyezetlenül, egyenrangú partnerként tudtam kommunikálni és dolgozni. Meghallgattak, komolyan vettek, értékelték munkámat, véleményemet, egyéniségemet, Őszintén kedveltek és pozitív érzéseiket, élmenyeiket velem kapcsolatban ki is fejezték. Egyszerűen kedvesek voltak. Ha udvaroltak, akkor finoman és figyelmesen tették, odafigyeltek visszajelzéseimre. Nem faltak fel szemükkel, nem bizalmaskodtak, kéretlenül nem paskolták meg hátsó felemet, ám mégis remekül tudták vonzódásukat érzékeltetni, úgy ahogyan az nekem is jól esett. Ezen kívül nem szóltak le, nem kérdőjelezték meg szellemi képességeimet, nem hozták fel, hogy egy nőnek valójában hol a helye és, hogy mire jó csak, s nem érdekelte őket, hogy tudok-e főzni (tudok), háziasszonyi teendőket ellátni (tudok), avagy, hogy milyen anya vagyok (hullámzó teljesítményű). A magyar zöld mozgalomban – és azon kívül - viszont ennek feltúnően az ellenkezőjét tapasztaltam. Sohasem felejtem el azt a jelenetet például, amikor belvárosi lakásomban – ahol gyakran jöttünk össze megbeszélésekre – a Duna-kör egyik jeles aktivistája azt kezdte fejtegetni nekem, s a mozgalom egyik legnagyszerűbb – ráadásul természettudós – női képviselőjének, hogy a nők egyszerűen nem alkalmasak a matematikai gondolkodásra. Ez a téma egyáltalán nem volt aznap napirenden, de ez fajta kiszólás tipikus volt. A másik leggyakoribb beszólás az volt, hogy „valljuk be, a nő csupán egyetlen dologra jó“. Akkoriban még nem értettem, hogy e férfiakban milyen szükségletet elégít ki a nők efajta cikizése, mindenesetre még a munkatársi kapcsolatokat is megmérgezte, a személyeseket pedig lehetetlenné tette. Én mindíg úgy éreztem, hogy valójában nem érdeklem őket, hanem valamiféle általuk fontosnak tartott nőideál illuzórikus skatulyájába akarnak begyömöszölni.

Több kapcsolatom is volt külföldi férfiakkal ezekben a mozgalmas években, aktivista körökön belül és kívül egyaránt. És egész egyszerűen az a helyzet, hogy emberileg sokkal jobban éreztem magam velük mint a magyar férfiakkal. Természetesen mindenféle problémák – lelkiek és praktikusak – itt is adódtak csőstül, de mivel alapjáratban emberként, s nem mint elvárásaik megtestesítője közeledtek hozzám, legalább esélyünk volt a valódi intimitásra. Richard, a brit zöld például teljesen el volt tőlem ragadtatva, s én is remekül, felszabadultan éreztem magam társaságában. Bár az „európai nők“ – a brit nők ezek szerint nem számítottak annak - híre már eljutott hozzá, de erre a rendkívüli élményre nem számított. Sajnos olyannyira meg is riadt az intimitás lehetőségétől, hogy végül visszakozott a távkapcsolattól és visszabújt csigaházába. Pedig még terápiára is járt akkoriban, mondván, hogy „fel akarja dolgozni gyerekkori lelki sérüléseit“, amelyek a jelenben is akadályozták párkapcsolatteremtő képességét. Hát ez sajnos igaznak is bizonyult, de mégsem bántam semmit, mert ő volt az első férfi az életemben, akivel érzelmekről őszintén lehetett beszélgetni. David, a Dániában élő amerikai fotográfus szintén egy szép új világot nyitott meg előttem – nem győzte magasztalni számára vonzó tulajdonságaimat, s ez nem korlátozódott egyes testrészeim dicséretében. Ez eleinte igencsak zavarba ejtett – nem voltam hozzászokva, hogy egy férfit a testemen túl szellemi és érzelmi világom, lényem egésze ennyire beindítson. Ezektől az élményektől kivirultam, s egyre magasabb lett számomra a mérce. Nem volt többé visszaút.

Akkoriban harmincas éveik végét taposó szintén elvált baratnőimnek is hasonlo tapasztalatai voltak. Többen már feladták a reményt is, hogy a negyedik ikszhez közel ismét társra leljenek, amikor felbukkant életükben a külföldi férfi. „A negyvenes magyar férfi huszonéves nőkre hajt, esélyünk sem volt,“ mesélték többen is, hálát adva a sorsnak, hogy még léteznek érett férfiak e földkerekségen, akik kifejezetten szeretik az érett nőket. Mint egyikük akkoriban megjegyezte: „Nem gondoltam már, hogy az életben valaha is megtörténhet velem ilyesmi“ – amerikai férjére utalván.

A fiatalabb korosztály is panaszkodik, s ők nem válogatnak a jelzőkben: a magyar férfi egoista, tahó, bunkó, semmi romantika, nem tud udvarolni, érzéketlen fatuskó, csapodár, alkoholista, csak cseléd kell neki, s azt képzeli, hogy egy ital után ágyba döntheti a nőt, míg a külföldi férfi persze tudja, hogyan tegye a szépet, tud udvarolni, lehet vele beszélgetni, tenyerén hordja kedvesét, kifinomult szerető, van stílusa. Sokak szerint túl sok szép és izgalmas nő kicsi országunkban, így a magyar férfi el van kényeztetve - annak a néhány jobb pasinak gyakorlatilag kisujját sem kell mozdítania, s tódulnak hozzájuk a jobbnál job nők.

Sok fiatal nő olyannyira kiábrándult, hogy messzi tájakon keresi a boldogságot, akarcsak egy kéthetes nyaralás erejéig is. Körülnéztem néhány online forumon, s legnagyobb megdöbbenésemre az utazás.com site-on „A jordán férfi“ című topikból megtudtam, hogy nevezett férfi minden tekintetben magyar társai fölött áll. Így írt az egyik hozzászóló: „Tény, hogy a nők szeretik a kedvességet. Tény, hogy a nőknek tetszik, ha "királynőként " kezelik őket, vagy legalabbis érzik, hogy fontosak. Tény, hogy az arab férfiak sokkal férfiasabban viselkednek, mint az európaiak. … És tény, hogy a nők a húszas éveikben nagy többséggel szeretnének egy biztos partnert találni értsd házasodni. Hány húszas éveiben járó magyar srác szeretné elvenni a barátnőjét ??? A nőknek kell a biztonságérzet. Az arab manusok pedig elég hamar kijelentik ezt a szándékukat.“ Egy másik nő imígyen kesereg:

„Ebben a tekintetben egyébként az arab kultúra sokkal gondoskodóbb a nőkről. Egy arab nőnek nem kell a harmincadik születésnapjan azon keseregnie, hogy Jánosra elment 3 év, Bélára 2 év, stb, és végül egyikből sem lett " semmi ". A nők Európában pazarolják a fiatal éveiket arra, hogy férjre várnak, a férfiak meg csak szórakoznak. Bocs, ha most megkoveztek ezert.“ S végül:

„Itthon tényleg nem kapjuk meg, azt amit keresünk. Lassan ott tartunk, hogyha nem döntünk ágynak egy pasit, mehetünk a sóhivatalba, és megöregedhetünk egyedül. Ez van fiúk-lányok!“ Valóban súlyos lehet a helyzet, ha már a hagyományosan konzervatív, s nőket gyakorlatilag tulajdonként bírtokló muzulmán férfi is szinte példaképként jelenhet meg romantikus szerelmere, a tartós kapcsolatra vágyó, s a házasság mitkus révébe evezni vágyó magyar nők szemében. Huszonéves lányom legutóbb így magyarázta, hogy miért kedveli jobban a külföldi férfiakat: „Ha lemegyek a Beckettbe, jókat beszélgetünk és jókat nevetünk az angol és ír srácokkal. Egy magyar szórakozóhelyen vagy rögtön letapiznak a magyar férfiak, vagy egy ital után azt hiszik mindent lehet.“

Sok oka van ennek az áldatlan állapotnak. A magyar anyák továbbra is jórészt elkényeztetik fiaikat, akik ennek megfelelően a feleség szerepre hasonlóan gondoskodó – értsd csak az ő szükségleteivel törődő – pótmamát választ. S akinek ellenszolgáltatás nélkül adtak, szeretetet és feltétel nélküli kiszolgálást, annak nemigen volt lehetősége megtanulnia, hogy nemcsak ő van a világon és hogy másnak is lehetnek szükségletei nemcsak neki. A magyar anyák viszont azért nevelnek önző fiúkat, mert a tágabb környezet, a kultúra az önfeláldozó anya-nő szerepet erősíti meg. Ha egy magyar anya nem önfeláldozó, akkor könnyen rásüthetik a rossz anya bélyeget, amit kevés magyar anya kockáztat meg. Mindemellett a női emancipáció következtében a magyar nők igényei is megnövekedtek, többet akarnak társuktól mint korábban, több érzelmet, erőteljesebb részvételt mindennapi életükben. Bár többnyire vállalják a jó anya és odaadó feleség szerepét is, ez ma már tele van feszültséggel mert éppen saját emberi érzelmi és egyéb szükségleteik okán már visszataszító számukra a pótmama és házicseléd szerep. S ezt a zavaros képes csak tovább bonyolitja, hogy sok magyar nő egszerre kíván erős, autonóm személyiség lenni, de ugyanakkor majdhogynem pótapukaként – anyagilag és érzelmileg is - gondoskodjon is róla az a férfi, akitól egyszersmind elvárja, hogy egyenrangúk társként viszonyuljon hozzá. Ugyanakkor a magyar férfi – ezt is „A jordán férfi topikban olvastam“ - Thaiföldre jár vigasztalódni, ahol bezzeg ajnározzák őket a Thai nők, s kisujjukat sem kell mozdítaniuk. Másszóval úgy tűnik, hogy maradiság és modernitás kaotikus korszakváltása kuszálja össze magyar nő és magyar férfi viszonyát. A külföldi társ, aki valóban vagy látszólag jobb lehetőségeket kínáló kultúrából származik, gyakran menekülési utat kínál ebből az áldatlan állapotból. És a magyar nő igencsak kelendő a világfaluban, és ezt egyre több magyar nő tudja is.

Visszakanyarodva írásom elején említett felismerésemre: valóban nem magyar férfi lett lett a társam, bár volt egy-két magyar férfi, akitől sokat kaptam. Fred, a férjem amerikai és amikor megismertem őt, azzal indított, hogy „én nem vagyok férfi.“ Meghökkent arckifejezésemet látva, hozzátette: „Elsősorban embernek tartom magam, számomra a hagyományos – vagy akár modern - „férfi“ vagy „női“ szerep érdektelen, mert ez csak éket ver közénk, viszont emberként sorsunk közös.A hagyományos férfi szerep sohasem volt ínyemre. Tőlem ilyesmire ne is számits, de egy izgalmas, kalandos közös életre, arra igen.“. Mi is mondhatnék – ez így is lett!

Béres Zsuzsa"

Üdv.,
Marika

2008. szeptember 1. 11:32:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Anita, neked van igazad, higgy nekem ;) Amit a többiek írtak (szándékosan nem nevezem meg őket), csak azt mutatja, honnan jöttek ;)
timi

2008. szeptember 1. 12:59:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Hali! ez a cikk nem török de muszlim, szóval ide ne menjetek!!

http://index.hu/politika/bulvar/elv702/

2008. szeptember 2. 13:58:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok! November elején megyek Isztambulba. Ha esetleg jön valaki az jó lenne:)

Zuszsa

2008. szeptember 2. 16:56:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szerintem mindenfajta általánosítás értelmetlen - az is hogy "nincs hűséges férfi" és az is hogy "minden török féltékeny". Az meg pláne hogy "mennyi hetero férfi megy bele homo kapcsolatba".

Az általam ismert török férfiak nagy része nemhogy nem próbálná ki, de általban elfogadhatatlannak tartják a homoszexualitást, ezért messzemenőkig kételkedem Chinan állításában...

A "mindeki hűtlen"-hez meg annyit hogy minden az elvárásoktól függ. Ha a kapcsolat elején nem tisztáztátok hogy mi elfogadott meg mi nem, akkor már rég késő. Én ugyanazt várom el a férjemtől amit ő tőlem, ez pedig a teljes hűség.

Abban egyetértek Anitával hogy at "örülj hogy legalább nővel" hozzáállás rég rossz mert egyértelmű megalkuvás a részedről.

Abban is biztos vagyok hogyha a a férjemre rámászna egy mutatós de olcsó nőcske akkor nem kérne belőle. Perzse ismerek olyat is aki kapna az alkalmon. Ezért nem attól függ ez hogy valaki török-e vagy magyar hanem attól hogy valaki milyen ember és mennyire szilárd az értékrendje.

Mandula

2008. szeptember 2. 17:14:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Mindenki hütlen... Ehhez annyit, hogy van abban valami, hogy nem tudom nem fáj...De...Én nem szeretném tudni... Ha tudnám, elszállna a belé vetett bizalmam... Bízni kell a párunkban, hisz bizalom nélkül nem ér semmit az egész, és ha nem bízol a párodban a bizonytalanság felőröl... Bíznunk kell, hisz Ő is csak ezt teheti, bízik bennünk... Gondolom őket ugyanúgy foglalkoztatja ez a dolog... És ha Valaki úgy gondolja, hogy semmi kép nem bírja ki egy pasi nő nélkül hosszabb ideig, az gondolkozzon el azon, hogy lehet h a párja ugyanezt gondolja róla... Ugyanis minden éremnek 2 oldala van

encsi

2008. szeptember 2. 23:00:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Üdvözletem hölgyeim!

Hát én 6 napra megyek ki a páromhoz úgy volt, de most már azt akarja hogy 9 nap. 7 napos csak a vízum. válthatok ki hosszabbat is? Mennyibe kerül? Ohh izgatott vagyok most találkozok vele először. :) boldogság csalódás ki tudja. A sors mindent eldönt,legyen bárhogy, De remélem hogy boldogság lesz és nem csak kaland. Én úgy érzem s úgy ismerem hogy nem komolytalan férfi. Bár sok riasztó dolgot hallottam hogy szexisták azt akarják viszlát. Na de nem minden férfi olyan. ÉS szerintem ő nem olyan nem hiszem. Hölgyeim lányok és ha vannak fiúk. Kívánjatok nekem sok szerencsét hogy rátaláljak az igazira. Mert rám fér a boldogság. És úgy érzem vele boldog tudnék lenni:) most is az vagyok távolság ellenére. eh a szerelem vak. :) iiiiiiiii

Üdvözlettel Halkirálynő-Krisztina

2008. szeptember 3. 12:10:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

oh és küldött meghívó levelet is :)könnyebben kapom meg a vízumot

2008. szeptember 3. 12:11:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Jön valaki szeptember 26-án Isztambulba? :)

Megjegyzés: Hűséges nem hűséges:

Sosem lehet tudni, de szerintem ha valaki szeret valakit az vár. Fő a bizalom, mert tényleg ő is ezt gondolja, nekünk is van igényünk és mi is csábulunk. Csak annyit teszünk bízunk a másik félben, és az idő mindent eldönt hogy alakul a kapcsolat. Ha ő lesz a párunk mellettünk marad és boldogok leszünk :)Nem hagy el nem csal meg.Ha nem úgy lesz, lesz másik. szomorú tény de az élet megy tovább.

Üdvözlettel Halkirálynő-Krisztina

2008. szeptember 4. 11:09:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

sziasztok, én amolyan csöndes megfigyelő vagyok itt. személyes tapasztalatomat szeretném leírni: van egy kedves ismerősöm, Magyar Hithű Muszlim lány, akinek itt élő török, szintén "hithű" muszlim a férje. A lány igazi muszlimaként él, gondolkodik, és úgy hiszi, hogy a férje is. akinél nagyobb férget kevesebbet hordott hátán a föld. szerintem megszámlálhatatlanszor csalta már meg a feleségét (pár évvel ezelőtt egy családi bnőnk jött át és újságolta örömmel, hogy randizik egy török pasival, aki nagyon vehemens és eddig csupán azért nem volt szex, mert ő menstruál.kérdezi,nem ismerem e véletlenül.és mondja a nevét. mondom de. az ismerősöm férje....és ehhez hasonló sztorik), állandóan bulizik, sosincs otthon, míg a kedves feleségének azt hazudja, h hajnalig dolgozik, merthát sok a munka :) sokszor beszéltem már a férjjel erről és azt mondta,h nem tehet róla, de nem tud nem félrelépni, ha ott a lehetőség és hogy unja a "jó muszlim" életét...
a másik sztorim meg, kb 2 éve dolgoztam egy helyen, ahol volt török részleg is. az egyik fiú vmi bnője által törökoból ideszakadt fiú. épp mutogatta mindenkinek a képeket, hogy megszületett a kisbabája jajj de szép jajj de boldog. még gondoltam is magamban, na ilyennek kellene lennie az összes török pasinak és akkor nem lenne ennyi sírás rívás. hát pár hét múlva nem hallom hogy éppen ez a fiú a halálos szerelmével ostromolja a recepciós lányt, smseket küldözget neki és randiért könyörög.....
de hogy pozitiv példát is mondjak, vannak isztanbuli (ázsiai-kadiköyi) barátaim, akik abszolút nyugatiasak, tudjátok az ázsiai rész a modern, mind kinézetben, mind felfogásban. ott még mecsetek sincsenek,csak elvétve. :( szóval onnan vannak barátaim, és igen sokan élik a normális értékrenddel rendelkező huszonévesek életét. van barátnőjük, hűségesek, később esküvőt terveznek. hát van ilyen is. persze van a birkab..szó (bocsánat a kifejezésért) tipusból is jócskán, akik az első 5 perc után szerelmet vallottak. és ott van a legjobb barátom, akit neten ismertem meg,1 évig úgy cseteltünk és webkameráztunk, hogy soha még csak azt se mondta, h szép vagyok, vagy csinos (pedig nem vagyok egy bányarém :) ).egyszer se próbált meg felszedni vagy ilyesmi. volt bnője is, kétszer is, de mint mondta ő sose volt még szerelmes épp ezért hűséges se. hát istenem. ilyen van, minden országban. kimentem isztanbulba, őtis meglátogattam, nála laktam pár napot. nagyon jó volt, marha jól éreztem magam, egyszer jól berúgott és akkor az ölemben fetrengve közölte hogyő mégiscsak érez vmit irántam, még sirdogált is szegény, h milyen szar az élete, aztán bealudt (mellettem), majd többet nem beszéltünk a dologról...ja természetesen soha egy ujjal nem értünk egymáshoz, leszámítva h akkor egyszer az ölemben sirt én meg simogattam a fejét.de nagyon rendes fiú, és még jól is néz ki. pont gondolkodtam is azon, milyen lett volna, ha az elmúlt 1 évben a csetelések alatt belezúgok. bizony koppantam volna, mert hiába kedves, aranyos, szép arcú, bizony a webkamerán nem jött le egy dolog: a fürdés nem volt a kedvenc hobbija....hát ez van.
bocs, ha kicsit hosszú voltam.

qurbaghe

2008. szeptember 4. 14:45:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Kedves quarbage! Nagyon köszi, hogy leírtad ezeket.
Mert így van, igen az éremnek 2 oldala van., remélem neked majd hisznek itt és nem fognak támadni...

Zsuzsa

2008. szeptember 4. 15:11:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Bocsi:) elírtam a neved.

Zsuzsa

2008. szeptember 4. 19:49:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Csak annyit fűznék hozzá az ázsiai oldal és Kadiköy "modernségéhez" meg nyugatiassságához, hogy én itt lakom, de jobb ha az ember nem próbál úgy kimenni az utcára, hogy kilátszik a válla vagy a térde... nem bántanak, csak a szemükkel ölnek :)
na, ez is azt bizonyítja, hogy Isztambul annyira sokféle, mint az itt élő emberek... szóval félre az általánosítással.
Merjetek szeretni, de azért ne ész nélkül!!!!

kadiköyi lány

2008. szeptember 7. 19:55:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Bíztosan így van, mindenhol van mindenféle ember. Milyen is lenne a világh ha mindenki egyforma lenne ugye?:):):) Az a helyzet, hogy itt Pesten is van olyan kerület, ahova jobb nem menni, mert életveszély, és itt nem a vallás dominál...

Én novemberben megyek, és leszek az ázsiai oldalon, itt is az a lényeg, mennyire mélyen van ott az ember, bár nem tudom. A lényeg, akkor már nincs meleg, így nem kell félnem, hogy nem öltözöm jól:):) kabátban jó lesz:):)
Pussz nektek!!

Mária És Adrienn ismiknek boldog névnapot!

Zsuzsa

2008. szeptember 8. 13:52:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Hölgyeim tud valaki segíteni vízummal kapcsolatban Törökországban repülőtéren hogy s mint megy..

Krisztina

2008. szeptember 11. 16:09:00 CEST  
Blogger Istanbulayran said...

Szia Krisztina!
Amikor megérkezel a repülőtérre, indulj el egyenesen. Lesz bal oldalon tőled egy mozgószőnyeg. A mellett menjél egyenesen az útlevélvizsgálat felé.
De ne menj el addig, mert a fal mellett balra lesz rögtön a "visa table". Kb 4 ablak van egymás mellett.
Ott beállsz a sorba (ha van), kikészíted útleveled, plusz 20 euro-t és odamész az ablakhoz, ahol hívnak.
Odaadod az útlevelet, beleragasztják a vízumot (matrica) és kész.
Mond Merhaba a végén Tesekkür. Kész ennyi.
Aztán az útlevélvizsgálatnál egy igen jóképű török tiszt lepecsételi, jól megnéz és továbbenged.
Utána jobbra kell menni a budapesti bőröndökért. Ha vécét keresel, rögtön ott lesz az is jobbra, amikor már a bőröndért mész. A bal oldali a női!
Hát ennyi.
Jó utat!
Marika
p.s.: vigyázz a reptérről ha kijössz, mert az autók ott is úgy mennek, mint a forma 1-en és nem engednek át a zebrán!

2008. szeptember 11. 16:22:00 CEST  
Blogger Istanbulayran said...

Kedves Kadiköyi lány!
Te merre élsz Kadiköyben? Az adóhivatal környékén vagy közelebb a tengerhez??
Güle güle
Marika

2008. szeptember 11. 16:25:00 CEST  
Blogger Istanbulayran said...

Kedves Zsuzsa!
Köszönöm szépen a magam nevében!
Güle
Marika

2008. szeptember 11. 16:26:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Merhaba mindenkinek!
Nagyon úgy fest a dolog, hogy október 20-án megyek Isztambulba vonattal. (Hát persze, hogy a kedvesemhez :) ...)
Ha valaki jönne akkor (sokkal olcsóbb, mint a repcsi, de szétüljük a popsinkat), akkor annak nagyon örülnék!
Várom a lelkes leendő utitársakat!
Güle güle..
Rea

2008. szeptember 12. 15:24:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Akit érdekelne magyar nyelvű anyag az Iszlámról, az szóljon.
Van online és könyv alakban is.

2008. szeptember 12. 18:03:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Hello Rea,
mennyibe kerul a vonat es mennyi ideig tart az ut Istanbulig??? En csak tervezek, sajnos 20an biztos nem megyek... Csak erdekelnek a lehetosegek... Koszi...
encsi

2008. szeptember 12. 20:41:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Rea ! szia, engem is érdekel az ár, és az, hogy mennyi idó alatt érünk oda? Isztambulba vonattal?
Köszi szépen!

Zsuzsa

2008. szeptember 13. 0:34:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Én is kíváncsi fáncsi vagyok:D Mennyibe kerül a vonatjegy?

Zsuzsa!

Hogyhogy csak novemberben mész? Múltkor még október volt. Remélmem minden rendben vanveletek:)

Legyen szép napoja mindenkinek:)

Üdv:

Ada

2008. szeptember 13. 8:47:00 CEST  
Blogger Sonmez said...

Merhaba Rea!
Nem akarok én itt reklámozni semmit. De októbertől a turkish airlines nagyon leviszi a repjegy árat! Biztos forrásból tudom, hiszen a szakmában dolgozom.
A repjegy ára 35000forint/oda-vissza + illeték lesz!!
Azért a több, mint egy napos vonatozás és a 1,4 perces repülőút között van némi külömbség.
itt a honlap: www.thy.com
Güle güle
Jó utat!
Marika

2008. szeptember 13. 9:18:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Ada! Már hiányoltalak!:)Nah most tényleg nem tudom, még a pontos időpontot, a kedvesem azt mondta jobb lenne a november eleje, de még nem egyeztettünk. Így mindenre felkészülök:):) mert megyek az tuti, és anyukájánál leszünk:):) és a szülinapja is lesz, és nem tudom mit vegyek neki, és anyukájának... totoál nem tudom.
Már csak azt várom, hogy ott legyek... de nAGYONNNNNNN!!!:)
Te hogy vagy?
Pussz
Zsuzsa

2008. szeptember 13. 15:21:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Kedves Zsuzsa!

Köszi megvagyok:) Nincs netem az új albérletemben és emiatt nem jutottam internethez, vagy ha igen, akkor is csak rövid ideig:S Úgyhogy nem nagyon látogattam az oldalt mostanában, de most itthon vagyok a szüleimnél és itthon van net:P

Hmm, remélem azért hamarosan kiderül, mert otóber és november is közel van:) hála az égnek mondjuk:D Tök jó, hogy te is meg is mered a szüleit:) Ajándékként szerintem vegyél vmi magyar dolgot, pl ezek a hímzett terítők (amik ugyan kicsit drágák, de nagon szépek) vagy esetleg vmi porcelánt. Én ilyeneket vittem:) És nagyon örült neki:) De majd kitalálod a dolgot. A kedvesednek meg vmi olyat, ami maradandó:) Amit mindig magával tud hordani. Én mondjuk a szülinapjára egy parfümöt adtam, mert vmi olyat akartam, ami hasznos és személyes is egyszerre. A poén az, hogy nem meri nagyon használni nehogy elfogyjon:D mert annyira kedves neki:) Úgyhogy kapott tőlem vmi mást is, de azt nem árulom el, hogy mit. Hagyok neked is alternatívákat, hogy légy kreatív:D

Amúgy már alig várom, hogy eljöjjön ide Magyarországra:) Ha már találkozott a szüleimmel, akkor hivatalossá tesszük az eljegyzésünket:) És ha minden igaz, akkor 1,5 év múlva esküvő (de ez még titok)

Szép napot!

Üdv:

Ada

2008. szeptember 13. 16:48:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Ada! Ennek nagyon örülök! Parfüm jó, erre én is gondoltam, mert akkor majd mindig érez, de enélkül is, tudom...:):) de az egyik ez lesz. Csak anyukája él, de majd viszek neki valamit, annyi porcelán van náluk, valami jót kell ami csak itt van:)Leszedem a szekrányemről a Szász E vázát:):) jaj én is nagyon várom már nagyon, hogy ott legyek, mert annyit szenvedtem ezért... De tudod, az a tuti, ha már leszállt ott a gépem... addig óvatós vagyok....
Jah, és tanulok törökűl, nagyon örűl neki, de azt mondta én téged mindig megértelek.

Zsuzsa

2008. szeptember 13. 18:06:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Kedves Ada, Zsuzsa, Encsi, Marika!

A vonatjegy 32,500.- oda-vissza, II. osztályú kocsikban. Plusz ha szeretnél hálókocsit, akkor 6000 ill. 12000 / éj, attól függően, hogy 6 vagy 2 személyes hálókocsit szeretnél.
Kb. 33 óra. Ez soknak tűnik, de kibírható. Sajnos iszonyatosan rettegek a repüléstől. Köszi Marika az ajánlatot. :)
Anno Londonba is busszal mentem. Az sem volt sokkal rövidebb, ráadásul a vonattal ellentétben ott még csak felkelni sem tudsz, hogy ne gémberedj el. Pisilni is vezényszóra mentünk. (Persze csak ha a belga sofőr elfogadta a könyörgésünk. Ehhez legalább az utasok 2/3-ának kellett visitani, hogy "Plíz-sztáp-tojlet!!!")
Szóval ne féljetek! :D
Rea

2008. szeptember 13. 21:37:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Köszönöm Marika:)
Üdvözlettel

Krisztina

2008. szeptember 14. 11:05:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Rea ! Köszi szépen! már bíztos, hogy vonattal megyek, ugyanis, megint lezuhat egy Boeing gép, pont ma, éjjel , szóval mostanában túl sok a légi katasztrófa. Te kérsz hálokocsit? Honnan indul a vonat? Köszi , jah és mi a neve?

Zsuzsa

2008. szeptember 14. 13:51:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Nincs közvetlen járat Isztambulba, ma megkérdeztem a MÁV-nál. Az indulást is, 32 órás az út. 23:25-kor indul a Keletiből, Szófiába kell átszállni, ott egy óra a várakozás a másik vonatra, jah oda 18:15 kor érkezik. 19:15 kor indul onnan amásik vonat. és másnap reggel ér Isztambulba, a Sirkeci pályaudvarra. összesen: 123 EURO, de ebbe nincs benne a helyjegy, és az háló sem, ami kell viszont, de így is sokkal olcsóbb, mint a repülő, de baromi sok az idő. ez a baj, bár, jobb, mint lezuhanni.

Zsuzsa

2008. szeptember 14. 15:35:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Azért a tegnapi los angeles-i vonatbelesetet se felejtsd el.

2008. szeptember 14. 19:41:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Hát biztos a vonatnak is megvan a maga varázsa, csak hát nagyon hossú az út... Viszont Pozsonyból repül Istanbulba már Sky Europe-s gép, ún. fapados, es ha kiválasztasz egy jó dátumot még kevesebb pénzedbe kerül a repjegy mint a vonatjegy... A legolcsóbb akár 120-130 eruos ar:-))) ami tényleg nem sok... És igaz hogy nagyon sok a baleset mostánság ami a repüléssel függ őssze... De baj bárhol történhet... Ha így állunk hozzá a dolgokhoz, akkor nem mehetnénk sehova, még gyalog sem, hisz naponta több gyalogost halálra gázolnak... Bátorság:-)
encsi

2008. szeptember 14. 22:13:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Egy számomra nagyon kedves barátnőmtől kaptam tegnap egy dalt, szerelmes:) falling for you.. nagyon szép:):

És nagyon szeretem a drágámat!!!:):) annyira várom, hogy újra találkozzunk!!! Kívánom nektek hogy nagyon boldogok legyetek, mert annyira rövid ez az élet, és merjetek szeretni és BÍZNI!!!!! akkor majd meglátjátok, hogy nem lesz semmi gond:)

Zsuzsa

2008. szeptember 15. 22:33:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok... Az elfelejtettem megkérdeni, hogy aki ezt a blogot olvassa, mindenki barátja Istanbuli??? Ti szerencsések vagytok... Az én barátom Konyai, ami még Istanbultól cca 1OOO km.... Arra felé nem járt még valaki? Vagy nem készül oda valaki???
encsi

2008. szeptember 15. 23:14:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Valaki november eleje út? :) nem jó egyedűl utazni:) Zsuzsa

2008. szeptember 15. 23:23:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok,
én úgy tudom, hogy Szófiában csak várakozni kell, de nem kell átszállni, mert a szófiai szerelvénynek 1-2 kocsija megy onnan tovább Isztambulba.
Okt. 20.-ra még mindig senki??
Jahhh hát így baromi uncsi lesz! :(
Encsi, nem tudjátok megoldani, hogy Isztambulban talizzatok?
Rea

2008. szeptember 16. 11:40:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Most voltam az IBUSZ irodában, November 6. án megyek valszeg. A jegy csak 56 ezer ft, mindennel együtt. A gép 12:00 indul Ferihegyről.

Zsuzsa

2008. szeptember 16. 14:27:00 CEST  
Blogger Csally said...

Szia Encsi!

Nem mindenkié... :)
És én a nyáron jártam többek között Konyában is!
Szívesen segítek ha tudok :)

Csilla

2008. szeptember 16. 18:48:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok... Hát Rea az elég húzós lenne anyagilag, mert hát szállást kell fizetni...:-( Meg hát nagyon kiváncsi vagyok, hogy hogyan is él, hol él, merre jár a városban:-) Csilla, nagyon kiváncsi vagyok, hogy mi is a véleményed Konyaról, mert én még csak csupa rosszat hallottam felöle:-) Hogy kerültél oda, a barátod merröl való... Minden érdekel:-)
encsi

2008. szeptember 16. 19:11:00 CEST  
Blogger Csally said...

Encsi!

Amint olvastam sokszor netezel te is, szerintem egyszerűbb lenne pl. egy msn... és, hogy félig válaszoljak is....szegről végről Konyából ;) De nagyon kevés időt töltöttem ott...így nem biztos,hogy sok információval tudok szolgálni.

Csilla

2008. szeptember 16. 23:14:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Csilla,
vegyél fel az msnedre nagyencsi@hotmail.com

hello

encsi

2008. szeptember 18. 11:39:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Hali Mindenki!
Akció van MALÉVNÉL: ODA VISSZA : ISTANBUL CSAK 33 ezer FT. szeptember 15től okt 15 ig, ha most ebben az időszakban foglal valaki. itt a link: http://www.malev.com/promohu/

vagy www.malev.hu,

Zuzsa

2008. szeptember 18. 12:06:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

én most vettem meg a jegyet a Malévnél 15 és nekem 62 ezerbe került :((((((((

Krisztina

2008. szeptember 18. 12:09:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Akciós a jegy, de a teljes ára 62 ezer forint :(

Jegykezelési költség HUF 0,0
Viteldíj HUF 39 900,00
Repülőtéri illetékek, egyéb díjak összesen HUF 22 400,00

Teljes ár HUF 62 300,0


Sebaj:)))))))))) 26 -án megyekkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk:):)
Krisztina

2008. szeptember 18. 12:16:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

nem annyi, hanem csak 33 ezer most beszéltem a Malévval. És ennyi!!!ebben minden benne van!! Csak onlyime lehet ezn az oldalon foglalni. Zsuzsa

Jah és valami:Férfiatlanná vált egy szálloda személyzete Törökországban: kirúgták az összes férfi alkalmazottat, mert rendre összejöttek a külföldi hölgyvendégekkel.


A mindössze 27 szobás hotel vendégei főleg brit és orosz turisták. A nemzetközi szex évek óta problémákat okozott, és - a tulajdonos elmondása szerint - a legutóbbi incidens volt az utolsó csepp a pohárban, ezentúl csakis nők dolgoznak szállodában.

"A saját szememmel láttam a bárpincérünket, aki amúgy nagyon illedelmes ember, kisétálni a vécéből egy brit vendéggel" - dohogott a sajtónak. Hogy a vécé férfi vagy női volt, arra nem tért ki a Reuters brit hírügynökség.

2008. szeptember 18. 16:07:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Akkor még 1x, Malévvel történt ill most foglaltam le a jegyem. 9900 Ft a jegy oda vissza Istanbul.
a többi az illeték. így 32800 HUF. Ennyi. Jah és domborműves kártyával lehet fizetni, és online foglalni. ha szept 15 és okt 15 között foglal valaki, akkor ez még érvényes jövő év márciusig. de csak okt 15 ig lehet így foglalni. nem vok malév dolgozó, csak sztem mindenkinek jó, ha olcsón vehet jegyet,

Zsuzsa

2008. szeptember 18. 17:44:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok lányok... Már egyszer írtam, de nem reagált rá senki, hogyha közel laktok a Szlovák határhoz nagyon megéri Pozsonyból repülni... Igaz nem az Atatürk reptérre megy a gép hanem a másik reptérre, de nagyon nagyon olcsón is lehet utazni... Nézzétek meg ha érdekel... www.skyeurope.com...
Irigyellek benneteket, akinek Istanbuli a barátja... Jó nektek, egyszerűbb az eljutás
encsi

2008. szeptember 18. 22:00:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Zsuzsa! Én 16-án rendeltem meg a jegyet, és akkor is 62300 Ft volt. ÉS most rámentem a linkre amit küldtél és újra rendeltem a jegyet idézőjelben és akkor is 62000 volt. :( És a kártyámról is 62300 vettek le. :(:( Reklamáljak a Malévnél? Hogy mm elnézést már.....

2008. szeptember 19. 8:43:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia! Igen reklamálj náluk mert én 2x is beszéltem velük telefonon, mert nekem is drága jegyet adott ki előszőr, de ott van a jegy a másik, ami 9900 ft, + az illeték, így jön ki 32800 HUF-ra., tényleg szólj nekik, mert a sláger rádióban is hírdetik magukat, és ahonlapjukon is ott van. hogy ennyi a jegy ebben minden benne van ill és az egész csak ennyi.

Zsuzsa

2008. szeptember 19. 14:58:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Tényleg van akció a Malévnál, a honlapon lehet foglalni, 33000 ft az illetékkel együtt, jah de a foglalási gombot megnyomva az új lap már nem elérhető. Cok güzel!!!! :)

Kata

2008. szeptember 20. 13:14:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

hát hívom a Malévet de mindig gép beszél, egyszer találtam valakit, de az is ezt a számot adta meg nekem :/ most épp e-mailben próbálom elérni őket

2008. szeptember 20. 15:17:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok lányok!!

Látom mindenki repjegy vásárlási lázban ég:D Azt hiszem én is csatlakozom hozzátok:D

Ha már úgy dobják utánunk a jegyeket, akkor éljünk a lehetőséggekel:D

Van vki, aki október 21-én utazik? Mert ha van, akkor szívesen betársulok:)


Addig legyetek jók!

Zsuzsa!!! Akkor mikor is mész?

Üdv:
Ada

2008. szeptember 20. 18:36:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Valaki jövő hét Pénteken jön velem? :)

Krisztina

2008. szeptember 20. 19:23:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Ada! Nov 6, de tegnap előtt összebalhéztunk, vagyis én. Mert arra, hogy szeretem annyit mondott:ok . bíztosan rossz napom volt nekem is. nem tudom. lehet, hogy már el sem megyek...

most semmit sem tudok....

sajna...

Zsuzsa------------------------------------------- A JEGYRŐL: október 15.ig lehet foglalni egészen jövő év márciusig. A karácsonyi ünnepekre nem. az nincs benne. Malévnél a 40 es számon felveszik.

2008. szeptember 20. 20:09:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Vigyetek sok tusfürdőt és sampont is, mivel a török pasik nem igazán szeretnek tisztálkodni, a meleg víztől félnek, az angol wc-t pedig nem ismerik (főleg vidéken).

Fogat nem mosnak, alsógatyát és zoknit csak akkor cserélnek, ha már szó szerint ragad.

Jó utat!

Audrey

2008. szeptember 20. 20:21:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Audrey !!!! Ezt most azonnal visszautasítom!!!!!!!!!!!! A török pasik tisztábbak mint bárki más a Földön!!! Mucikám hol élsz te?????

Zsuzsa

2008. szeptember 20. 21:39:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

:))) Zsuzsa te aztán heves természet lehetsz. Ezt nem rosszindulattal mondom. :)

Az én törököm nem piszkos, sőőőőőőőőt, kínosan ügyel a tisztálkodásra. Viszont vannak olyanok is, akitől szó szerint hányingerem van. De itthon is!!!!

Kata

2008. szeptember 20. 22:08:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Már régen írtam, de ezt egyszerűen nem lehet szó nélkül hagyni..
PISZKOSAK???
Van hogy napi háromszor zuhanyzik(rendes fürdőben, ahol angol wc is van), és a kamionban is megoldja(oldjuk) a tisztálkodást. Az anyósom meg egyenesen tisztaságmániás. Azt hogy az ablakot 4-szer kell átsubockolni(különféle szivaccsal és rongyokkal) még rendben van..és még tudnék ilyeneket írni..De mikor azt láttam, hogy a teli borospalackot meg a wiszkisüveget, a többi szekrénydísszel együtt betette a mosogatógépbe...hát nem tudtam, hogy nevessek vagy sírjak.:-))

Nem mondom, hogy ott nincsenek piszkos emberek, vannak, mint mindenhol..De tudtommal minden ima előtt komoly tisztálkodást kell végezni(pl:az orrot is ki kell mosni)De vannak itt emberek, akik ezt sokkal jobban le tudnák írni..

Sajnálom, hogy ilyen rossz tapasztalatot szereztél..

Mindenki más időpontban repül?..:-)
Én október 3-án megyek.Valaki?
Adrienn

2008. szeptember 21. 19:15:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Kata! így van:):):) Amolyan "törökös" természet vagyok:):):)

Zsuzsa

2008. szeptember 21. 21:52:00 CEST  
Blogger Istanbulayran said...

Kedves Audrey!
Te hol találkoztál ennyire koszos török férfivel??
Avass már be minket. Mert itt kb. 10 lány erősítheti meg azt velem együtt, hogy tisztább férfit még nem láttam életemben!
És ami a muszlimságukat illeti. Hát már ha csak azt vesszük, kötelező mosakodniuk. Naponta. Aki nagyon vallásos, az ötször is megmosakszik egy nap. A nagymosakodás szabályai pedig itt megismerhetőek: www.iszlamweb.hu
AZ az érzésem, neked valami extra rossz élményed volt egy török "szerelemmel" kapcsoltban, azért írod ezt!
Ha nem bánod,írd le nekünk.
Tesekkürler

2008. szeptember 22. 9:00:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Üdvözletem hölgyeim :):):)

haha:) Úristen! Elsüllyedtem. Találtam egy fordító programot:) És írtam a páromnak egy kis kedveskedő sört ha hamm törökül gondolom meglepem:) Na de nem jó a program és a kedves szók helyett valami olyasmit fordított hogy ő homoszexuális. Úristen!!!!! Csak mosolygott:) azt mondta ez szöveg nem helyes inkorrekt:))) jót nevetett én meg jót égtem:)))
Sebaj de péntek mindjárt itt van..juj de izgulok:)

Krisztina

2008. szeptember 22. 9:50:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

sört sort áá írni sem tudok:( :))))

2008. szeptember 22. 11:07:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Tisztázzunk valamit. Nem minden török muszlim. De még az sem biztos, hogy az muszlim, aki ezt állítja magáról, mivel a törökök népes tábora nem az Iszlámot követi, hanem egy másik "hitet".

Az istanbulrayan által hirdetett linket én nem ajánlgatnám, mivel ők is más irányba mennek.

Audrey

2008. szeptember 22. 12:28:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Audrey !!! Ha ennyire nem bírod a törököket navigálj egy másik oldalra azt ajánlom!!!

Zsuzsa

2008. szeptember 22. 15:49:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Baj, ha valaki negatívumokat is le mer írni?
Nem túl barátságos a fogadtatás itt. A történetet nem én találtam ki, hanem valóban megesett.

Audrey

2008. szeptember 22. 22:28:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Meg kell, hogy védjem Audreyt! Azért, mert neki nem pozitív tapasztalata volt törökkel (vagy esetleg valamelyik ismerősének) attól még sajnos vannak ilyen törökök.

Szerencsére az én törököm sem koszos, de ha az lenne valószínüleg szóba sem állnék vele.

Mellesleg nem hinném, hogy a mosdásnak vallásfüggőnek kellene hogy legyen!!!! Annak, hogy vki fürdik, mosakszik, tiszta ruhát húz, elemi dolognak kellene, hogy legyen!!! Ne keverjük bele a vallást a mosakodásba, mert az nem helyén való, még akkor is ha imádkozás előtt tisztálkodni kell az Iszlám szerint.

Kedves Audrey,

Szerintem nyugodtan oszd meg velünk a negatívumokat, mert nem ismerhetünk minden törököt. És ahogy már mondtam, minden emberfüggő.

Legyen szép napotok!

Üdv:

Ada

2008. szeptember 23. 15:52:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Ada!

Köszönöm.
A vallást azért se nagyon hozzuk ide, mert nem minden török muszlim, és ezen belül sem biztos, hogy imádkozik.
Főleg a vidékiekkel fordul elő a wc-s dolog.

Audrey

2008. szeptember 23. 17:11:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Magyarországon élő törökök,
I rész:

Az éttermeik mindenhol ott vannak, pedig alig 1100-an élnek hivatalosan Magyarországon. Lassan szivárognak be, sokan közülük kamionsofőrként, papucsárusként kezdték. Ma már kevesen jönnek: a kínai konkurencia túl erős, a gazdasági problémák őket is elriasztják, a beilleszkedés sem problémamentes. Akik itt ragadtak, nem panaszkodnak, testvérüknek tartják a magyarokat: igazi kalandorok, akik tudtak változtatni a magyarok ízlésén is - riport a Magyarországon élő törökökről.

A siker titka a gazdag török üzletember szerint egy egyszerű ötlet volt. "Budapesten akkor még este hat-hét óra után nem lehetett enni sehol. Mi pedig arra gondoltunk, mi lenne, ha hajnali négyig lennénk nyitva, mint a törökországi éttermek. És ez bejött, a fiatalok szórakozás után a 3 testvérben ettek" - magyarázta.

Az első éttermet követte hét másik, később pedig szétvált a három társ, és önálló üzleteket indítottak. Mehmet szerint nem haraggal váltak el, azóta is "szép konkurencia" van közöttük. Ma a nagykörúti éttermek legismertebbjeit ők viszik: a Szerájt, a 3 testvért és a Star Kebab-láncot. A tizenegy Körút közeli étterem összesen hat tulajdonosé.

A gyros ára egységes, ebben mindig megegyeznek, a többi étel ára legfeljebb száz forinttal tér el egymástól. "Több étterem már nem kell a Körútra, mi nem szeretnénk úgy csinálni, mint a kínaiak, akiknek mindenütt olyan sok éttermük van, hogy egymás után mennek tönkre" - mondta Mehmet.

A Star Kebab tulajdonosa szerint a magyarok azért szeretik a török éttermeket, mert nem érheti őket meglepetés, hiszen nem a konyhából hozzák ki az ételt, hanem kipakolják a pultra. Nem drága, hasonlít a magyar konyhára, és soha nem kerül bele fagyasztott étel, csakis friss zöldség és hús - sorolta az okokat. A menüt a magyar ízléshez igazítják: bár a gyros - amit a magyarok kedvéért görög néven árulnak a törökök a döner elnevezés helyett - és a török pizza ugyanolyan, mint Törökországban, a baklava más ízesítésű, és a főételek csak félig-meddig hasonlítanak az eredetire. A személyzet magyar, a szakácsok viszont törökök - az ő kedvükért a Nyugati téri Star Kebab pincéjében külön imaszobát is kialakítottak.

A török süteményt, a baklavát az összes török és arab étterembe egy helyről viszik, egy Orczy téri apró pékségből. Soguk Sedat társával, Besmart Emir Murattal remekül megél a sütöde bevételeiből - olyannyira, hogy Sedat otthagyta a fizikusi pályát, fehér pólóban és kötényben dolgozik egész nap a pékségben.

Itt reggeltől délutánig működik a sütő, a cukrász akkorára nyújtja a rétestésztát, hogy akár bele is takarózhatna. A papírvékony tésztára dió, csoki, túró vagy pisztácia kerül, a serpenyőbe pedig nagy merőkanállal locsolják az olajat. A baklavának negyven percet kell sülnie, ezután kerül rá a szirup - a massza, amiben kétszer annyi a cukor, mint a víz, és órákig fortyog egy ötvenliteres üstben. Közben Sedat török pizzát - lahmacumot - süt a szomszéd helyiségben. A feltét halal húsból készül, ami megfelel az iszlám előírásoknak: a levágott állatot teljesen ki kell véreztetni, a művelet közben pedig a Koránból olvasnak fel.

Sedat hét éve, egy nagy földrengés után jött Budapestre magyar feleségével. Mióta divatba jöttek a török éttermek, a magyarok a baklavára is rászoktak - magyarázta. Az első nap még csak két tepsire valót sütöttek, fél évvel később viszont már hatvanat. "Az első vevők csak nyomogatták, nem is tudták, hogy mi ez" - emlékszik vissza Emir Murat, aki már 13 éve süti a baklavát az Orczy téren. Ma már legalább húsz étterembe szállítják a tocsogós, édes süteményt.

A pékség szomszédságában török kávézó működik - ide járnak a ráérős, a politikai menedékjogot élvező vagy éppen a munkanélküli törökök kártyázni, társasjátékozni, kávézni vagy teázni. A pékség és a kávézó is egy homályos folyosóról nyílik, a két vállalkozás teljesen együtt él. Aki éhes, átszalad a pékségbe ennivalóért, aki szomjas, elhozza a teát a szomszédból.

Sedatnak így van alkalma megfigyelni a kissé szedett-vedett vendégeket. "Sok török, aki Magyarországra jön, nem igazán kulturált vagy intelligens. Sajnos egy kicsit bunkók, pedig a törökök nem ilyenek. Ez olyan környék, hogy aki nem bűnöző, itt még maffiaságot is tanulhat" - mondta. Sedaton néha nevetnek a többiek, azt mondják rá, hogy nem is igazi török, mert szereti például a klasszikus zenét.

Akcse Nureddint, a török kávézó vezetőjét nem a műveletlenség, inkább az elmaradottság idegesíti. A nagymamáját hozta példaként: ő sosem járt iskolába, és azt hitte, hogy a világ 10-15 faluból áll, és minden írást, amit nem a Koránban látott, a sátán betűjének nevezett. Szerinte viszont ezért senkit nem lehet hibáztatni, hiszen így tanulták. Azokat sem szólja le, akik húsz éve élnek Magyarországon, de nem változnak. "A mi gyerekeink már nem ilyenek lesznek" - tette hozzá.

Sok társához hasonlóan Nureddin piacozással kezdte, de azt mondta, mostanra már nem éri meg a fáradságot az ilyen munka: hiába jobb minőségűek a török ruhák, a kínaiak annyival olcsóbban adják az árut, hogy mellettük nem lehet labdába rúgni. A kávézó viszont általában megtelik estére, és csak akkor ürül ki éjfél előtt, ha nincs meccs - mondta. A foci az egyik fő vonzerő, a török sportcsatorna előfizetése ugyanis túl drága ahhoz, hogy a vendégek otthon megengedhessék maguknak, márpedig a török foci mindenkit érdekel. A törököket meg lehet ölni, de legyőzni nem lehet őket soha, ez a foci Eb-n is kiderült, büszkélkedtek a törökök.

A törökből kölcsönöztük

Kicsi, alma, bika, búza, papucs, kávé, pite, Isten, ég, tündér, erkölcs, apa, anya, húg, disznó, dió, eke, gyümölcs, őröl, szőlő, bor, seprű, boszorkány, egyház, gyertya, keselyű, tőr, bársony, szatócs, gyermek, iker, köldök, gyomor, csipa, szék, tükör, bölcső, koporsó stb. A magyar nyelvben több száz török jövevényszó van. A legtöbb szót a török hódoltság idejében, az oszmán-törökből kölcsönöztük, de az alapszókincsben is található számos török eredetű szó, azaz török eredetű szavaink egy része a honfoglalás előtti időből való.

Magyarországon élő törökök,

II rész:

A kávézóban csak férfiak voltak ottjártunkkor is - Akcse Nureddin szerint előfordul, hogy egy-két nő megnézi itt a meccseket, de ez ritka. A törökök a magyar kávézókba párosan is járnak, de ide nem szívesen hozzák el a feleségüket, mert azt mondják, így jobban érzik magukat - magyarázta. A nők pedig sajnos otthon maradnak - csóválta a fejét.

Kevés is a török nő Magyarországon: nem minden török engedheti meg magának, hogy a családját is Magyarországra költöztesse, sokaknak pedig magyar felesége van, akik könnyen találnak társaságot a hazájukban. "Meg itt vannak a fanatikusok, de ezekből a hülyékből kevés van" - tette hozzá a kávézó vezetője. Azokra célzott, akik a feleségük nélkül mennek bulizni, mert úgy gonbolják, hogy a nőknek nincs keresnivalójuk az ilyen helyeken, pláne egyedül.

Egész máshogy látja a kérdést egy török üzletember, Ahmet Mücahit Akyüz. Szerinte nem is lenne értelme, hogy a nők a kávézókba járjanak. "Ott férfias dolgokról beszélgetnek, csak unatkoznának" - mondta. "Kevés itt a török nő, és a legtöbben otthon vannak, hiszen nem nagyon beszélnek magyarul. Inkább törökökkel találkoznak, vagy olyan magyar nőkkel, akik tudnak törökül." Külön nő- és férfiközösség létezik Magyarországon is, a török nők kevésbé nyitottak. Ők szinte mindannyian feleségek, és mivel nincs rá szükségük, nemigen tanulják meg a magyar nyelvet - mondta egy magyar lány is, akinek török a férje.

Sok török férfi magyar nőt vesz el - a megkérdezettek szerint egyszerűen azért, mert fiatalon jönnek ide a férfiak, itt könnyű barátságot kötni, és szépek a magyar nők. A muszlimoknak szabad keresztény vagy zsidó nőt elvenniük, akiknek nem kötelező áttérniük az iszlám hitre. A törökök nagy része amúgy sem viszi túlzásba a vallásosságot - mondta több forrásunk -, a napi ötszöri imára vonatkozó előírásokat például nem mindenki tartja be. A törökök pedig "nagyon tudnak szeretni, és értékelik a nőt". "Sosem beszélnek előtte csúnyán, és mindent megvesznek neki" - mondta egyikük.

A Star Kebab tulajdonosa szerint azonban hiába gyakoriak, általában rossz végük van a török-magyar házasságoknak. "A tiéd is, az enyém is egy más kultúra. Törökországban akár egy év is lehet, amíg szeretkeznek a párok, itt pedig akár már egy hét után is. A fiatalember idejön, gyorsan lesz szerelmes, és gyorsan megházasodik." A tizenhat éve Magyarországon élő Mehmet azt mondta, sok vegyes házasságot látott már tönkremenni. Sok török férj előbb-utóbb kéri, hogy a felesége térjen át az iszlámra, és ez buktatókat rejt.

"A férjem által lettem muszlim, de nem miatta" - mesélte egy magyar lány, aki török férfihoz ment feleségül. Szerinte a vallás képes összekötni a párokat, míg sok vegyes házasságot éppen a két ember különböző vallása tesz tönkre - ez még akkor is igaz, ha a férj nem hívő. "Mélyen bennük vannak a szokások, az erkölcsösség, a férfi-nő elkülönülés, nekik fontos, hogy mire nevelik a gyerekeket" - mondta.

"A törököknek eszükbe sem jut, hogy zavaró lehet a férfiak és a nők elkülönülése, annyira megszokták. Nehezebben értenek szót a nőkkel, még a házastársi viszonyban is, hiszen külön nőttek fel" - mond példát a magyarok és törökök közti különbségre a lány, akinek a vallás segített megszokni a változást. Azt mondta, ismer olyan nőket, akik némi unszolásra tértek át az iszlámra, megpróbáltak rendszeresen imádkozni, de fél év múlva már nem vették komolyan. Más magyar nők viszont még a férjüknél is buzgóbb muszlimok lettek. "Mert nekünk ez új dolog" - magyarázta.

A lány szerint Magyarországon könnyebb egy magyarnak követni az iszlám hitet, mint a törököknek. "Mi megszoktuk, hogy kihívóan öltözött nők flangálnak az utcán, nekik viszont ez ronthatja a hitüket" - mesélte. Azért, mert nehezebb úgy imádkozni, ha előtte a férfi megnézett egy lengén öltözött nőt. Magyarországon szerinte többen az ilyesmi miatt távolodnak el az istenszolgálattól.

Ha a török-magyar különbségekről kérdeztük őket, minden török a család fontosságát említette első helyen. Sokan elválnak, a túl nagy szabadság miatt - mondta egy kis török étterem vezetője. "Itt nem olyan fontos a család. A tizennyolc éves gyereknek már be kell szállnia a rezsiköltségekbe, cserébe a szüleit később az öregek otthonába küldi, pedig az idősek szerintünk nagy tiszteletet érdemelnek" - mondta Mücahit Akyüz.

Az viszont jó, hogy a magyar családokban mindenki dolgozik, nem csak egy ember. Törökországban sokszor egy férfi tartja el a nagy családot, és emiatt nagyon gyorsan öregszik - mondta Mehmet, aki szerint "a legkedvesebb nép Magyarországon él". A magyarok kicsit visszahúzódók, de jó emberek - jelentette ki egy török büfé üzletvezetője. A török gyerekek az iskolában a hun rokonságról tanulnak, sok a közös szó is - magyarázta.

Sok magyar csodálkozik, hogy a törökök ennyire szeretnek minket - mondta Tasnádi Edit, az ELTE török szakának tanára. A török iskolákban mohácsi győzelemről tanítanak, és minden török gyerek úgy tudja, hogy az ural-altaji nyelvrokonság révén a magyarok a rokonaik. Az átlag török testvérnépnek tekinti a magyarokat, és úgy tudja, hogy közös ázsiai őshazából származunk.

Akcse Nureddin kurd származású, politikai menedékjogot kapott, ezért él Magyarországon. A nemzetiségére, a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó kérdésre annyit mondott: "Az emberek között nincs baj. A törökök tudják, hogy kurd vagyok, tudják, hogy hazafi vagyok. Csak a fanatikusokkal van baj. Nem a két nép harcol, hanem egy csoport és a hadsereg között folyik a harc" - mondta.

A törökök Atatürk óta büszkék a törökségükre, azelőtt még a vallás volt a fontosabb, nem a nyelv vagy a nemzetiség - magyarázta Tasnádi Edit, az ELTE tanára. A mai törökök szerinte nem szívesen hallanak a kurdokról. "Ezeket a konfliktusokat mi is éljük, de mi sem tudjuk megoldani" - vélte. A kurd-török összecsapások során körülbelül 30 ezer ember halt meg, a kurdok mindenütt a bőrükön érzik a megkülönböztetést. Bár ez inkább pszichológiai üldözés, nem fizikai - mondta Tasnádi. Egy kurd csinálhat karriert, de az identitását valamennyire fel kell adnia - tette hozzá.

Törökországban ma sok vitát vált ki a vallásosság látszólagos előretörése. A szekuláris, atatürkista törököket nagyon idegesíti ez a jelenség, a vallásosak viszont azt szeretnék, ha lenne joguk a hitük szerint élni - mondta Tasnádi Edit.

"A szekuláris államot senki nem akarja megtörni, egyszerűen csak szeretnék, ha megengednék, hogy nyugodtan kövessék a vallásukat" - mondta egy török üzletember. Szerinte a török állam sokszor nem hagy választási lehetőséget: egyetemeken és hivatalos állami helyeken tilos kendőt viselni, tizenkét éves korukig a diákok nem tanulhatják a Korán nyelvét.

megjelent: http://www.turkinfo.hu/index.php

2008. szeptember 24. 22:23:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Ki szeretne olvasmányos dokumentumokat kapni az Iszlámról az e-mailpostafiókjába?

Jaseenah

2008. szeptember 24. 22:41:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!
Elég régóta olvasgatom az oldalt és nagyon tetszik. Imádom Törökországot, a török embereket, most mégis egy negatív élményt vagyok kénytelen leírni.
Több, mint egy éve van egy török barátom, itt tanul Magyarországon. Nagyon-nagyon boldog voltam vele, egészen mostanáig... Ugyanis megtudtam, hogy több lányt is hülyít egyszerre, és amikor én nem vagyok Pesten, velük is találkozgat. Egy világ omlott össze bennem, rettenetesen dühös vagyok. Mindent megtettem érte, úgy néz ki, valamit mégsem csináltam jól. Részemről ezzel vége.
Nem tartozom azok közé, akik azt mondják, hogy ez csak a törökökre jellemző, nagyon jól tudom, hogy bármelyik nemzet fia képes ilyesmire...
Én bíztam benne, hiszen a bizalom a legfontosabb... De most annyit tudok mondani, hogy bármennyire is szeretitek a párotokat, azért figyeljetek oda, és legyetek résen. A bizalom szép dolog, de ezt az élményt nem kívánom senkinek.
Akinek pedig egy hűséges férfi jutott, becsülje meg, és sok boldogságot:)
Köszönöm, hogy ezt megoszthattam Veletek.

Üdv,

Nila

2008. szeptember 25. 11:40:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Nila!
Te legalább megtudtad, és sajnálom, őszintén, tudom, hogy nagyon fájhat...

Nem igazán lehet résen lenni azoknak vagyis inkább csak magamról beszélek, skik itt vannak, a kedvesük, pedig Törökországban. Ezt lehetetlen ellenőrizni. Marad a bízalom, ami, húú hát elég nehéz.........
Zsuzsa


Jah, csak annyit még: csak találkozgatott vagy más is történt???

2008. szeptember 25. 14:32:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Nila és Többiek!

Sajnálom, de a te eseted nem az egyetlen. :( A bajt ott látom, hogy a török kultúrában a nők és a férfiak, kimondva vagy kimondatlanul, még mindig nincsenek egy szinten. A férfi megtehet mindent, a nő nem. Ők féltékenyek még a kis lábujjadra is, hogy veled van, de ők bármikor elmehetnek egy buliba, miért kéne engedélyt kérni? Számukra ez a természetes. Sajnos látom a környezetemben, hogy a török férfiak mit csinálnak, amikor nincs mellettük a kedvesük. Főleg, ha külföldre szabadulnak, ahol könnyebb megkapni a lányokat. Nekem is már számtalanszor megfordult a fejemben, hogy mivan, ha az én párom is ilyen?! Sosem lehet tudni... :(
Azt látom az életben és a kapcsolatomban is, hogy hiába nem vallásos valaki, a tradíciók mélyen beleivódtak az emberekbe, és főleg a férfiakba. A jót, ugye könnyű megszokni. Viszont érzek egy furcsa kettősséget is. Minden török férfi azt mondja, hogy nem kell török lány, mert nagyon féltékenyek, nem akarnak dolgozni, folyton követelőznek, rámásznak és házasodni akarnak. Hozzáteszem, ők is ugyanilyenek, csak ők dolgoznak. :) A külföldi lányok nem ilyenek (persze vannak kivételek), és ez tetszik nekik. Kezdetben... viszont később rájuk akarják erőltetni, lehet hogy tudatlanul is, azt a szerepet, ami Törökországban a nőktől elvárt. Próbálnak modernek lenni, de nem akarják kiengedni a gyeplőt a kezükből. Azért a nő mégis függő viszonyban legyen velük. Sok kompromisszum és bölcsesség szükséges egy vegyes kapcsolathoz. Mindkét félnek engednie kell a kultúrális elvárásokból, próbálni kéne igazodni a másikhoz és egy arany középutat találni. Sajnos ez nem megy egyedül, és úgy érzem főleg erre mennek rá a kapcsolatok.
Visszatérve az alap témához, sokat voltam kint és szinte ámultam. Több, mint 1 éve vagyunk együtt a párommal és igazából most jönnek ki a kultúrális problémák. Nem tudom, hogy meg tudjuk e oldani, néha mély szakadéknak tűnik. Ráadásul az sem tesz jót a kapcsolatnak, főleg az én bizalmamnak, hogy látom mennyi kapcsolatot ápolnak egyes török férfiak más leányzókkal. Persze tisztelet a kivételnek, de sajnos ezt látom többnyire. Nekem nem jutott tudomásomra, hogy megcsaltak volna, de ugye nem vagyok vele mindig, ha akar akkor talál alkalmat. Ez eléggé próbára teszi a kapcsolatokat. Nem az elkeseredettség szól belőlem, hanem a tömény racionalitás. :) Remélem azért senkinek nem vettem el a kedvét eme díszes példányoktól, de sajna ez is az igazsághoz tartozik.

Kata

2008. szeptember 25. 17:51:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Nem tudom megállni,hogy ne szóljak a turkinforól kimásolt cikkhez.

szóval az egy hatalmas nagy tévedés, hogy a magyar nyelv török jövevényszavainak nagy része a Hódoltság korából származik és csak pár db a honfoglalás előtti időkből. Ez pont fordítva van, vagyis a török jövevényszavaink nagyon nagy része a honfoglalás előtti és közvetlen utána lévő török együttélések idejéből származik. Csupán pár darab szót vettünk át az oszmán törköktől.

okoskodásnak vége.
:)

K.

2008. szeptember 25. 19:49:00 CEST  
Blogger Sonmez said...

Kedves Lányok!
Ajánlom figyelmetekbe az alábbi írást! Hátha valaki még nem olvasta!
Üdv., Marik

Az igazi magyar őstörténetről





Kiszely István: a magyar pörköltet evett, amikor az európai még köleskását

Kiszely István jeles magyarságkutató volt az Erdélyi Napló-esték sorozat árpilisi meghívottja. A nagy közönségsikernek örvendő előadás szerkesztett, rövidített változatát olvashatják lapunk összeállításában.

Ki kell ábrándítanom önöket, mert én nem vagyok történész. Biológus, orvosember vagyok. Soha nem akartam a magyar őstörténettel foglalkozni. Nagy alapkutatásom az volt, hogy az alany a múltat hozzuk össze a jelennel. A csontkémia, a csontpatológia alapján a csontból meg kellett állapítani, hogy hány éves, milyen betegsége volt, milyen vércsoportba tartozott. Később a nagy mitokondriális DNS kutatást végeztük egy jelentős nemzetközi kutatócsoporttal. Amíg az egyetemen voltam, a természettudományi karon, untam magam és fölvettem a kínai szakot. Bejártam a kínai követségre: pechemre akkor éppen rossz elvtársaknak minősültek a kínaiak. Mindig azt tettem, amit nem illett tenni, mert tudtam, hogy az lesz később a jó. Amikor a kínai követségről kiléptem, megpofoztak, megrugdaltak: a végén már pizsamát, fogkefét vittem magammal, így két napig kipihentem magam. Amikor Kína nyitott a világ felé, 1967-ben kaptam egy kínai útlevelet. Eljuthattam oda, ahova európai ember mai napig sem juthat el. Azt a feltárást folytattam, amit Stein Aurélnak, 1915-ben kényszerűségből abba kellett hagynia. Azkanában találtam 1200 olyan embert, amilyenek mi vagyunk, magyarok. Ha egy biológustól azt kérdezik, hogy hol keresi a magyarság eredetét, őseit, akkor válasza egyértelmű: ott, ahol olyan emberek éltek és ma is olyanok élnek, mint mi.

Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak

A Miskolci Egyetemen történt díszdoktorrá avatásom laudációjában az állt, hogy a magyarság eredetét ott keresem, ahonnan a magyarság származik. Ne nevessenek! A magyarságeredetről szóló történelmünk politika volt! Monarchikus politika. A mai napig a magyarságnak a Monarchia politikáját és a Monarchia történelmét tanítják. Kossuthot, Széchenyit, Petőfit, Shakespearet szoktam idézni.

Most mégis egy nyurga kortársunkat idézem: „hazudtunk éjjel, hazudtunk reggel és hazudtunk este”. Ennek az embernek teljesen igaza van.

Hazudtak reggel, éjjel és este. A nappalt kifelejtette. Ez a hazugság határozza meg a monarchiabeli magyar történelmet is.

Kérdezgették fiatalok, hogy mit szólok Szántai Lajoshoz, mit szólok egyik-másik előadóhoz? Kérem, mindenkit szeretek, mert mindenki ugyanazt mondja, csak más-más oldalról.

Mi ma azért vagyunk itt, hogy a haza ügyeit megbeszéljük. Széchenyi azért hozta létre a Nemzeti Kaszinót, az országos kaszinót, a Nemzeti Társas Kört és a Kaposvári Kaszinót, hogy legyen egy hely, ahol a haza ügyeit megbeszélik. Azt hiszem, hogy ma Kolozsváron az Erdélyi Napló olyan hely, ahol a haza ügyeit beszélik meg. Ezért is örültem a meghívásnak, hogy a magyarság eredetéről kolozsvári közönség előtt beszéljek.

Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: „eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs.” Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére.

A Monarchia elmélete szerint őseink átkelnek az Ural-hegységen, majd ott éltek gyűjtögető, halászó életmódot. Hogy mennyi ideig, azt nem tudják. Onnan valamilyen oknál fogva őseink lemennek Levedi törzsterületére, ahol több száz évet kell tartózkodnunk. Nekünk mindent az oroszoktól, a szlávoktól kellett megtanulnunk: a mezőgazdaságot, az állattartást, a szőlőművelést. A hithű monarchikusok négy, öt, hatszáz éves ott-tartózkodást írnak. Akkor megjelennek délről a csúnya arabok, ugye, mert nekünk hátba támadt népnek kellett lenni! (Hál` Istennek az arabok erről semmit nem tudnak. Tizennégy évet tanítottam Kairóban, meg az arab világban.) Onnan bekényszerülnek a Kárpát-medence előterébe. Az osztrák történészek nem tudták, hogy mennyi ideig voltak ott a magyarok. Mi pontosan tudjuk: negyvenöt évig. Jöttek a csúnya besenyők, és hátba támadták a magyarok őseit, akik asszonyainkat, barmainkat hátrahagyva betódultak a Kárpát-medencébe, mert más választásuk nem volt.

Európában egyedüli népként sokasodtunk harmincszorosára

Kérem, ha a pudingnak a próbája az, hogy megeszik, a magyar őstörténetnek a próbája az, hogy ezerszáz év után harmincszorosára megsokasodva tudtunk megmaradni. Meg tudtuk tartani nyelvünket, meg tudtuk tartani élettani tulajdonságainkat, szellemi-, tárgyi kultúránkat, táncvilágunkat, mesevilágunkat, népművészetünket, hitvilágunkat.

A honfoglalás idején a mai Franciaország területén hét millió ember élt, és ma Franciaországban csak ötvennyolc millióan vannak. Kilencszeresére sem tudtak sokasodni.

Mi egy idegen világba érkeztünk. Egy más világból jövet meg tudtunk harmincszorosára sokasodni. Ezt a csodát egyetlen európai nép nem tudta megtenni. Gondolják végig!

Mi, amikor beérkeztünk Európába, idegenek voltunk és – fogadjuk már el – most is idegenek vagyunk. Minden európai nép indoeurópai: a skandináv, a francia, az angol, az ibériai, az itáliai, a görög, a szláv mind indoeurópai. Mi egy másik világból jöttünk, és ennek a kultúrának minden részét meg tudtuk tartani. Nemrég egy etruszk temetőt dolgoztunk fel Olaszországban, utána az olasz kollégáimmal elmentünk egy pizzériába. Megkérdezi tőlem az olasz kollégám, hogy tudom-e, mi a különbség, az olaszok és a magyarok között? Valami közhelyet mondtam. Azt mondta: „amit ön itt lát, az semmi nem olasz. Mi átvettünk mindent. Átvettük a föníciaiaktól, a görögöktől, az illíréktől, venétektől. Itt semmi nem itáliai. Itt ülünk az asztalnál. Ott a Milánói dóm. A gótikát Franciaországból vettük át. Az asztalon itt a terítő. Az első szövést a kínaiak végezték el. Itt van a paszta, a tészta, ami Itáliának a jellegzetessége. Az első tésztát Telekurgesztánban négyezer éve találták fel. Ott, ahol Önök éltek. És mi van a Pizzában? Van tészta. Mi lepényt ettünk. Önök behozták a kovászt. Van rajta paradicsom. Közép-Amerikából vettük át. Van rajt formaggio, sajt. A szarvasmarhát, a juhot és a kecskét ott háziasították, ahonnan önök származnak. De mi mindent átvettünk, magunkévá tettük és kifejlesztettük. Önök egy sokkal magasabb kultúrából érkeztek, mint amilyen Európa kultúrája, és a történelem folyamán csak vesztettek, csak koptak, csak adtak. Kérem, önök többet adtak a világnak és Európának, mint amennyit kaptak belőle, vagy tőlük.” Olasz kollegám szavaira elgondolkoztam. Jézus Mária! Hát ez az olasz ismeri a magyar őstörténetet. Ismeri azt a csodát, amit mi véghezvittünk?

A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk

Nagyon szeretem, hogy itt vagyunk a református kollégium épületében. Nagyon szeretem a református kollégiumok könyvtárát. Török időkben a török például nem jutott fel Észak-Magyarországra. A német választófejedelmek azt mondták, amennyiben a katolikus monarchia hozzányúl az új valláshoz, akkor vége a monarchiának. Osztrák volt három és félmillió, a németek pedig tizenöt-tizennyolcmilliónyian. A sárospataki könyvtárban ugyanúgy megmaradt minden. Négyszázhatvan éves tankönyveket olvasok. Hál` Istennek nem katalogizálták. Nagyon vigyáznak rá, hogy ne katalogizálják, mert akkor a Széchenyi Könyvtár kiemeli, elviszi és csak kutatási engedéllyel kérhető ki. Elolvasom a négyszázhatvan éves tankönyveket és a következő áll benne: a magyarság három hullámban jött be a Kárpát-medencébe. 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok és 895. május 10-én, mint Árpád népe. Akikhez 1235-ben hozzáköltöznek a jászok, 1243-ban és `46-ban a kis és nagykunok. A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk. Ebből ki szokták emelni Árpád népének a vonulását és a vonulási területét. Ez a magyar őstörténet. A hunoktól a kunokig ez a népesség belső Ázsiából hozta magával kultúráját, nyelvét. Bejött.

Ezzel szemben mit tart Európa és mit tanítanak nekünk a Monarchia gondolatában? Attila pusztítva száguldott Európa, Ázsia és Afrika között és embervért ivott gyermekkorában és kutya szülei voltak meg szarvai. Mi a valóság? A hunokat 361-ben a római császár hívja be a Kárpát-medencébe, Meotisz vidékéről, hogy kordában tartsák a Duna–Tisza közén lévő szarmatákat és a Tiszántúlon lévő gepidákat. Attila 395-ben Tápiószentmártonban született. Meghalt 453-ban. A maradék hun elmegy Csiglemezőre, a Mezőségre és benépesíti Erdélyt. Ők a székelyek. Ezt jól tudjuk.

A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorhoz

Kétféle történelem van. Az egyik történelmet a történész írja. De hát a történész nem miniszterelnök, nem agysebész: a történésznek mindig szüksége van a vajas-kenyerére egy kis szalámira, netán kaviárra. A történész mindig kiszolgálja az adott hatalmat. A másik oldalon van a nép, mi, akik az igaz történelmet írjuk, mert egymásnak adjuk át az ismereteket, a kódolt ismereteket a vasárnapi ebédeknél, a kukoricafosztásnál, a beszélgetéseknél.

Mit tartottak a székelyek magukról? Csaba királyfi népe! Most végeztük el a nagy mitokondriális DNS vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen. Kiderült: a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a világhálón, el lehet olvasni!. Csak amíg a finnek átírták a tankönyveiket, nekünk a Science és a Nature, azaz a világ legjelentősebb tudományos folyóiratait leszedték a könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk belőle egyet s mást. Nem én tettem a világhálóra a mitokondriális eredményeket, hogy a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. Nem én tettem a világhálóra, mert ha én teszem, akkor azt mondják, hogy Kiszelyi István soviniszta, nacionalista, újabban meg azt mondják, hogy fasiszta vagy antiszemita vagyok. Ez a szlogen, ha az ember magyar akar lenni saját hazájában. Ne beszéljünk mellé! Valahova tartozni kell! Mi ide tartozunk, ezt vállaltuk és vállaljuk.

Széchenyi írta a naplójában: „minden mag, amit elvetek, ki fog kelni. De úgy kell tennem, mintha idegen kertész művelné azt, mert engem nem szeretnek az emberek”. Ezt a részt soha le nem fordították a naplójából. Széchenyi németül írta a naplóját. Történészválogatások jelennek meg: hogy jön ahhoz a történész, hogy az én történelmemből, az egyik legnagyobb magyar ember írásából ő válogasson?! Bocsánat, nem vagyok én amnéziás! El tudom olvasni és meg tudom érteni. A genetikai eredményeket az utrechti, a varsói rektor és a német akadémia elnöke tette a világhálóra tudatosan. Őrájuk nem lehet ráfogni, hogy fasiszták és antiszemiták.

Attila, az első évezred legnagyobb embere

Csodálatos imakönyvet nyomtatott a katolikus egyház a katonai tisztképzősök számára. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy befér a mellény bal zsebébe. Széchenyinek az imája van benne, az aradi 13-nak a kivégzés előtti imája és Rákóczi Ferencnek az imája. Az utolsó oldalon egy mondat szerepel vastag betűvel arról, hogy végszükség esetén, mielőtt meghal, mit imádkozzon a kiskatona. Egy ismerős katonatiszt, amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New York-ban és hozott egy könyvet. A könyv címe: Attila, hun király uralkodásának a titka. Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és a közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv, hárommillió példányban kelt el. Előszavában a mostani elnök Bush, Bill Clinton, a Chrysler gyár, a Ford gyár igazgatói, a szenátorok beírták, hogy ennek a szellemében uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott. Megjelent a U.S. News-nak egy különszáma a világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és Attila szerepel. Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett csatát Catalaunumnál! Azt mondta Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának (mert Attila Aquileiában és Rómában nevelkedett), hogy: „te is vesztenél tizenkétezer embert, én is vesztenék. Nem ütközzünk meg!” És nem azért nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert „te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem.” Az első évezred legnagyobb embere volt.

Most építjük vissza Tápiószentmártonban a palotáját. Priscos Rhetor pontosan leírja. Amúgy megdöbbentő a kerítése, a székely kapu, a nagykapu, a kiskapu, a galambdúc, minden. Most ötmilliárdba kerül, meg van a pénzünk: magyar beruházó, ha értelmét látja, akkor ad pénzt. Kocsi Jánossal, a tápiószentmártoni Kincsem Park tulajdonosával közösen építjük. Idén kezdjük, jövőre kész.

Háromezer éves magyar szakácskönyv

A kásaevő európaiaknak megmutatjuk a kultúránkat!

Azért mondom kásaevő európaiaknak, mert a következő könyvem az Eleink lakomája címmel jelenik, meg. Sikerült fondorlatos módon megszerezni Belső-Ázsiából száz, háromezer éves hun receptet. A világ első szakácskönyvét. Az újgúrok mentették meg hun írással. Akkor, amikor Európa még köleskását evett, mi már tíz fűszerrel készítettük a kenget, a pörköltet és a takenget, a gulyást és, valamint a csörögét és az öhömöt. Először angolul adjuk ki, hogy a kásaevők megismerjék a kultúránkat. Utána magyarul.

Kérem, a magyar ember nem ért a propagandához. A magyar ember túl szerény, befelé él, nagyon örül, de nem ért ahhoz, hogyan kell magát tálalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem tudjuk. Nincs belénk kódólva a seft, az üzlet, a dizájn, a biznisz. Ezek nincsenek belénk kódolva.

A következők az avarok, 568-ban jönnek be. Ugyanabból a törzsszövetségből szakadnak ki, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézésűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. Ugye az írással, a rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Az székelyderzsi, meg a többi csodálatos ősi írásunkat levakarták. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Elolvastuk a szarvasi tűtartót. Először odaadtuk a Magyar Tudományos Akadémiának, annak az akadémiának, amelyben a magyar betűszót már csak idézőjelbe teszem. A tudományost is idézőjelbe teszem… Ilyen-olyan akadémia, de se magyar, se tudományos. Én huszonhét évet szolgáltam a „Magyar” „Tudományos” Akadémiát és 2000-ben otthagytam. Azt mondtam: nem óhajtok egy olyan testületben lenni, amely hazudik, reggel, éjjel, este. Nem óhajtok őstörténetben irányelveket és a Petőfi-ügyben hazugságokat mondani. Én olyat akarok tanítani, ami igaz.

Az avarok után, ugyanabból a második türk törzsszövetségből bejön Árpád népe. Kiszakadunk a második türk törzsszövetségből a negyedik század legelején. Onnan bemegyünk Közép-Ázsiába, arra a területre, amelynek a nevét sem volt szabad kiejteni: Turán. Aki a turáni magyarságról beszélt, az már megint mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban a szobdok, a bahtriaiak, a horejzmiek, délről a perzsák leírták a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, leírták a kereskedelmünket, leírták a hangszereinket. Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!

Nekünk gyűjtögető, halászgató népnek kellett lennünk

Tolsztov szovjet akadémikus írt egy könyvet 1973-ban Az ősi Chorezm címmel. Leírta a magyarok öntözéses gazdálkodását. Megjelent magyarul, de hamar betiltották, bezúzták, indexre tették (az én példányomat persze nem). Leírta, amit nem volt szabad, mert nekünk gyűjtögető, halászó népnek kellett lennünk.

Gondolják el történészeink magas agyi fejlettségét: mondjuk bejön félmillió ember a Kárpát-medencébe és akkor az asszonyok kimennek az erdőbe csiperkegombát gyűjtögetni és ebből etetnek félmillió embert. Nem tudom, hogyan képzelik.

De folytassuk. Turán területéről, mivel ott voltak a szobdok, bahtriaiak, a nagy birodalmak, a Horejzmi Birodalom, átmegyünk a Kaukázus középső keleti részébe, Európa látókörébe kerülünk. Ott van Örményország, nyugatra Grúzia, délre az azeriek. Világosító Gergely, a nagy örmény szerző leírja a kultúránkat, a kereskedelmünket, a ruházatunkat. Egyetlenegy akadémikus kutatónk nem volt még Örményorszégban! Nem volt még a jereváni könyvtárban!

Nekem őrült barátaim vannak csak –, mert őrült emberrel érdemes barátkozni. Az egyik ilyen Ucsek Árpád. Ucsek Árpád a sztálini időkben pravoszláv térítőként, mint szerb pap térített Örményországban és most Magyarországra jött. Ő örmény ember. Elküldtem Jerevánba, hogy jegyzetelje ki, mi az, amit az örmény írók írtak rólunk. (Örményország négyezer éves királyság. Ugyanúgy Grúzia is, hihetetlen magas kultúrával rendelkező két ország. Itt van az ellentét: ugye, az újgazdag oroszok, és az ősi örmények, grúzok között.) Három oldal könyvtár-jegyzetet írt ki abból, amit az örmény szerzők a magyarokról és a hunokról írnak. Soha egy mondatot le nem fordítottak ebből!

1860-ban Iszpahánban (ez Perzsia délnyugati része, ma Iránnak hívják) előkerült egy érdekes lelet. Talán emlékeznek erre a helyre: Iszpahánban dúsítanak most az irániak uránt. Ha lenne egy értelmes vezetőnk, mi is dúsíthatnánk. Európa leggazdagabb uránbányája Pécs mellett van. Mennyire megijednének a környező országok attól, hogy Magyarország dúsít. Errefel bezárták az uránbányánkat. Nos: találtak Iszpahánban egy ötödik századi hun–örmény szótárt és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik századi másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy kilencedik századi török fordítása.

Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában. Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun–örmény szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500 alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel ezlőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében.

Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mert Arménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni, fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen. Ekkor vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót.

Hát ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, meg disc, meg winchester…

XVIII. évfolyam, 17-18. (864.) szám
2008. május 7.

2008. szeptember 26. 10:20:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Egyetértek Katával, bár lehet, hogy ez nálam most a kétségbeesésből is fakad, mert a kapcsolatom talán nem is fog folytatódni. De az utóbbi hetekben, hónapokban én is rádöbbentem a valóságra.
Kezdődött úgy, hogy a párom megtiltotta, hogy férfiakkal barátkozzam, msn-en legyenek fent stb... ez nem volt nekem terhes, de leszögeztem, hogy cserébe ugyanezt várom el. Akkor még: hogyne, ez természetes... én vakon megbíztam benne, Ő az én szememben olyan magasan állt.. aztán kiederült, hogy van neki lány barátja bizony..msn-en,telefonon... utána megtaláltam a profilját egy társkeresőn, ahová igaz, hogy kb. fél éve lépett be utoljára, de volt olyan kép feltölve róla, amit nekem készített :(
Engem majdnem lekurvázott, mert egy oldalon vissza mertem jelölni ismerősnek az egyik férfi szomszédomat. Megvádolt, hogy én a szeretője vagyok... hiába magyárztam, hogy ez udvariasság, mert hogy néz az ki, hogy a házban köszönök neki, ott meg nem ismerem?
Mikor a volt férjemmel beszéltem telefonon hivatalos ügyekről, akkor is kurva voltam... de aztán kiderült, hogy ő bizony válaszolgat a volt barátnőjének... el volt intézve egy sorry-val,hibáztammal.
Az msn-emhez követelte a jelszavamat, rendszeresen ellenőrizte, de mikor az övén észrevettem két lányt, akkor ordított velem, hogy én vagyok a bolond, mert ő megmondta, hogy sok embert törölt róla, ezeket meg elfelejtette.... jó duma lenne, de nem hiszem el, hogy azóta nem voltak online.. tehát akkor észre kellett, hogy vegye. Ne értsetek félre, nem csalt meg, nem erről beszélek.
Én elfogadtam a szabályait, cserébe viszont azt vártam el, hogy ő is tartsa be őket... na itt kaptam meg, hogy a nőnek neve kuss. Neki több joga van, mert férfi.
De akkor zuhant nagyot a szememben, mikor elmesélte, hogy a török férfiak bordélyba járnak.. és mondom, neked ez nem undorító? Vállat vont, hogy csak keresik a boldogságot.... mert az asszony balhézik stb... na mondom egy menettől boldogabb lesz az életük mi?
Kijelentette, hogy ha elvesz akkor nem festhetem a körmömet, nem sminkelhetek, nem hordhatok nadrágot, rövid ujjú felsőt stb..stb...
És akkor kezdett így viselkedni, mikor beszereztük a papírokat a házassághoz... mikor már nem egy nő voltam, akit meg kell hódítani, hanem egy "feleség"... onnantól nem volt fontos az sms, se a véleményem figyelembe vétele.
Sajnos, ha az egyik fél nem hajlandó a kompromisszumra akkor nagyon nehéz.
Mégis reménykedek... mégis, hogy rendbe jön minden... én nagyon szeretem..

Szilvia

2008. szeptember 26. 11:18:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Kedves Kata!

Írtad, hogy több, mint 1 éve vagytok együtt a pároddal és igazából most jönnek ki a kultúrális problémák. Érdekelnének ezek a problémák, ha bővebben tudnál esetleg írni róluk... :-) Ha ide nem akarod leírni, akkor megköszönném, ha írnál nekem a szorcsogi@hotmail.com címemre.

Köszi, üdv:

Kata :-)

2008. szeptember 26. 11:28:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Zsuzsa!
Tegnap beszéltem még vele, azt mondta, nem történt semmi egyikükkel sem. Ő csak szeretett volna kicsit "kikapcsolódni", meg kiüríteni a fejét, stb. Ebben maradtunk, én ezt nem tudom elfogadni. Először fel volt háborodva, de a végén azért igazat adott nekem. Kedves tőle...:)

Kata!
Annyira, de annyira igazad van! Teljes mértékben egyetértek, főleg miután tapasztaltam is az általad leírt dolgokat. Ha csak az egyik fél akar alkalmazkodni, az már régen rossz. Egy "átlagos" kapcsolatban is sok probléma merül fel, de a kulturális különbségekből adódó eltérő nézetek nagyon meg tudnak nehezíteni egy kapcsolatot.
Azért én nem adtam fel a hitemet, hogy a szerelem mindent legyőzhet:)

Szép napot mindenkinek!

Nila

2008. szeptember 26. 11:47:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Másik Kata :)!

Inkább ide írok, hogy mások is okuljanak belőle. Szilvia problémái eléggé hasonlítanak az enyimhez, szinte mind probléma nálunk is. pl. Én töröljek ki mindenkit az msn-ről, de ő nem teszi, ő belenézhet a telefonomba, de én nem az övébe. Ha elkezdek neki a problémákról beszélni, akkor azt mondja, hogy miért kell mindig a problémákról beszélni és otthagy. Szó nélkül. Pedig ez fontos. Fair kapcsolatot kértem tőle, mert nem csak nekem kell engedni. Ha ő elvár valamit, akkor én is elvárom tőle. Azóta, hogy kimondtam, hogy tényleg nagyon szeretem őt (kezdetben ő akarta ezt a kapcsolatot nagyon), azután szépen lassan vett vissza az udvarlásból. Ő bármikor elmehet buliba, mert ugye dj (ezzel takarózik), de én nem mehetek. Nem táncolhatok más férfiakkal (régen salsáztam), nem beszélhetek más férfiakkal, nem maradhatok ki éjszakára, nem lehetnek férfi barátaim (de neki vannak lány barátai), stb... Neki mindent lehet, de én nem tehetek meg semmit. Már szinte szakítás közelben vagyunk, mert ezen a nyáron nagyon durva dolgokat csinált (nem megcsalás, bár kitudja), így nem bírok már úgy ránézni, mint régen. Inkább nem részletezném, de higgyétek el, hogy durva. A folyamatos bántások után, még ő várta tőlem, hogy tegyek a kapcsolatunkért (hozzáteszem edddig is szinte csak én tettem), mert... és most jön a legszebb duma, amit soha nem vártam tőle: mindig a nőnek kell sokat tennie a házasságért. Azt elfelejti, hogy én voltam az, aki nem akart házasságot. Ő már az elején elvett volna. Megmondtam neki, hogy nem akarok "török feleség" lenni, mert európai vagyok és nálam nem nyerő ez a felállás. Erre azt mondta, hogy ő meg török. Hát igen, én sokat el is viseltem tőle (féltékenykedés, stb.), és még a kultúrájához is igazodnék/tam, de egyedül nem vagyok elég, hogy ebből egy jó házasság legyen mindkettőnk részére. Mostanság kezdett el arról beszélni, hogy olvassam el a koránt. Mondtam, hogy nem is vagy vallásos, akkor meg minek? A törökök életébe beleivódott a vallás, ha követik, ha nem... vagy csak egy jó kifogás. :( Nem tudom. Azóta bocsánatot kért, mert tudomására jutott valami, amitől kicsit elgondolkodott, mennyire hülye volt. Most próbálkozik, de én már úgy érzem, hogy ez nem fog működni. Valami összetört bennem. Azt mondta, hogy én vagyok az a nő, akit a feleségének teremtettek. Vagy nem...;)Még várok, a nő amíg él, addig remél, egy esélyt adtam, de már nem bizakodom. Ha ennyi volt, hát ennyi volt. Ha meg nem, akkor nagyon sokat kell tennie. Ezt ő is tudja. Felvázoltam neki a dolgot.
Sajnos az a tapasztalatom, hogy kevés török férfi gondolkodik úgy, hogy mindkét fél kell egy jó kapcsolathoz. Elég önzőek, az a fontos, hogy nekik jó legyen, utána jöhet más is. Ráadásul az én párom egy skorpió és előbb beszél, mint hogy gondolkodna. Sokszor nagyon megbánt. Viszont vannak felvilágosult török férfiak is, akik látják ezt a problémát és inkább az európai szemlélet szerint szeretnének élni. Csak, hát sajna ebből kevés van.
Amúgy van két jó török barátnőm, akik teljesen egyetértenek velem, azt mondják, hogy jól látom a dolgokat. Ők is megerősítenek abban a véleményemben, amit már írtam is, hogy a török férfiak igényei ellentmondásosak. Hát igen...
Azért sok sikert kívánok mindenkinek, aki szerelmes és minden rendben van. És sok erőt annak, aki hasonló cipőben jár, mint én.
Jah, és még valami: soha ne menjetek ki Törökországba lakni a férjeitekhez, ha nem vagytok a kiszolgáltatottságra felkészülve. Ha nem tudjátok elviselni, hogy egy olyan társadalomban éljetek, ahol a nők és a férfiak nem egyenrangúak. Minket nem erre neveltek, de azért vannak olyanok is, akiknek pont a függés ad biztonságot. Mindenki gondolkozzon el ezen, ha úgy érzi, hogy nem menne, akkor mindenféleképpen próbáljanak meg itt élni, bár tudom ez jogilag és anyagilag kicsit nehezebb.

Üdv

Kata

2008. szeptember 26. 12:45:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Hali Mindenki! Elolvastam mindent, sajna nagyon igazakat írtatok! Nos én tegnap este egy elég nahéz beszélgetésünk közepén kiléptem az msn ről. Mert eljutott oda, hogy úgy menjek most ki, hogy mégis hotelben legyek a belvárosban, mert ő most kezdi az új munkáját. ezért nem lesz szabija. Röviden leírom., nem tud értem jönni a reptérre, űljek taxiba, majd odaadja a pénzt, és menjek a hotelba, ő csak este lesz ott mindig, mert nappal dolgozik. ad nekem telefont török számmal ha baj van hívjam, a másik, sétálhatok ha akarok, de ha valaki hozzámszól, hogy segíthet e mondjam nem. jah és ne menjek a tengerhez mert hideg lesz és beteg leszek. és ezután jött az aljasság teteje: mondta ő sosem ígértem, hogy elveszlek (ez hazugság) mert ígérte, mindegy, nah erre visszaszóltam neki, igazán??? a lényeg eljutottunk odáig azt mondta menjek mostmár aludni!! én ??? marha jó megmondja mikor kell lefeküdnöm, jah meg ő unja ezt a témát blabla. nah itt nálam betelt a pohár, Lányok nem vok kurva nem annyit érek hogy este bejöjjön a hotelba hozzám. Jah és csak 3 nap!!! 3 éjjel!! és azt mondta úgy gondolja nekem 150 EURO elég lesz. naneeeeeeeeeeeeeeeee
kérlek valakit mondjátok, hogy nem csak bennem van a hiba!!! mert én ilyen feltételekkel nem megyek, részemről vége, annyit írtam le neki mielőtt kiléptem, igen? ez unalmas? a netlog perxe nem!

Zsuzsa

2008. szeptember 26. 14:18:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Saarah:

Sziasztok!

Már egy ideje olvaslak benneteket és bizony erősen csóválom a fejemet, hiszen ezek a pasik egyáltalán nem tűnnek vallásosnak, de rátok akarnak kényszeríteni valamit, ami az Iszlám általuk vett, igencsak sajátságos értelmezése.

Lássuk csak a főbb pontokat, hogy eloszlassak pár tévhitet:

- a törökök nem mind muszlimok, nagyon sokan shiák, szúfik, aleviták, asharik, ilyesmik.

- aki nem imádkozik, az nem muszlim

- Törökország nem muszlim ország, hanem szekuláris állam

- a törökök szabadosan értelmezik az Iszlámot, és igazából ők zömmel szúfik (tisztelet a kivételnek, akik nem azok), de sokan csak azt mondják, hogy ők muszlimok, viszont mégsem azok

- az Iszlámot nem szabad kultúrával és mindenféle népszokásokkal elkeverni, vagy az már nem Iszlám lesz

- az Iszlám felvételét nem szabad kényszeríteni

- az Iszlámot csak Allahért veheted fel, pasi, kocsi, lakás vagy egyéb érdekből nem, mert Allah azt nem fogadja el

- a paráznaságot az Iszlám elég keményen bünteti, és azt hiszem ezzel megválaszoltam azt a kérdést is, hogy a pasik milyen helyekre járnak el "szórakozás" címén, ti meg ezt eltűritek

- nektek ezek a pasik már nagyjából minden önbecsüléseteket elvették, máskülönben nem tűrnétek, hogy rongyként bánjanak veletek, hogy megfélemlítsenek, hogy megalázzanak titeket, ti pedig "szerelmesen" tűrtök

- az Iszlám nem arról szól, hogy az egyik ember a másik szolgája és őt jól ki lehet használni. Ilyet a Korán nem mond.

- a nőknek megvannak a maguk jogai, amit a Korán biztosít a számukra. Ezeket a jogokat a férjed nem veheti el, nem akadályozhat bennük, nem másíthatja meg őket.

- egy nővel nem szabad úgy bánni az Iszlámban, ahogy veletek bánnak.

- a dj "szakma" az Iszlámban tilos, és az abból származó bevétel nem legális.

- a muszlim férfi nem élhet nemi életet házasság előtt, és nem mehet el olyan helyekre sem, amit ti írtatok itt a kommentem előtt. Se egyedülálló pasiként, se házasként nem mehet el más nőkkel, különben nagyon súlyos bűnt követett el.

- aki muszlimhoz megy, annak jobb megismerkedni az Iszlámmal, egyrészt, hogy a "szerelme" ne palizza be, másrészt, hogy tudja mire számítson, mivel mostantól neked is muszlimaként kell élned, habár imádkozni, böjtölni és Hajj-ra menni nem kell, viszont a többi előírás rád is vonatkozik, ergo nincs karácsony, nincs újévi party, nincs malacevés, nincs alkohol, nincs kereszt a falon, neked is meg kell mosakodni a házaséleti dolgok után, menszesz után, gyerekszülést követő vérzés elállása után, és még sorolhatnám.

- szóval erősen ajánlott, hogy te is muszlim legyél, mert akkor egy célért küszködtök, hogy jó muszlimként a Paradicsomra legyen esélyetek

- házasság után a férjed sem flörtölhet másokkal, tehát amivel titeket etetnek, az csak kifogás

- olyan nincs, hogy a férfinek mindent szabad, neked meg semmit

Azt hiszem a fentebb leírtabb dolgokból is mind kitűnik, hogy ti nagyon keveset tudtok az Iszlámról, és az is kitűnik, hogy mindent elhisztek, amiket ezek a szélhámosok mondanak, sőt, már most hagyjátok magatokat alázni.

Nem hiszem, hogy ezek a pasik jó muszlimként bánnának veletek. Nem hiszem, hogy jelenleg jó férjek és apák lennének, és azt sem hiszem, hogy veletek rendesen járnának el, és hogy az Iszlám szerint járnának el.

Ha elolvassátok a Koránt (amivel kezdeni kellett volna), akkor rájönnétek, hogy ezek a pasik nem biztos, hogy muszlimok, hiszen totál a Korán előírásai ellen cselekednek.

Remélem nem bántottam meg senkit sem.
Még egy gondolatot a végére: ne örüljetek annak, ha a pasi nem imádkozós, vagy egyáltalán nem muszlim.
A legjobb dolog az, ha egy muszlim felesége lehetsz, egy igazi hívőé.

Saarah

2008. szeptember 26. 14:30:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!
2 honapja irtam a blogra,hogy megismerkedtem egy torok fiuval az interneten es ki akarok utaznı.Akkor volt egy-ket negativ hozzaszolas es majdnem meggondoltam magam.De csak majdnem..agusztus 31 en kıutaztam ısztanbulba es megtalaltam eletem szerelmet es nagyon boldog vagyok az eletem 180 fokos fordulatot vett.Az en esetem legalabb egy pozitiv pelda:)persze lehet most ıs kapok hozzaszolast hogy egy honap es mınden megvaltozık,de tudom hogy vele fogom leelni az eletem es ha mas nem igy gondolja az mar nem erdekel.en nem akarok altalanositani hogy a torok fiuk ılyenek vagy olyanok,de en egy nagyon ertekes embert talaltam es nagyon szerencsesnek erzem magam.A baratom eszak cipruson tanul es most itt elunk egyutt.amıkor ide erkeztem a repteren 60 napot kaptam es azt mondtak a rendorsegen hosszabbıtanak de ma voltunk a rendorsegen es nem nagyon akarnak hosszabbıtanı. 2 lehetosegunk maradt vagy vıssza torokorszagba ( eszak ciprus ıs torokorszaghoz tartozık de masok a vizumszabajok ) vagy en atmegyek a gorog del ciprusı oldalra(ahova egyedul kellene mennem mert a baratom torok es ot nem engedik at)ott el kell toltenem 1 ejszakat hogy kapjak napokat ujbol? akı esetleg tudna segiteni ez ugyben,azt nagyon megkoszonnem edusi@citromail.hu az email cimem.Elorre ıs koszonom a segitsegeteket es mındenkınek kıvanok hasonlo boldogsagot es szerencset!
Sziasztok!
Edit

2008. szeptember 26. 15:10:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Saarah! Jó, hogy ezt leírtad, mert legalább talán mások tanulnak ebből........

Zsuzsa

2008. szeptember 26. 19:09:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Kata!

Itt a másik Kata :-)Köszönöm, hogy megosztottad velem/velünk ezeket a dolgokat. Azért kértem, hogy írjál, mert én 11 hónapja ismerem a páromat és nagyon kíváncsi voltam, hogy nálatok milyen problémák merültek fel. Hááát nagyjából nálunk is ezek voltak... Főként a féltékenység, ami nagyon meghatározó jelenleg a kapcsolatunkban. Én olyan lány vagyok, akinek főként fiú barátai vannak és gondban voltam, amikor mondta, hogy neki ez teljesen elfogadhatatlan. Azt kérte, hogyha a fiú barátaimmal találkozom ő is had jöjjön el velem. Azt mondta, hogy nem akarja, hogy alkoholt igyak és esetleg valami legyen köztem és egy fiú között, illetve nem akarja, hogy más meglássa az ő szerelmét egy másik fiúval egy kávézóban, vagy más helyen. Hiába magyaráztam neki, hogy én nem olyan lány vagyok nem érdekelte. Azt mondta minden egyéb más dologra, hogy nyugi, majd mindent megbeszélünk, nem lesz gond az a lényeg, hogy szeretjük egymást. Persze én nagyon félek mindentől, mert ugyan pár dolgot már elmondott (öltözködés, gyermekek vallása, családi dolgok stb.), de még nagyon sok olyan dolog felmerülhet a kapcsolatunkban, ami tudom, hogy problémát fog szülni később. Pl.: beszéltünk már arról, hogy ha esetleg lesz gyerekünk, akkor milyen neve lesz magyar, vagy török. Ő persze rávágta, hogy természetesen török és iszlám vallásúak lesznek, de mondtam, hogy azért ez ne legyen már ennyire egyértelmű, hogy mindent ő határoz meg, dönt el. Ő persze ilyenkor azt mondja, hogy majd akkor megbeszéljük, de érzem, hogy nem fog engedni a dolgokból... Szóval lehet, hogy nem lesz hosszúéletű a dolog, de én is bízom abban, hogy még helyrehozhatjuk a dolgokat, de tudom, hogy nem lesz egyszerű. Az a baj, hogy ezek felett a dolgok felett azért tudok könnyebben szemet hunyni, mert annyira különleges pasi, hogy ilyennel még az életemben nem találkoztam. Annyira figyelmes, hogy az valami hihetetlen, imád engem és mindent megtenne értem. Talán ezért bizakodhatok abban, hogy korrekt lesz, de félek, mert nagyon sok negatív példát hallottam elég közeli ismerőseimtől, hogy a török férfi a házasság után teljesen megváltozott. A házasság előtt kitette szívét-lelkét és ahogy elvette a lányt teljesen kifordult önmagából. Követelőző lett, parancsolgatott, nem engedte a nőt sehova egyedül, nem rajongta annyira körbe a nőt stb. Na mind1 majd meglátjuk! Nagyon sok szerencsét kívánok neked a pároddal! Remélem helyre jönnek köztetek a dolgok!

Üdv:

Kata

2008. szeptember 26. 19:56:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Ilyen különleges pasi miatt van kórházban a barátnőm..... majdnem meghalt... ennyit ezekről!!!

Zsuzsa

2008. szeptember 26. 22:24:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Annyit elirtam az elozo hozzaszolasomban hogy nem agusztus 31 en utaztam ki hanem julıus 31 en.de talan ez nem is olyan fontos.Ha esetleg valaki tudna segiteni nekem hogy el kell e toltenem egy ejszakat vagy csak egy par ora ıs eleg gorogorszagban hogy kapjak ujabb napokat azt nagyon nagy segitseg lenne.Elorre is koszonok szepen minden segitseget. Sziasztok!
Edit

2008. szeptember 27. 7:57:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Saarah:

Egyetértek Zsuzsával. Legyetek nagyon óvatosak!

Saarah

2008. szeptember 27. 15:09:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Kedves Edit!

En bar nem Görögorszagban vagyok, hanem Törökorszagban, de nekem is utaznom kellett a vizum miatt. En Bulgariaba mentem. Nem aludtam ott, csak atleptem a hatart, megkaptam a pecsetet es jöttem vissza. Meg aznap.
Holnap is megyek. Remelem utoljara:)

Szep napot
Kriszti

2008. szeptember 27. 16:50:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Koszonom szepen a valaszod!En is torokorszagban vagyok de en gorogorszagba megyek at mert nıcosıa a fovarosa gorogorszagnak es torokorszagnak ıs (cipruson) es mı a torok oldalon elunk.Megkerdezhetnem hogy te hany napot kaptal es hogy a hatarorok kerdeztek e valamit?Koszonom:) sziasztok!
Edit

2008. szeptember 27. 17:10:00 CEST  
Blogger Hajni said...

Sziasztok!
Először vagyok ezen az oldalon - véletlenül találtam csupán!
Egy hete jöttem haza Törökországból!:) Azóta sem térek magamhoz! Természetesen török pasi van a dologban....
Elég reális ember vagyok, és magam sem értem, hogy hogyan történhetett velem ilyen! Tudom, hogy túl szép, hogy igaz legyen! Kaland volt-e csupán vagy több is lehet? Tele vagyok kétségekkel, hogy mi lesz most!? Szerelmes lennék-e vagy csak álmokat kergetek???
De annyira szép volt! Annyira más!!!
Magyar pasi még sosem adott ennyi érzelmet, ennyi szenvedélyt és odafigyelést, mint ő!
Ő nem lealacsonyodott a "NŐ" szintjére, mint az itthoni pasik, hanem felemelt, mint egy királynőt! Azt éreztem, hogy csak ő és én létezünk a világon...
Pont, mint egy álom.... (sajnos minden álomból felébred az ember egyszer - vagy nem muszáj???) Teljesen oda vagyok most! Belehalok a hiányába!
Más ország, más kultúra, más vallás és ráadásul pincér...
Most marad az msn és a telefon! Talán eljön Mo-ra a télen és hívott, hogy menjek a családjához Ankarába!
Már holnap indulnék is...

Olyan sokmindent írtatok, és tényleg nagy élmény olvasni, mert erőt meríthet az ember és sokat okosodhat!
Elvette az eszem teljesen! Más bolygóra kerültem és más emberként tértem haza! Pedig csak egy laza vakáció volt! Mégsem tudok másra gondolni azóta!
De a kételyek mindig ott vannak azért, amikor ritkán reális próbálok lenni! Vajon hányan gondolkoznak még róla ugyanígy?
Akarom őt! Mindennél jobban!
Akkor ott a teliholdnál a tengerparton más világba kerültem, és teljesen elvarázsolt!

De ugye mindenki azt mond, amit akar...

Kitartást mindenkinek!
Üdvözlettel:
Hajni

2008. szeptember 27. 18:35:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!
Már elég régóta (ez alatt hónapokat,majdnem egy évet értsetek!)folyamatosan olvasom az itteni dolgokat-és persze utólag elovastam az eddigieket.Eddig csendes megfigyelő voltam.De egy kicsit úgy érzem,mintha ismernélek titeket.
A változatosság kedvéért az én kedvesem is török :).Most épp a házasságkötéshez szükséges papírokat intézzük.És szinte szóról szóra úgy történnek a dolgok és azok hangoznak el,amit Szilvia nemrég leírt.(persze nem mindenben)
Egyelőre még kitartok,de azt hiszem,hogy nem sokáig.Talán épp ma jön el az a nem sokáig...
Sajnos tényleg nagyon tudnak udvarolni és nagyon értenek a nők nyelvén...
Edittől szeretném kérdezni,hogy házasság nélkül együtt élsz a kedveseddel?A családja tudja ezt?Velük találkoztál már?
Zsuzsától pedig azt kérdezném,hogy akkor végül mire jutottál,kimész?
Hajninak pedig annyit mondanék,hogy teljesen megértelek,mert tényleg én is tapasztaltam,milyen érzés királynőnek lenni!De egyben tanácsolom,hogy azért ne veszítsd el fejed!Imádd,szeresd,ha megérdemli.De azért nem árt résen lenni :)
Ahogy említettem,a kedvesem (bár lehet,hogy holnapra már csak ex...)török,de rajta kívül is vannak török ismerőseim.És az internetes ismerkedési trükköket is nagyon jól ismerem.
De nem szabad általánosítani.
Én maximálisan egyet értek Saarah utolsó gondolatával:"Még egy gondolatot a végére: ne örüljetek annak, ha a pasi nem imádkozós, vagy egyáltalán nem muszlim.
A legjobb dolog az, ha egy muszlim felesége lehetsz, egy igazi hívőé."(bocsi,hogy idézem,de szeretném,ha esetleg mégegyszer elolvasnátok :):) )
Ez valóban így van!!!
İyi geceler!
zehra

2008. szeptember 27. 22:02:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Edit!

Miutan elküldtem a hozzaszolasom, akkor esett le, hogy hülyeseget irtam, mert te a török oldalon elsz. Bocsi:)

Szoval: nem kerdeztek semmit tölem, csak nagyon megneztek. De ha kerdeztek volna sem tudtam volna mit valaszolni, akkor meg eleg szegenyes volt a nyelvtudasom:)
A vizum 30 napra ervenyes. Most megyek masodszorra, holnap este többet tudok mondani arrol, ogy valtozott-e valami ebben az 1 honapban. Remelem többször nem kell mennem. Ha nem tudsz törökül, akkor nagyon rossz, mivel senki semmilyen idegen nyelvet nem beszel:(
Bayram utan az elsö lesz intezni a tartozkodasit.

Üdv: Kriszti

2008. szeptember 27. 23:07:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Saarah:

Zehra, te muszlima vagy?
A mecsetes esküvőhöz kell a papír?

Saarah

2008. szeptember 28. 5:05:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!
Saarah-nak:
Nem vagyok muszlima (még).De nagyon szorgalmasan tanulok,szóval nemsokára...
A papírok a polgári esküvő miatt kellenek,a mecsetes esküvő anélkül is lehetséges (de önmagában sajnos nem érvényes,csak a polgári)

zehra

2008. szeptember 28. 7:21:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!
Koszonom szepen a valaszt.Igen egyuttelunk hazassag nelkul,es a szulei nem ismernek.Tudom,hogy most mindenki azt fogja irni hogy csak jatszik velem blabla meg hogy egy idiota buta liba vagyok aki csak rozsaszin felhoket lat.Szoval ha valaki ezt szeretne gondolni csak nyugodtan.A baratom most foiskolas es az apukaja fizeti es lehet ha bejelentene, hogy en vagyok a baratnoje akkor kitagadnak es akkor nincs penz amibol befejezze a foiskolat,meg egy tavkapcsolatot se lehet fenntartani penz nelkul.De most erre mindenki azt fogja valaszolni hogy ez az urugy amit nekem tud mondani hogy miert nem mutat be.En tudom hogy o eddig mitt tett meg ertem es nekem ez a fontos.Szoval koszonok szepen minden fıgyelmeztetest,en bizok benne mert kierdemelte.Es mindenki azt gondol amit akar:)
Sziasztok!
Edit

2008. szeptember 28. 11:13:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!
Szia Edit!
Én nagyon sok boldogságot kívánok nektek!Tényleg szívből kívánom,hogy sikerüljön!Egyébként Észak Ciprus a szívem csücske :)Az én kedvesem is ott végzett és voltam is látogatóban.A pénzügyi helyzetet is ebből kifolyólag megértem.Meg az ottani dolgokat is nagyjából ismerem.És valóban csak te tudod eldönteni,hogy mit miért teszel!
Mégegyszer nagyon sok boldogságot nektek!
És persze mindenkinek :)
zehra

2008. szeptember 28. 11:45:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Kedves Zehra!

Én is éppen "betérőben" vagyok, szívesen beszélgetnék sorstársakkal.

Az MSN-em: nagymeryem@gmail.com

Üdv Mindenkinek!

En-Meryem

2008. szeptember 28. 13:20:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Jaseenah!


Én szívesen elolvasnám,ha átküldenéd!

kkrisztii01@hotmail.com

(akinek van valamilyen tapasztalata és van kedve beszélgetni a törökökről ill. a kulturáról az nyugodtan vegyen fel msn-re) :-)

Üdv. Kriszti

2008. szeptember 28. 14:46:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Arra jutottam , hogy nem megyek, ennyi, és nem is érdekel a továbbiakban., Van itt pár lány, aki tényleg rendes törökkel van, és boldog. És ennek örülök. De én befejeztem, nem megyek ki, mert nem látom értelmét, vagyis fogok menni Iszambulba, de nem hozzá. Last minute út olcsóbb, mint amit ő mondott nekem pár napja. mit képzel? ez lett az én aranyos édes pasimból. 3 napra vigyek 150 EUROt, + a jegyem, meg a vízum. Nah neeeem. nem vok én ennyire hülye. Ennyi volt, cirka 10 hónap. Ő is hercegnőként kezelt, stb, de nekem nem fáj már, mert senki nem hülyézhet le.

Zsuzsa

2008. szeptember 28. 18:06:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Saarah:

Én már muszlim vagyok, ha valakit ez érdekel.

Saarah

2008. szeptember 28. 18:07:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Zsuzsa!

Ha nem indiszkrét a kérdés miért került kórházba a barátnőd? Azt értettem, hogy török pasi miatt, de mi történt? Kíváncsi vagyok...

Előre is köszi, üdv:

Kata

2008. szeptember 29. 10:26:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Kata! bocs, de ezt nem osztom meg itt senkivel, mert szeretem a batátnőm és tisztelem őt.

Zsuzsa

2008. szeptember 29. 17:24:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Zsuzsa!

Semmi gond, abszolút megértelek... Csak kíváncsi voltam, csak azért akartam tudni, hogy hátha okulhatok/okulhatunk belőle, mint tanulságos sztori. Jobbulást és mihamarabbi felépülést a barátnődnek!

Üdv:

Kata

2008. szeptember 30. 10:03:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Saarah:

Kata, nem érted a lényeget. Zsuzsa pont arra utalt, hogy legyél óvatos, és hogy az a lány nem véletlenül van kórházban.

Saarah

2008. szeptember 30. 16:47:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Köszönöm Saarah!!! így van,

De hogy mondjak valamit, más téma, lehet, hogy nem kellene itt, de mégis. az én volt nagy nagy szerelmem, aki annyira a tenyerén hordozott, tegnap még beszéltem vele, azt hittem ezt néha lehet, nos nem. kategórikusan kijelentette minden magyar nő hülye, és utálja a magyarokat, és egy percig ne gondoljam, hogy majd a barátnőimet akiknek török kedvesük van, el is veszi feleségűl. azt mondta ez a nem is írom le ki... hogy sosem lesz esküvő, és ha mégis véletlen akkor is el fogna válni. próbáltam még neki mondani, sok lányról aki boldogan él török férjével, de ezt el sem hitte. fröcsögött belőle a gyűlölet. nah ennyi, ez egy muszlim, mondja ő, de ő ilyen, és egy elmebeteggel, nem érdemes vitatkozni. óriási hibát követtem el, amikor beleszerettem, de az ember sajnos olyankor nem igazán gondolkodik, és nem hallgat senkire... pedig, ha nekem időben adott volna valaki tanácsot, akkor ez nem történt volna meg velem soha.
sajnálom hogy némelyik ilyen.
Zsuzsa

2008. szeptember 30. 18:34:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Zsuzsa! Hmmmm... Hát én ezt nem értem. Azt tudtam, hogy nem kell készpénznek venni, amit mondanak, de azért ez az én gyomromat is megfeküdte. Ahogy emlékszem meséltél egy barátnődről, aki férjhez ment vagy akart, már nem emlékszem. Gondolom neki nem úgy jöttek össze a dolgok, ahogy képzelte. :( Hát sajnálom!
Mostanság elég sok a negatív sztori, viszont azért úgy érzem nem kell általánosítani csak nagyon körültekintőnek lenni.
Nekem sem megy úgy a kapcsolatom, ahogy akartuk és nem én tettem hozzá a legtöbbet, hogy így alakuljon. Viszont ő legalább nem áll elő ilyen szöveggel, a házassági ajánlata még mindig áll. Csak én nem kívánok élni vele...
Más: minél jobban próbálok elszakadni a török kultúrától, emberektől, annál több török embert sodor a sors az utamba, pedig nem is keresem őket. Ez olyan furcsa, mert a leg lehetetlenebb helyeken találkozom velük. Nem hiszek a véletlenekben és ez több is annál. Furcsa... :)
Visszatérve, Zsuzsa ezek után szóra se méltasd!!! Nem érdemli meg!

üdv

Kata

2008. szeptember 30. 20:42:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Saarah:

Nem attól lesz valaki muszlim, hogy ő ezt mondja magáról, hanem az istenfélelem teszi őt azzá a tanúságtételen való cselekvésen felül.
Vallásos férfiak mecsetben ismerkednek, esetleg megbízható ismerősökön át, de nem chaten, nem strandon, nem klubban.
Zsuzsa nem mond hülyeséget.

Ne ítéljétek el a muszlimokat mind egy olyan valaki miatt, aki annak vallja magát, ám mégsem annak megfelelően él igazán.

Saarah

2008. szeptember 30. 20:46:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Katának:

A te életed. Mi nem kényszeríthetünk téged semmire.
Ha neked ez kell, akkor csináld.

Saarah

2008. szeptember 30. 20:48:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Saraah:

Én egy másik Kata vagyok. Asszem én vagyok itt régebb óta, úgyhogy leszek Kata 1 vagy Katus. :) Én írtam a kultúrális különbségek okozta problémákról és a mai paradox férfi álomról.
Kicsit ellenségesnek és lenézőnek érzem a hozzászólásaidat. Itt senki nem ítélt el egyetlen muszlimot sem. Én legalábbis soha nem tettem. Azt meg nem tartom bűnnek, hogy Katából kibújt a kíváncsiság. Nem erőltetett semmit, csak gondolta tanulhat belőle. Nem kéne legorombítani a kíváncsisága miatt. Zsuzsa nem mondta el, kész ennyi. Ettől még senki sem kevesebb a másiknál.
Én elismerem, hogy muszlima vagy, és jó hogy így boldogan tudsz élni. De valahogy úgy érzem, hogy mindig a muszlimák kelnek ki magukból ennyire ezen a blogon...
És igazad van, ez a mi életünk. Mi tudjuk, hogy mi jó vagy nem, mi okulunk a hibáinkból. Tudod vannak olyan emberek (és ilyen a társadalom nagyrésze), akiket hiába óvnak valamitől, addig nem fogadják el mások véleményét, amíg a bőrükön meg nem tapasztalják. Gondoljon mindenki vissza, biztos talál egy-két vagy esetleg több emléket, amikor csak magára hallgatott. De ez nem baj...
Én is azt mondom mindenkinek, hogy ha úgy érzi, akkor kezdejen bele egy ilyen kapcsolatba, DEEE legyen nagyon körültekintő, inkább biztosítsa be magát 5x-ösen és próbáljon a rózsaszín köd mögül kievickélni.
Mi már több, mint 1 éve együtt vagyunk, majdnem az év felét kint töltöttem és némi tapasztalatom van Törökország és a törökök terén. Gondjaink vannak, pont a kultúrális különbségek miatt. De ahogy látom, nem vagyok kivétel.
Na, csak ennyit akartam!

Üdv

Kata

2008. október 1. 14:38:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Teljesen igazat adok Katusnak. Mindenki a maga szerencséjének kovácsa.

De azért az sem árt ha valaki fel van készülve a kulturális különbségek kezelésére, erre nagyon jó ez a blog.

Amit én észrevettem török ismerőseim körében és veszélyes lehet, hogy akár a legkedvesebb, legaranyosabb és becsületesebb török fiú is 5 perc után szerelmet vall egy lánynak, ha az tetszik neki.
Ezt Kedvesem sok barátjánál láttam, és igazából szintén kulturális dolog.
Tehát számoljatok vele, hogy általában az "I love you" úgy fordítandó hogy "Nagyon tetszel nekem."

A másik, a tipikus "Európai nő" előítélet. Kedvesem sok barátjánál tapasztaltam, hogy van egy általánosan elterjedt tévhit az európai nőkről, miszerint velük aztán mindent lehet, ők is csak azt akarják, és a szerelem nálunk szexet jelent. És ezekhez makacsul ragaszkodnak, hihetelen, de igaz!

Képzelhetitek, ezután egy török férfi nyugodt lelkiismerettel mondja azt hogy "I love you", amikor azt kéne, hogy "I want you" és közben azt hiszi hogy a MI kultúránk normáit követi.

És persze én elsősorban személyes ismerkedést ajánlanám. Úgy sokkal könnyebb a helyzet, mert meg lehet állapítani, hogy mennyire simlis az illető.

Szóval mindenkinek hajrá, és kitartás. Személyes tapasztalatból mondom, hogy vannak csodálatos személyiséggel rendelkező törökök, köztük férfiak, akik megérdemlik, hogy elrabolhassák a szívünket:))))

En-Meryem

2008. október 1. 18:37:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Saarah:

Nem vagyok lenéző, inkább sajnálom, hogy ezt csináljátok, és hogy ennyire naivak vagytok.
Állandóan el vagytok ezektől a pasiktól ájulva, pedig tök gázosak.

Saarah

2008. október 1. 21:50:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Már egy ideje olvasgatom az oldalt. Nehéz szívvel olvastam a kellemetlen tapasztalatokat. Engem is török pasival hozott össze a sors. Szerencsére mázlista vagyok. Kölcsönösen imádjuk és tiszteljük egymást. Mi 3 évvel ezelött ismerkedtünk meg. Idén januárban kiköltöztem hozzájuk 2 hónapra és még januárban sikerült is összeházasodnunk. Meg kell hogy mondjam semmi sem változott az esküvő után. Mondom, mázlista vagyok. :) Februárban végül be kellett vonulnia katonának. 15 hónap. Most telt le a hetedik. Persze nem mondom, hogy mindig minden tökéletes. Mi is veszekszünk néha, de ezek általában félreértések miatt (nyelvi akadályok miatt) alakulnak ki. A lényeg az, hogy végre újra találkozunk. 18 napig leszünk együtt. Október hetedikén megyek. Valaki közületek megy akkor ki? Jó lenne egy kis társaság. Legalább Isztambulig. Ugyanis én ott még átszállok, mert Adanába megyek.
Ha valaki jönne akkor az jelentkezzen. Örülnék a társaságnak. Főleg egy "sorstársénak". :)
Ha bárkit érdekelnek a tapasztalataim akkor írjatok nekem bátran! :)
mano654@yahoo.com

Üdv és kitartás mindenkinek,
Csicsi

2008. október 1. 22:01:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Az a helyzet, hogy mindenkinek igaza van a saját normái szerint. de ez negyon igaz, hogy könnyen mondják ki a szót: I love you, és ezt ők asszem fel sem fogják vagy ha igen akkor az még rosszabb., Vannak itt lányok akik boldogan élnek a párjukkal, és mint eddig is írtam ennek örülök, de sajnos a legtöbb szélhámos, hazug, és ezt nem veszik sokan észre, mint ahogyan én sem, mert anno haragudtam, ha valaki olyat írt, ami nekem nem tetszett, pedig, ha jobban belegondolok, akkor hinnem kellett volna. tényleg én nem tudok aról, hogy megcsalt vagy ilyenek, de a viselkedése, azt nem lehet tolerálni, és ennyi km távolságból mást sem. tudjátok mennyit vártam, mennyit "küzdöttem" mennyire vártam ezt az őszt?.... és nem maradt semmi.... és nem Ő hagyott el, hanem én Őt..... mert szidta a magyarokat a magyar nőket. beszéltem egy normális vallásos török pasival, és azt mondta nekem, ne haragudjak de elmondja mit tartanak ott az európai nőkról, szt hogy K ..vák.. és ezek szerint is bánnak velük, nEM MIND!!! tudom!!! De azt is mondta egy török férfinak állandóan szüksége van a hódításra, ő tudja milyenek mert ott él Isztambulban., És jó hogy megismertem ezt a gyereket, mert sok dologra rávilágított....

én kívánom szívemből, hogy mindenkinek jól alakuljon az élete, ls ne csalódjon. én nem haragszom, igazából egy emberre kellene és az én vagyok, mert nem láttam azt amit kellett volna... tudjátok milyen azt majdnem 1 év után a nagy szerelmedtől hallani, hogy csak nem képzeled, hogy rendes török majd elvesz egy magyar nőt? és a magyar nők mind hülyék??? ez nem normális!! és elmebeteggel meddő a vita.
vigyázzatok nehogy belebotoljatok az enyémbe, mert ott van a netlogon és máshol is.......





Zsuzsa

2008. október 1. 22:48:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Csicsi!

Az én párom is Adanaban él. Nem is gondoltam volna, hogy a barátnőmön és rajtam kívül van még ott sorstárs. :) Bár a Cukorova egyetemre sok erasmusos diák jár.
Hát nem semmi, elismerésem! Nálunk is gond a katonaság és nagyon tartok tőle. 15 hónap nagyon sok... :(
Ha leszerel, hol fogtok lakni? Ha itt, akkor milyen lehetőségei vannak Magyarországon? Vagy neked milyen lehetőségeid vannak Adanában??? Ismerem Adanát, azért az egy kicsit konzervatívabb, mint Istanbul. Tényleg mázlista vagy!!! :)

Üdv

Katus

2008. október 2. 11:45:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Katus!
Igazából a párom nem Adanában él.
Erzinben, ami még Adanától kb. 90 km. :)
A katonaság nagyon nehéz, de szerencsére minden nap tudunk beszélni telefonon és heti egyszer van kimenője, amikor tudunk MSNezni.
Jövő május elején szerel majd le és utána itt akarunk élni.
Ott nem hiszem, hogy sok lehetőségem lenne állást találni, viszont remélem neki itt több lehetősége lesz.
Ő pincér, így talán lesz egy étterem ahol dolgozhat. Illetve ha kicsit még tanul angolul akkor vannak más lehetőségek is.
Majd meglátjuk. Először is még 6 hónap katonaság, utána harc a papírokért. Ezek a következő feladatok.
De megéri főleg, hogy már annyi szenvedésen, harcon és nehézségen vagyunk túl.
Te most is kint vagy, vagy nálatok hogy van ez most?

Üdv,
Csicsi

2008. október 2. 22:40:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!

Segítsetek mit csináljak?! 1 hete jöttem haza Törökországból. Nem erre készültem, de én is megismerkedtem valakivel aki nagyon felkavart. Nem volt tolakodó, sőt inkább félénk. Az utolsó nap tudtunk egy picit együtt lenni, de gyönyörű este volt. Mióta hazajöttem 2 sms-t küldött, bár ennyire sem számítottam. Ha rám gondol megcsörgeti a telefonomat. Hívott a szezon végén (szállodában dolgozik) vissza hozzá. Hirtelen nem-et mondtam amit már bánok. Semmi más nem történik csak csörget de ez így nagyon bizonytalan. Msn és email címet cseréltünk de semmi. Mit tegyek? Ti rutinosak vagytok már úgy látom :-)! Köszi: Barbi

2008. október 3. 9:33:00 CEST  
Blogger Hajni said...

szia Barbi!

Én ugyanígy jártam - és még nagyon sokan mások! Ilyenek ezek a török fiúk....
Rajtatok múlik, hogy mi lesz a továbbiakban.
gyönyörű, fantasztikus élmény - teljesem mások, mint az itthoni pasik. Pont mint egy álom! Viszont azért saját érdekedben szerintem ne vedd annyira komolyan a dolgot, nehogy hatalmasat csalódjál! Nagyon romantikus belekerülni egy ilyen kapcsolatba és mivel nagy a távolság, úgy érzed, hogy belehalsz, annyira hiányzik és már holnap vissza utaznál...!
Melyik hotelben voltál?

2008. október 3. 13:20:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

:) Hali mindenkinek! Adrienn barinőm a gépen űl útban Isztambul felé:):) De jó neki!!!

Tudjátok én is írok itt, mindent mert van , hogy nekem is soka a sok. De egyet mondok, az msn, és egyéb nagyon sokszor félreértésekre adhat okot. Ezt nagyon megtanultam.

És most akkor inkább nem is írok semmit. majd egy kicsit később , magamról bíztosan, ...:)

Zsuzsa

2008. október 3. 13:37:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Hajni!

Alanya Cleopatra Life hotel.

2008. október 3. 15:03:00 CEST  
Blogger Hajni said...

Barbi!
Teljesen átérzem a helyzeted! Kitartást kívánok, de legyél okos!!! (már amennyire egy szerelmes nő okos tud lenni)
A soraidat akár mi is írhattuk volna....

2008. október 3. 15:22:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Hajni!

Mindjárt gondoltam, hogy nem én vagyok az első és az utolsó sem. Egy biztos: soha nem fogom elfelejteni akár mi is lesz a folytatása... vagy a vége :-(.

Szép hétvégét mindenkinek!

2008. október 3. 16:32:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Saarah:

Sziasztok!

Vannak írásaim az Iszlámról már törökül is, ha valakit érdekelnek.
Kaptam sok török kendőt, ha valakinek kell belőle, az szóljon.
Van selymes, tüllös, főleg rózsásak, de van csipkés szélű is.

Saarah

2008. október 4. 16:16:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Katus!!
Meghökkenve olvastam a kijelentésedet miszerint ADana konzervatívabb mint Istambul! Nem támadásból mondom, félre ne érts. Decemberben lesz 1 év ha összeadom tavaly január óta az itt töltött hónapok számát és más Török városban is megfordulva ADana-t az egyik legfelvilágosultabb városnak találtam. Istanbulhoz képest mindenképp lazább szerintem..
Persze Törökországban bárhol találkozhatsz véglegetekkel.."itt bármi megtörténhet, ez Törökország" mondják...
Üdv mindenkinek
Csaba

2008. október 4. 21:06:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Csaba!

Én is megjártam már egy pár török várost, és ha csak arra gondolok, hogy Adanaban mindig megnéztek, ha trikóban és háromnegyedes naciban jelentem meg (nem szexi ruhában), addig máshol nem tapasztaltam ezt. Ezen kívül Adanában kevesebb esélyem van egy állás megszerzésére. Stb... Viszont asszem te az egyetemre jársz, több fiatal között mozogsz és a fiatalok tényleg lazábbak. Engem folyton időseknek mutatnak be. :) De végülis mindegy, Adanát jobban szeretem, mint Isztambult. Sokkal... :)

Üdv

Katus

2008. október 4. 22:37:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!
Néhány hónapja találtam erre az oldalra, amióta én is jobban érdeklődöm Törökország iránt.:)Bár valószínűleg többségeteknél idősebb vagyok, én is szivesen megosztanám Veletek, ami velem történt. Csak nem most, mert elalszom. Minden jót!

Alina

2008. október 5. 0:51:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Hajni!

Na hát ennyi volt... 3 napja se telefon csörgetés, se sms! Írtam neki.. semmi. Legalább lett volna benne annyi, hogy azt mondja ne keressük egymást. Csak azt nem értem, hogy miért keresett eddig. Nem én kezdeményeztem. Fáj de idővel elmúlik!:-((

Barbi

2008. október 5. 18:01:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!
Átérzem mindazok szomorúságát, akik becsapva érzik magukat DE.....
- szerintem a neten ismerkedők saját magukat lovallják bele az érzelmekbe, mert jó elhinni, hogy fontosak vagyunk, hogy szépeket mondanak nekünk.A személyes találkozás nagyon fontos, előtte!!!!! Mármint mielőtt fülig szerelmes lenne valaki.
- Az idegenforgalomban dolgozó törökök ( pl. a pincérek)annyit dolgoznak 8 hónapon át, hogy csak így van módjuk egyáltalán kapcsolatot létesíteni- és tudjuk, hogy a törökök nincsenek fából.:)
Ettől még nem biztos, hogy hosszú távra terveznek.
Én már voltam igazán szerelmes, volt nagyon jó házasságom is.( magyarral) Egyszer nyaralni indultam Törökországba ,ahol a második napon találkoztam valakivel és pillanatok alatt szikrák pattogtak mindkettőnk részéről. Fantasztikus udvarlás következett, valóban hercegnőnek éreztem én is magam.:)Pár nap múlva egyszer lehet, hogy szebben néztem rá, mire gyorsan elmondta, hogy megszeretett, sosem fog elfelejteni, laza kapcsolatban maradhatunk, jön majd Magyarországra is, találkozhatunk, csak kéri, hogy NE legyek belé szerelmes- mert mindkettőnknek megvan a maga élete, munkája , barátai, családja. Még nem mondott le aról, hogy szerelmes lesz,megnősül, gyermeket is szeretne. Még nem volt nős- 40 éves. Én hasonló korú vagyok, éltem házasságban, van gyermekem. Díjazom az őszinteségét és el tudom fogadni amit kínál, amíg nem lesz szerelmes valakibe.
Azóta is figyel rám, kedves, gyengéd, figyelmes, udvarias. Alkalmanként sms-ezünk , volt itt, néhány nap múlva én megyek.
Tart, amíg tart- különleges élmény.
Alina

2008. október 5. 20:52:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Saarah!

Engem az írásaid (magyarul) és a kendők is érdekelnének! :-))

Üdv:

Kata

2008. október 6. 11:22:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Barbi! ne hidd, hogy ezzel vége, fog még Ő keresni., ismerem ezt...:)

Zsuzsa

2008. október 6. 13:36:00 CEST  
Blogger Hajni said...

Sziasztok! :)

Barbi ismerem ezt az érzést...
Fogd fel úgy, a dolgot, hogy valami nagyon különlegesben volt részed!
Én kb. 3 napig bőgtem, mikor hazajöttem és nem jelentkezett... Megírtam neki, hogy nem értem miért, és nem ezt ígérte, és mondja meg inkább, ha vmi baja van vagy másik lány... Aztán hívott! És elmagyarázta, hogy sokat dolgozik és nagyon keveset lehet gép előtt és nincs kredit a kártyáján! Nem biztos, h azért nem jelentkezik, mert nem akar... Lehet nem tud.
Egyet ne feledj viszont! Ezt ő mondta: "Mindenki azt mond amit akar..." És milyen igaza van!!!
Nem egyszerű egy ilyen kapcsolat, de majd úgyis alakul... És Alinának teljesen igaza van! :)
Nem könnyű, de gyönyörű! És a plátói szerelem mindig sokkal izgalmasabb és különlegesebb, mint ami elérhető.... :D
Én nagyon boldog vagyok! Teljesen megváltoztatta az életem!!!

2008. október 6. 14:41:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Saarah:

Kata! Amelyik érdeklődött: Saarah114@gmail.com
Ha ide írsz, akkor a válaszomban lesz csatolmány is. Pesti vagy? Mert akkor valamikor átadom a kendők egy részét, viszont rózsásak. Neked bejön az olyan?

Saarah

2008. október 6. 15:02:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok Lányok!

Köszönöm a vigasztaló szavakat, nagyon jól esik! És lám igazatok van. Ma délben sms, nem hittem volna, hogy Ő. Naná, hogy nem volt pénz a kártyáján. Elég érdekes mert elvileg az Ő családjáé a szálloda. Mindegy. Nem válaszoltam ezért 1/2 7-kor megcsörgetett. Írta, hogy nem felejt el soha stb. :-)! Most mit csináljak nem tudom. Örülök a boldogságotoknak. Remélem még nekem is jut egy kicsi. Elhívom hozzám, kíváncsi vagyok mit reagál.

Jó éjt Nektek!

Barbi

2008. október 6. 21:12:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok Lányok!

Köszönöm a vigasztaló szavakat, nagyon jól esik! És lám igazatok van. Ma délben sms, nem hittem volna, hogy Ő. Naná, hogy nem volt pénz a kártyáján. Elég érdekes mert elvileg az Ő családjáé a szálloda. Mindegy. Nem válaszoltam ezért 1/2 7-kor megcsörgetett. Írta, hogy nem felejt el soha stb. :-)! Most mit csináljak nem tudom. Örülök a boldogságotoknak. Remélem még nekem is jut egy kicsi. Elhívom hozzám, kíváncsi vagyok mit reagál.

Jó éjt Nektek!

Barbi

2008. október 6. 21:12:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Sziasztok!
Barbi aszerint cselekedj,hogy mi a fő célod. / Ez a korodtól is függ ./Ha általánosságban a házasság az, belátható időn belül, akkor légy óvatos.Ha "csak" boldogságra vágysz és hajlandó vagy ezért kockáztatni, akkor "carpe diem" !!! Azaz, élj a mának- és bármi kialakulhat...
Alina

2008. október 6. 22:47:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Szia Mindenkinek!
Tudnátok nemek segíteni abban, hogy mi a házasságkötés menete, ha az egyik fél külföldi? Nyárra tervezzük az esküvőt, de azt se tudjuk hol kezdjünk hozzá...
Vagy pl. milyen papírok kellenek?
Előre is köszi!
Andus

2008. október 7. 11:38:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Kedves hölgyeim :))))


Megérkeztem Isztambulból :) sokan intettek ne menjek csaló lehet ilyen tökéletes férfi nincs...stb...... De mentem, és nem csalódtam benne. Értek igaz ugyan nagy meglepetések. De elmondhatom hogy még soha az életemben nem voltam ilyen boldog valakivel, mint vele ez alatt a 9 nap alatt. Teljesen elvarázsolt. Igen lehet tényleg azt gondolják az európai nők könnyűvérűek. Na de ők meg olyan rámenősek, nem lehet nem ellenállni olyan gyengéd mégis erős. Nem is tudom olyan varázslatos, sok szép emlék van a fejemben a szívemben. Mint mondta igaz szerelmet keres, aki szereti őt s elfogadja, ő úriember. Na igen még le sem szálltam a gépről de már millió csókkal lepett meg, hiába mondtam ez korai... De.........hm:)))) Annak ellenére hogy szegényes az angol és török szókincsem nem tudom hogyan, nagyon jól megértettem amit mondott amit mesélt nekem, majdnem minden szavát értettem :) és ő is megértette amit mondtam neki amit nem tudtam lefordítani azt szótárból néztem ki. de hogyan értettem meg minden szavát szótár nélkül azt nem tudom:) De ok:) Még senki nem volt olyan kedves velem, és úriember volt tényleg. Na de jött hölgyeim a keserű valóság és ébredés. Hát vörösödve mondom még jó hogy feküdtem, mert különben elájultam volna :(:(:( beszélgettünk, bolondoztunk éppen szultán és háremen viccelődtünk, és nem tudom kérdeztem ...és láttam valami furcsát a szemében valami szomorúságot :((( kértem mondja el az igazságot :( ő átölelt jó szorosan és kérdezte tudni akarom az igazságot. Úgy ölelt moccanni sem tudtam :( Elmondta hogy van egy 6 éves lánya, és felesége ex felesége és a bíróságon megy a harc két éve, kocsi ház....egy világ omlott össze bennem :( láttam egy videót a telefonban azt mondat az a kislány a bátyja kislánya. de mégsem mint utólag kiderült.

azt mondta nem merte msn elmondani az igazságot hogy elvált és van gyereke, minden nő aki megtudta elmenekült nem foglalkozott vele, vagy amikor megtudták elmentek mindig. ÉS sírva fakadt, nem akar elveszíteni én jó vagyok kedves......boldog velem. Kérdezte el tudnám e fogadni hogy gyereke van, hogy hazug ember :8 hazudott nekem... azt mondta nincs hazugság csak ez volt a titok. az összes barátja tudta hogy mi a terve, az anyukája is mondta neki hogy mondja el, és ha igazán szeretem nem megyek el nem hagyom el. Elgondolkoztam, és éreztem igazán szeretem ezt a férfit, és elfogadom a tényt. Együtt sírtunk, mondtam ne féljen itt leszek vele mindig. és láttam hogy nagyon boldog lett és fáj is a szíve. azt mondta itt van 32 és nem tud új életet kezdeni, rossz házasság, fél mindentől. Nagyon jóképű ez a férfi. Hazudik e vagy sem nem tudom. Úgy vélem hogy nem hazudik, bár láttam az utolsó nap éjjel hogy más lányokkal is msn, beszélget. 22-29. ok én is. Fő a bizalom. Később pár óra múlva megmutatta a kislánya képeit s videót, nagyon szereti :) és sírt mint egy gyerek hiányzik neki, a felesége csak kétszer engedi hogy lássa. kérdezte elfogadom e később hogy a gyerekkel legyen két napot velem meg 5 napot mikor együtt élünk. Azt mondtam igen. Szeretné ha vele lennék , ha vele élnék később, és szeretné hogy új családot adjak. Mondta azt akarja ne dolgozzak neveljem a gyereket és szeressem őt, én mondtam nem. Én is dolgozok hogy ne kelljen sokat dolgoznia és ugyanúgy nevelek háztartási munka és férj kényeztetése.. ez természetes. azt monda soha nem akar török nőt azért keresett más nőt a török nők mindig veszekednek, mindig lehordják a férjüket mindennek lustának, mindig csak azt.....pedig ő megadott mindent ház pénz szeretet. Nem tudom. Bízok benne s szeretem. Persze kicsi féltékenység bennem van oh nem látom most hónapokig és más lányt is szédít....lehet nem tudom. De ha igazi a szeretete és szerelem erősek vagyunk, és legyőzünk mindent. Tudom ez naiv szó de én hiszek benne. Nagyon fél hogy mit szól majd a lány az új pótmamához fél hogy utálni fogja, mondtam majd lassan megbarátkozunk, elfogadom, idővel majd megnyugszik. Türelmes vagyok. Idő mindent megold. És együtt sírtunk és nevettünk. Van ilyen? Olyan furcsa volt. Hogy is mondjam még csak pár napja ismertük egymást de mikor sétáltunk beszélgettük... olyan érzés volt mintha már 30 éve együtt élnénk, oly szorosak voltunk mint egy tépőzár, megértettünk mindent, a természetünk ugyanaz, csendes, nevetős bolondos. Tudja hogy nekem is volt egy rossz kapcsolatom 4.5 át.. Kérdeztem el tud fogadni engem, és mi van ha nem lehet gyermekem azt mondta nem baj már van egy, és próbálkozunk majd sokat, és ha összejön akkor nagyon boldog lesz. Érzi jó feleség tudnék lenni, és jó muszlima. Tudja hogy nem vagyok vallásos és nehéz nekem nem hiszek istenben. arra kért a muszlim vallást ne miatta vegyem fel hanem ha úgy érzem. A Mecsetben imádkoztam és kértem hogy segítsen nekem erősnek lenni, megpróbálok jó muszlim lenni, de a szívembe lát nem hiszem semmiben, de megpróbálom. Sokat szenvedett talán ez a férfi és én is. Nyugodt szerettél teli életre vágyom. Igaz fiatal vagyok 25 leszek. Azt mondta hogy elfogadja ha később azt mondom hogy találtam jobbat fiatalabbat, vagy ezután nem lát. Én sírva mondtam neki :8 nem kell más csak ő ő kell mindenestől, erős vagyok és harcolok vele ha kell. Együtt sírtunk. Bevallom nagyon féltem és félek ez csak álom, hogy játszik velem....kihasznál. de bízok benne és úgy érzem komoly férfi. Azt hittem soha nem látom, csak kellemes nyaralás. De Mondta szeretne látni újra Decemberben megint lesz szabadsága együtt tudunk tölteni 9 napot :) és segít nekem küld pénzt jegyre. Azt mondta elfogadom ezt hogy egy évben csak 4-5 látom 9 napot vagy 2 hetem. Később mikor vele élek akkor minden nap minden percben együtt vagyunk, most tanít nyelvre és én is szorgalmasan tanulok. Megvárjuk a jövő évet míg befejezem az iskolát és utána...:) kitudja:)......... És adott pénzt hogy megvegyem a jegyet a felét ő fizette, és megvettem ma a jegyet 5 megye újra :) Olyan boldog vagyok vagyok vele :))) Oh bárcsak sikerülne és nem álom lenne. hiszek gyermeki módon a szerelem erejében :) Kívánjatok nekem sok sikert.


Üdvözlettel Krisztina-Halkirálynő

2008. október 7. 16:39:00 CEST  
Anonymous Névtelen said...

Saarah:

Krisztina, ez a férfi nem őszinte és nem tűnik vallásos muszlimnak. Ne hagyd, hogy elkábítson a szövege. Az, hogy bement a mecsetbe, még nem jelenti azt, hogy mindent tud az Iszlámról, és azt sem, hogy ó jó muszlim.
Te is bementél a mecsetbe, pedig nem vagy muszlim, szóval az akármit jelenthet.

Az itt a kérdés, hogy egy vallásos muszlim férfi randizik-e nőkkel, felszed-e lányokat neten, chatel-e lányokkal, miközben van felesége, hazudik-e egy vallásos férfi, főleg egy ilyen fontos dologban?

Ha jól értettem a szavaidat, akkor neki még van felesége, csak nem él vele.
Előbb azt az ügyet kellene rendezni, és csak utána új feleséget keresni.

Ne egy pasi miatt legyél muszlima, főleg ne egy ilyen miatt, aki nem tisztel és hazudik.
Allah csak azt a Tanúságtételt fogadja el, amit miatta tesznek le, vagyis mert te csak Allahot imádod.

Muszlim férfi az alábbi nőkkel házasodhat: muszlim nő, zsidó nő, keresztény nő.
Ateistával, buddhistával és ezekkel nem!
Másrészt, a házasság előtti nemi élet, és a házasságtörés bűn.
Parázna csak akkor vehet el valakit, ha megbánja, amit elkövetett (és ez vonatkozik arra is, akivel a bűnt elkövette, főleg ha pont azt akarja elvenni egyébként is).

Én azt mondom, hogy felejtsd el a pasit.
Olyan sincs, hogy te leszel a felesége és az exével van napokig.

Kérlek téged, jól gondold meg mire vállalkozol. Ne legyél naiv.

Saarah

2008. október 7. 17:05:00 CEST  

Megjegyzés küldése

<< Home